Az, hogy Románia ezúttal sem csatlakozhatott a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, nem tekinthető a román diplomácia kudarcának – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű, diplomataként korábban Romániában és Moldovában is szolgáló szakértő szerint a csatlakozás érdekében Romániának átláthatóbbá kellene tennie a határvédelmet.
Nem a román diplomácián múlt a schengeni felvétel elhalasztása – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a budapesti a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, akit az újabb fiaskó okairól és lehetséges hatásairól kérdeztünk. Barabás T. emlékeztetett: Románia felvételét leginkább az osztrák belügyminiszter ellenezte, a fő kifogás a migrációban lévő tranzitszerep volt.
„Ez utóbbit a román hatóságok tagadták, hiszen a fő migránsútvonal a Nyugat-Balkánon van, Szerbia, Horvátország, Szlovénia felé. Az ukrajnai háború miatt is a fekete-tengeri embercsempészet megszűnt. Ezt a magyar hatóságok is igazolni tudják, a magyar–román közös határon viszonylag kevés szökési kísérlet volt, csökkenő tendenciában az elmúlt évekhez képest.
A román határvédelem nem tökéletes, persze, de megfelel a schengeni normáknak, itt elsősorban technikai feltételekről van szó.
A határforgalom adatai is megfelelően digitalizáltak, az EU tagállamai jól ismerik. Az is fontos, hogy az EU ez ősszel megszüntette Románia monitorozását az együttműködési ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében, ami azt jelenti, hogy az igazságügyi és adminisztrációs reformokat kielégítőnek tartják – tehát Ausztria egyedül maradt kifogásaival” – hangsúlyozta.
Felvetésünkre, hogy ezek szerint a kudarc csakis az osztrák belpolitikán múlott, kifejtette: ő sem érti az osztrák döntést, valószínűleg belpolitikai okai is lehetnek,
a felmérések szerint az osztrákok nagy része tart egy migránsinváziótól, és a kormányuk népszerűséget kereshet.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a romániai reakciók kapcsán: én is dühös vagyok
Kérdésünkre, mit tehet Románia a csatlakozás érdekében, illetve mennyiben segíthet az osztrák álláspont megpuhításában, hogy hisztérikus össztűz zúdul mindenre, ami osztrák, beleértve a gazdasági érdekeltségeket is, a külügy pedig bekérette az osztrák nagykövetet, az elemző rámutatott:
segítene a román érdekeken, ha átlátszóbbá tennék a határvédelem ügyét, bemutatnák a nyilvánosságban a tényeket.
„Javítani lehetne például a temesvári migránstábor állapotán, ez utóbbiról többször írt nem hízelgő módon a sajtó. Előítéleteket lehetne így cáfolni. Ausztria a negyedik-ötödik legnagyobb befektető Romániában, így például a Petrom tulajdonosa az OMV, furcsa számomra, hogy az osztrák cégek nem lobbiztak hatékonyabban, hiszen nekik is érdekük a schengeni bővítés.
A román felháborodás érthető, más államban is ez jelenne meg, de azt hiszem, hamar csillapodnak az osztrákellenes kedélyek, hiszen a románok nagyra tartják Ausztriát, kultúráját, gazdaságát.
Maradnak a nacionalisták, akik szerint már Avram Iancu is megmondta, hogy Bécs huncut. Az, hogy Bogdan Aurescu bekérette az osztrák nagykövetet, rutineljárás, hivatalos magyarázatra van szükség” – emelte ki.
Kérdésünkre, miszerint várható-e ennek nyomán az euroszkepticizmus, a szélsőséges erők erősödése, Barabás T. János kifejtette, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) máris románellenes összeesküvéseket vél látni, de összességében nem hiszi, hogy lényegileg változtat az elutasítás a román belpolitikai képleten, mert már rövid távon csak felveszik Romániát.
Az osztrák termékek és bankok, illetve az OMV bojkottját ajánlja tagjainak az élelmiszeripari szakszervezeti szövetség
Felvetésünkre, hogy számíthatunk-e arra, hogy a figyelem elterelése miatt a magyarokat teszik meg bűnbakká, amiért Magyarország az elhangzott vádak szerint „átengedi a migránsokat Ausztriába, emiatt marasztalták el Romániát”, illetve amiért az SZNT a kisebbségi ügy rendezetlenségére figyelmeztette az EU-s illetékeseket a schengeni szavazás kapcsán, az elemző rámutatott: az SZNT nem fontos tényező ebben a folyamatban.
„Magyarország és Ausztria között csak szúrópróbaszerű határellenőrzés van, tehát ha valaki bejut Magyarországra, jó eséllyel tovább is megy. Magyarországot a szokásos román politikai szegmens támadja ebben az esetben, „ha van sapkánk, ha nincs”. Talán a magyar kormányzat is nyilatkozhatna arról, hogy Magyarország komoly segítséget ad szomszédjának a schengeni csatlakozásban” – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
Kudarcot vallott a megalázkodó román diplomácia? A schengeni elutasítás megerősíti az euroszkeptikus áramlatot
Balogh Levente • 2022. december 12., 08:13 • utolsó módosítás: 2022. december 13., 11:52
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.