Meglepően kis mértékben csökkent Románia lakossága az utóbbi évtizedben. A népszámlálás előzetes adatai szerint 2022-ben az ország lakossága 19,053 millióra esett vissza a 2011-es 20,121 millióról, vagyis 5,31%-kal. Holott a koronavírus-járvány nyomán 2020-ban 40 000-rel kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-rel növekedett, s 2021-ben tovább romlott a helyzet. A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá. 2020-ban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum.
A fokozódó természetes fogyás mellett a kivándorlás is komoly befolyásoló tényező, Románia ugyanis a polgárháború által megviselt Szíria után a világ második legnagyobb népesség-kibocsátó országa, legalább 3,5 millióan vándoroltak külföldre jobb megélhetés céljából, de a szám akár 5 milliós is lehet. Csupán Nagy-Britanniában például több mint egymillió román állampolgár folyamodott letelepedésért a Brexit után, s ehhez jönnek azok is, akik már megszerezték a brit állampolgárságot! Ráadásul a fiatalabb nemzedék vándorol ki, vagyis az, amely gyermekeket vállal, és sokkal kevésbé az idősek. A már 2011 előtt is jelentős kivándorlás nem csökkent, s a belföldi demográfiai apadás fokozódott, a népszámlálás előzetes adatai szerint azonban mindezek ellenére a lakosság száma csupán 5,31%-kal csökkent tizenegy év alatt, miközben a 2002-es és 2011-es népszámlálások közötti – járványmentes – kilenc évben 7,19%-kal!
Ellenben a magyarság száma drámaian csökkent. Tavaly csupán 1,002 millióan vallották magukat magyarnak, 225 ezerrel kevesebben, mint 2011-ben, amikor 1,227 millió magyart regisztráltak Romániában. A veszteség jelentős, valamivel több, mint egy évtized alatt a magyarság abszolút száma 18,34%-kal csökkent, lényegesen nagyobb mértékben, mint a románságé, melynek száma 16,79 millióról 14,80 millióra esett, vagyis 11,86%-kal, szinte három és félszer nagyobb mértékben, mint az országos 5,31%-os szint. Ehhez nyilván az is hozzájárul, hogy tavaly rendkívül sok, majdnem két és fél millió lakost nem találtak meg a kérdezőbiztosok, vagy nem töltötte ki saját maga az internetes regisztrációt, hanem más adatbázisból emelték be adatait. Amennyiben ezen közösségre is ugyanazokat a nemzetiségi arányokat vetítjük, akkor mintegy további 150 ezer magyarral számolhatunk.
Nemcsak a románsághoz viszonyítva, hanem az előző időszakhoz képest is drámai a visszaesés. 2002 és 2011 között a romániai magyarság 14,26%-kal, 1992 és 2002 között pedig 11,89%-kal csökkent. A jelentős felgyorsulás mégis meglepőnek tekinthető. Növekedésre nyilván nem lehet számítani, a Hunyad megyei magyar egyházak éves statisztikája egyértelműen drámai helyzetre utalnak, immár hosszú évek óta. A legtöbb egyházközségben a temetések száma lényegesen meghaladja a keresztelők és esküvők együttes számát, s a helyzet aligha jobb máshol a szórványban. Vegyes vidéken és a székelyföldi tömbben viszont korántsem ilyen tragikus a helyzet, sőt, fiatal értelmiségi családokban jó néhány éve több gyereket vállalnak. A kivándorlás sem ölt akkora mértéket, mint a románságnál, Erdély fejlettebb, tehetősebb vidék, mint a Kárpátokon túli országrészek, innen nem vándorolt ki egész térségek fiatalsága. A magyarság számának drámai méretű csökkenése tehát meglepőnek is tekinthető, még akkor is, ha az elöregedés minden magyar közösségnél – anyaországban és határon túl – általános jelenség.
A 19,05 milliós összlakosság akár meglepően magasnak is tekinthető a demográfiai folyamatok tükrében. A tavalyi népszámláláson ugyanis online is ki lehetett tölteni az űrlapot, és milliók éltek a lehetőséggel, országon belül és valószínűleg országon kívül is. Az internet nem ismer határokat, tehát a már évek, vagy évtizedek óta külföldön élő román állampolgárok otthoni régi lakcímükkel regisztrálhatták magukat. Ráadásul a statisztikákat kozmetikázni is lehet, főleg amikor az EU-s pénzalapokat lakosságarányosan osztják szét a tagországok között.
Chirmiciu András
2023. január 09., 16.53
https://www.nyugatijelen.com/allaspont/nepszamlalasi_kerdojelek.php
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.