Tíz hónappal azután, hogy a HotNews.ro számára látleletet készített az orosz gazdaságról a Nyugat által bevezetett szankciókkal összefüggésben, Dmitrij Potapenko elemző és vállalkozó ismét beszélt nekünk az ottani helyzetről.
Moszkva, 2022. december 24. Fotó: Alamy /Profimedia
Dmitrij Potapenko ismert gazdasági elemző, az orosz gazdaságról szóló számos könyv szerzője.
A HotNews.ro-nak adott tavaly márciusi interjújában rámutatott, hogy a nyugati világ hajlamos az Orosz Föderációt egységes államnak tekinteni, annak ellenére, hogy régiónként hatalmas különbségek vannak.
“Oroszország nem a városait jelenti. Oroszország több államot jelent egy államon belül. Van a “Moszkva” állam, a Szentpétervár “állam”, és vannak régiók egészen az Urálig és azon is túl. Nálunk nincs “monostruktúra”. Ebben az összefüggésben az elemző szerint vannak emberek, akik semmilyen módon nem fogják érezni a háború/szankciók hatásait, és vannak, akik igen.
Még ha a közgazdász néhány kijelentése nyilvánvalóan szubjektív is, ha kontextusba helyezzük őket, érdekes betekintést nyújtanak az Orosz Föderáció jelenlegi helyzetébe.
Dmitrij Potapenko most azt mondja, hogy az Orosz Föderáció gazdasága egy “nagy gépezet”, amely még a következő hét évben sem fog összeomlani, és hogy az orosz társadalom nagy része továbbra is tétlen és közömbös országa ukrajnai akciói iránt. Ezek a jelek még a Nyugat által bevezetett kemény szankciók ellenére sem jelzik előre a háború mielőbbi végét.
Az interjú online készült.
Először is szeretném tudni, hogy még mindig Oroszországban van-e. Volt-e bármilyen szándéka vagy oka ebben az időszakban arra, hogy elmenjen?
Dmitrij Potapenko: Igen, most Oroszországban vagyok. Elhagytam az országot, amikor bejelentették a mozgósítást.
Bár az én korom valószínűleg nem éppen a legjobb kor a mozgósításra, de úgy éreztem, hogy ilyen értelemben “célpont” vagyok. Ez a veszély nem szűnt meg, létezett és bizonyos mértékig továbbra is létezni fog.
Ugyanakkor nem lehet kivinni az országból egy – bár kicsi, de stabil – holdingot, amely az enyém. Nem tudod elvinni a két szülőmet, akik mindketten 77 évesek, az anyósomat, aki 70 éves, és a három kiskorú gyermekemet. Elmehetek, de nem hagyhatom ezeket az embereket megélhetési forrás nélkül.
Milyen mértékben szenvedette meg a vállalkozása az elmúlt évet?
Nem történtek jelentős változások. Olyan vállalat vagyunk, amely az energia-, fém- és pénzügyi szektorban működő nagy holdingok pénzügyeit és eszközeit kezeli. Valaki többet kért, valaki kevesebbet, de a műveletek volumene számunkra alapvetően nem változott.
Gazdasági szakértőként meg tudná mondani, hogy mely vállalkozói kategóriák és tevékenységi körök voltak kénytelenek beszüntetni tevékenységüket az Orosz Föderációban?
Először is a kis- és középvállalkozások. Míg a kőolajtermékek kereskedelme kevesebb mint 25%-kal csökkent, mégis beszélhetünk bizonyos vállalkozások bezárásáról, főként a kiskereskedelemben.
Többnyire olyan külföldi vállalatokról van szó, amelyek valamilyen politikai vagy gazdasági okból kifolyólag elhagyták az Orosz Föderációt. Akár ezer vállalatról is beszélhetünk, amelyek elhagyták az orosz piacot.
Hogy ez befolyásolta-e a GDP-t? Úgy gondolom, hogy az olajtermékek iránti alacsony kereslet nagyobb hatással volt rájuk. Ez azért van, mert az orosz gazdaság inkább az úgynevezett állami tulajdonú vállalatokra, mint a magánvállalkozásokra épül.
Mennyiben váltak valóra az év elején, február 24-e után (amikor a nyugati szankciókat bevezették) az Orosz Föderáció gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzések?
Én nem tartoztam a szakértők azon csoportjához, akik azt mondták, hogy összeomlás lesz. Sok gazdasági szakértő, akikre önök hallgatnak, a klasszikus közgazdasági iskolához tartozik, és csak számokkal és statisztikákkal dolgozik, anélkül, hogy valaha is dolgozott volna a valós üzleti életben.
Több mint 30 éve vagyok ezen a területen, és akkor kezdtem, amikor az üzleti élet még nem volt legális, azaz még a Szovjetunió idején.
Tisztelettel, ismerve a szakmában dolgozó kollégáimat, már akkor megértettem, hogy ezt a szankciók, de inkább a háború okozta sokkot túl fogják élni. Ennek az az oka, hogy a köztisztviselőkkel ellentétben, akiknek van egy havi fizetésük, amely a naptár egy bizonyos időpontjában érkezik, mindenki másnak nincs honnan pénzt kapnia, azt az eddigi munkájával kell megkeresnie.
Igen, a teljes mozgósítás (félreértés lehet, az oroszországi mozgósítás részleges volt), amely miatt akár 500 ezer ember is elhagyta az Orosz Föderációt, rossz döntés volt. Én azt prognosztizáltam, hogy a gazdaság körülbelül 4%-kal fog csökkenni, de a számok most 3,6% és 4,2% között vannak.
(Az Európai Tanács nyilvános adatai szerint Oroszország GDP-csökkenése 2022-ben 3,4% és 4,5% közé esik – a szerk).
“Sem az orosz, sem az európai tisztviselők nem mondanak igazat”
Valóban kiszámíthatóak a valós számok? És általában véve, van-e még piacgazdaság az Orosz Föderációban, figyelembe véve az összes nemzetközi szankciót?
Az orosz rubel soha nem volt olyan valuta, amelyhez a világ többi részének viszonyulnia kellene. Láttam olyan embereket, akik őszintén meglepődtek, hogy “most valami történik a rubellel”. Ki akarom fejezni a saját csodálkozásomat a csodálkozásukon.
A rubel egy olyan gazdaság nemzeti valutája, amely a világon alig a 11. helyen áll.
Hogy van-e a nemzetközi szankcióknak valamilyen hatása? Én így fogalmaznék: a hatodik csomag után ezek a szankciók “csomagos csomagok”. Az ok nagyon egyszerű: az európai tisztviselők a saját politikájukat építik, akárcsak az orosz tisztviselők. Az oroszok azt mondják, hogy a gazdaságban minden rendben van, az európaiak pedig azt, hogy Oroszországban valami változik. Sem az egyik, sem a másik fél nem mond igazat.
A februárban nyilvánosságra kerülő kereskedelmi mérleg, például, jelentős nyereséget mutat. És ez összefügg azzal a ténnyel, hogy az energiahordozók árának növekedése elfedte azt a zuhanást, amelyről fentebb beszéltem.
Az orosz hatóságok többször is kijelentették, hogy egyes márkák távozása a piacról soha nem látott lehetőségeket teremt a hazai vállalkozók számára. Ez valóban megtörtént?
Ennek meg sem kellett volna történnie. Egy márka távozása egy márka távozása, és nem az, amit a propaganda mond. Nem szabad összekeverni egy kislány által 100 dollárért tervezett logót azzal, hogy mit jelent egy “márka”.
A márka nem csak egy név, hanem egy összetett rendszer. Lehetőségek akkor adódnak majd, amikor az emberek képesek lesznek vásárolni. Az orosz gazdaság alapvető problémája jelenleg az alacsony vásárlóerő. De ez az elmúlt 10 évben csökkent, nem csak most.
Meg kell érteni, miért működik rosszul: az emberek nem éltek jól, és nem kezdtek (jól élni – a szerk.).
Az orosz társadalom hangulatáról: megváltozott-e az emberek hozzáállása a háborúhoz és az ország gazdasági helyzetéhez?
Nincs értelme homogén tömegként tárgyalni társadalmunkról. Ott van a hivatalnokok rétege és az általuk táplált emberek – számukra a háború megfelelő. És ez még sokáig megfelelő lesz.
A lakosság többségének esetében – hacsak nem olyan dologról van szó, ami személyesen érinti őket – “jegelik” a kérdést, és lemondanak bármilyen döntés meghozataláról. Vagyis sem nem támogatják (a háborút – a szerk.), sem nem ellenzik.
Lényegében semmi sem változott, csak az, hogy ez a körülbelül 500 ezer ember elment, talán akár egymillió is lehet. A társadalomban romlott a helyzet abból a szempontból, hogy a háború ellenzőiből már nem marad itt.
Ami a biztonságot illeti: ezekben a napokban beszéltek a Makijivka elleni támadásokról, ahol legalább 89 orosz katona halt meg, támadások történtek az Orosz Föderáció területén lévő támaszpontok ellen. Az emberek úgy érzik, hogy veszélyben van az országuk elleni támadás? Hogyan érzékeli ezt a társadalom?
Semmilyen módon. A legtöbb ember nem akar rész venni ilyen vitákban. Az emberek már a Szovjetunióban megszokták, most – Oroszországban -, hogy az államtól elkülönülten éljenek.
Ilyen körülmények között hogyan lehet Oroszországot befolyásolni, hogy feladja ezt a háborút? Vannak-e erre gazdasági vagy politikai mechanizmusok?
Gazdasági – nem. A 2023-as év bonyolultabb lesz, mint a 2022-es. Az “Orosz Föderáció” rendszere nagyon nagy. Hogy néhány autó eltűnik – nem is kellett volna létezniük. Ez nem fogja megállítani a háborút.
A háborút csak fegyverszállításokkal lehet megállítani.
Az európai országok nem készítettek alapvető tervet, nem változtattak energiaparadigmájukon, és még mindig a gáztól és a kőolajtól függenek. Azt mondják, hogy elutasították az orosz gázt, csakhogy továbbra is megveszik, Törökországon, Kínán és Indián keresztül. Csak a gáz marad ugyanaz.
Norvégia sajnos nem tudja fedezni az Európai Unió igényeit. Az orosz gáz még mindig az Európai Unióban van, csak más “márkajelzéssel”. Az atomenergiát fejleszteni kell, de ebben a 10 hónapban egyetlen ilyen projekt sem jelent meg.
Milyen mértékben van még lehetőség az orosz hadsereg felszerelésére?
Ez a tüzérség és a tankok háborúja. Ukrajna azért tud győzni, mert mozgékonyabb, azaz más harci módszereket alkalmaz. Az orosz hadseregnek nincs mozgékonysága.
Panaszok a rakéták és az elavult tankok hiánya miatt voltak, vannak és lesznek. Tavaly nyáron két tankgyár alapkövét rakták le.
Az Ukrajnának nyújtott havi külföldi támogatás 5 milliárd eurót tesz ki, és az Európai Unió 10 hónap alatt 200 milliárd eurót utalt át Oroszországnak olajtermékekért. Ezzel nem lehet mit kezdeni.
Sajnos ez a mechanizmus a számokról szól. És ez a “nagy gépezet” (az Orosz Föderáció gazdasága – a szerk. megjegyzése) nem fog összeomlani egy vagy két év alatt, de öt vagy hét év alatt sem.
Oxana Mihailova
2022. január 6., 11:16
ERS-megjegyzés:
A HotNews a FSM romániai szárnyának része!
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.