Egy Eugen Tomac európai parlamenti képviselővel a szomszédos országban élő nemzeti kisebbség jogait korlátozó törvényről folytatott beszélgetésben elemzésre került a kijevi parlamenti képviselők döntése, az, hogy helyénvaló volt-e Románia reakciója, és milyen lehetőségek vannak a változtatásra.
* A kisebbségi törvény, amely nem biztosítja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, közfelháborodást váltott ki.
* Külügyminisztérium: Az elfogadott dokumentumban olyan rendelkezések maradtak, amelyek európai mércével mérve negatív hatással lehetnek.
* Eugen Tomac: Amíg az ukrán állam nem hoz létre olyan eszközöket, amelyekkel egy kisebbség megvédheti és megőrizheti nyelvi identitását, addig nyilvánvaló, hogy ez a közösség asszimilálódni fog és leépül.
* 2001-ben, amikor Ukrajnában a legutóbbi népszámlálást végezték, 8,3 millió ember vallotta magát orosz nemzetiségűnek a közel 44 millió lakosból.
* Románia megakadályozhatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, ha nem módosítják a kisebbségi törvényeket.
Az ukrajnai Opriseni (Oprișeni) faluban, kilenc kilométerre a határtól, mintegy 3000 román nemzetiségű lakos él. Bár nehéz megérteni, amit mondanak, egy darabig hallgatva őket megszokod a lágy nyelvet, amelyet kemény férfiak és gondterhelt nők beszélnek, akik új értelmet adnak a szavaknak.
A háború előtt sokan közülük nyugaton dolgoztak, szerelőműhelyt vagy vulkanizálóműhelyt üzemeltettek az út szélén, vagy a kishatárforgalomból kerestek pénzt.
Oroszország ukrajnai inváziója mindenki sorsát megváltoztatta. Néhányukat besorozták, mások az önkéntes gárdához tartoztak, járőrözési és őrzési feladatokat kaptak a környéken, néhányan pedig külföldön kerestek menedéket.
Nyolcmillió orosz nemzetiségű
A tavalyi szolidaritási hullám után a román közvéleményt megdöbbentette, a hatóságokat pedig irritálta a hír, hogy a kijevi parlament törvényt fogadott el, amely megtagadja az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrához és valláshoz való jogot.
“…a Külügyminisztérium elemzése szerint az európai normákra hivatkozva még mindig vannak olyan rendelkezések, amelyek negatív hatással lehetnek, mint például …az oktatásban a hivatalos nyelv használatára vonatkozó rendelkezések, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény oktatásra vonatkozó cikkelye az oktatási törvény rendelkezéseire hivatkozik, így a román fél aggodalmai az oktatáshoz való jog szempontjából nem teljesülnek…” – olvasható az intézmény által 2022. december 22-én, nem sokkal a törvény ukrán parlament általi elfogadása után közzétett hivatalos közleményben.
Az ukrajnai kisebbségek anyanyelvi tanulási jogának megtagadása Romániában, de Lengyelországban és Magyarországon is, amelyeknek szintén vannak közösségeik a szomszédos országban, az oroszbarát csoportok malmára hajtotta a vizet.
2001-ben, amikor Ukrajnában a legutóbbi népszámlálást végezték, 8,3 millió ember vallotta magát orosz nemzetiségűnek a közel 44 millió lakosból. Ez a lakosság körülbelül 19%-a.
Fejfájás
A háború közepén, amikor Vlagyimir Putyin eltökélt szándéka az ukrán állam megsemmisítése, a kisebbségi jogokról szóló vita igazi fejfájást okoz a kijevi politikai berendezkedésnek.
Az 1991-es függetlenség óta Ukrajna vezetői mind megpróbálták korlátozni a kisebbségi jogokat, és a nemzeti felbomlástól való félelmükben megpróbálták integrálni őket.
Ez oda vezetett, hogy az ukrajnai románok évtizedek óta küzdenek a kulturális túlélésért, kevés sikerrel.
“Amíg az ukrán állam nem teremt olyan eszközöket, amelyekkel egy kisebbség megvédheti és megőrizheti nyelvi identitását, addig nyilvánvalóan előbb-utóbb asszimilálódik és szétesik ez a közösség” – mondta Eugen Tomac európai parlamenti képviselő a Spotmedia számára adott exkluzív nyilatkozatában.
A politikus, aki a szomszédos országokban élő román kisebbségek jogaiért küzd, felháborodott az ukrán parlament által elfogadott törvény rendelkezésein.
“…egy olyan kritikus, nehéz pillanatban, mint amin Ukrajna most keresztülmegy, olyan megközelítéseknek vagyunk tanúi, amelyek nem hasznosak és egyáltalán nem segítenek…” – mondta Eugen Tomac.
Az őshonos kisebbségek és a ruszifikáció folyamata
A képviselő az Ukrajna területén élő hatalmas orosz kisebbség helyzetét elemezve elmondta, hogy a Kijevben megválasztott képviselők meg tudnák oldani ezt a problémát, hozzátéve, hogy “csak az őshonos kisebbségek élveznek egyenlő jogokat, az oktatáshoz való hozzáférést, a nemzeti kulturális és nyelvi identitás megőrzését”, vagyis az évszázadok óta ott élő közösségek.
Eugen Tomac kifejtette, hogy az orosz származású ukrán állampolgárok túlnyomó többségét a szovjet időszakban hozták be a Szovjetunió különböző régióiból a Sztálin által kezdeményezett “ruszifikációs” folyamat során.
https://spotmedia.ro/wp-content/uploads/2023/01/EugenTomacMinoritateaAutohtonaRusia.mp4
A jogalkotási technika szempontjából a megoldás egyszerűnek tűnik, de elfogadása feszültséget okozhatott volna az orosz származású ukrán állampolgárok és a kijevi politikai rendszer között, a háború kellős közepén, különösen mivel sokan közülük az ukrán hadsereg tagjai és Putyin ellen harcolnak.
Fennáll a lehetősége annak, hogy az orosz nemzetiségűek hátrányos megkülönböztetést és méltánytalan bánásmódot éreznek, ami társadalmi feszültségeket okozhat az ukrán állam egzisztenciális válsága közepette.
Ukrajna nem maradhat fenn az EU-n kívül
Másrészt Eugen Tomac európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy Ukrajna a nemzetközi szolidaritást akarja kihasználni, “ami indokolt, hogy ellenálljon a Kremlből érkező barbár támadásnak”. Romániának ott kell lennie a frontvonalban, hogy támogassa Ukrajnát, mert a mi stratégiai érdekünk is az, hogy ezt a háborút ne Putyin nyerje meg, de az ukránok számítása rossz, mert ez a törvény nem más, mint a 2017-es törvény megerősítése, amely ismét kísérletet tett minden kisebbség erőszakos asszimilálására az oktatással és kultúrával kapcsolatos alapvető jogok korlátozásával”.
A politikus szerint a parlamentben most elfogadott határozat ürügye Kelet-Ukrajna “derusszifikációja” egy jogi mechanizmuson keresztül, amely azonban kirívóan hátrányosan érinti az “őshonos kisebbségeket”, a románokat, lengyeleket, tatárokat és magyarokat.
Volodimir Zelenszkij a legtöbb beszédében arról beszélt, hogy országát integrálni kell az Európai Unióba, de arról is, hogy a NATO-hoz kíván tartozni.
Stratégiai szempontból Ukrajnának nincs esélye a túlélésre, ha nem csatlakozik a tagállamok klubjához, de a csatlakozási folyamatnak, amelyet Kijev tavaly kezdett el, magában kell foglalnia azt is, hogy a nemzeti kisebbségeknek nyelvükkel és hagyományaikkal összhangban teljes körű egyesülési jogot, az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférést, valamint a valláshoz való hozzáférést biztosítson.
Ezek a jogok az Európai Szerződés alapját képezik, és az Unió alapelvei közé tartoznak.
Románia vétójoga
Ukrajnának végül módosítania kell a korlátozó jogszabályokat, ha csatlakozni akar az Európai Unióhoz.
“2012 februárjában, amikor az EU úgy döntött, hogy Szerbiát meghívja a csatlakozási folyamat megkezdésére, Románia vétót emelt, és a szavazatunkat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló jegyzőkönyv aláírásától tette függővé” – mondta Eugen Tomac a Spotmedia.ro-nak.
“Románia pontosan azért használta ezt az eszközt, mert Szerbia nem akarta elismerni a román kisebbséget a Timok-völgyben. Belgrád diplomáciai nyomásra aláírta a kisebbségvédelmi jegyzőkönyvet, és bátortalan, apró, de számunkra rendkívül fontos lépéseket tett, végre elismerve, hogy a vlachok románok, a román nemzethez tartoznak, és meg kell őket védeni” – magyarázta a képviselő.
https://spotmedia.ro/wp-content/uploads/2023/01/EugenTomacVetoRomania.mp4
“Ukrajna is, amint vége a háborúnak, amint elkezdődnek a tárgyalások, meg fogja érteni, hogy mennyire fontos a konstruktív párbeszéd Bukaresttel. A két országnak az ukrajnai román kisebbségből közösségeket összekötő kapoccsá kell válnia” – mondta Eugen Tomac.
Bizonyos értelemben az egész vita elhamarkodott, mivel Oroszország agressziója jellemzi. Hazánknak minden szükséges eszköz a kezében van ahhoz, hogy megoldja az ukrajnai nemzeti kisebbség problémáját, de ezt addig nem tudja megtenni, amíg le nem győzi Putyint, és Kijev el nem kezdi az Európai Unióhoz való csatlakozás tényleges folyamatát.
Emilian Isăilă
2023. január 10., 10:54
De ce au sacrificat ucrainenii limba română și care pot fi consecințele
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.