Az elmúlt évek járványügyi korlátozásai után ismét nagyobb létszámban kérhettek áldást a magyar gazdák a munkájukra és a termésre. A Magyar Örökség-díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program hagyományos nyitóeseményére, a Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségre ezúttal Nyárádszeredán került sor.
A napokban nagy intenzitással lángolt fel a hazai magyar közbeszédben egy vita a népszámlálás kapcsán. Ennek apropóját az adja, hogy a kérdõív-tervezeten több nemzetiség esetében számos al-kategória jelent meg, ellenben a magyarnál ilyen nem volt, holott korábban bevett volt minimum kettõt feltüntetni (maghiar és ungur), illetve legutóbb szerepelt még a székely is. Az egyszerûség kedvéért … olvasásának folytatása
Egyszer mind meghalunk, ez tény, kár is lenne erről vitázni. Akadnak azonban kisebb-nagyobb csoportok, csoportosulások, szakemberek és léhűtők egyaránt, akik az emberi létet jelentő folyamat végét előbbre látják a kelleténél, és tömegekre vetítik ki. Ezért folyamatosan kongatják a vészharangot, és kürtölik világgá, hogy amennyiben nem nyírnak ki minket a műanyag szívószálak, akkor megteszik azt az … olvasásának folytatása
Ezt azért valószínűleg sokan nem látták jönni: miközben még mindig a pandémiát nyögjük, és az egyre növekvő rezsiköltségek borzolják a kedélyeket, az erdélyi magyar közösségen belül azért alakult ki polémia, mert egyesek úgy érzik, az idei népszámláláson arra „kényszerülnek”, hogy magyarnak vallják magukat, holott ők székelyként szeretnének bekerülni a nyilvántartásba.
Növekvő aggodalommal követem a 2022 tavaszán esedékes romániai népszámlálás kapcsán egyre nagyobb méreteket öltő magyar–magyar egymásnak feszülést. Mert meg kell ugyan vitatni közös dolgainkat, de semmiképp sem szabad megengedni, a véleménykülönbség ellenségeskedéssé fajulását. Márpedig az egyik oldal hangadóinak lekicsinylő, sértő és vádoló szóhasználata miatt ez be fog következni, ha nem vigyázunk, a rosszakaróink nagy örömére.
A Szent Márton napi búcsú keretében szentelték újra vasárnap a moldvai Nagypatakon (Valea Mare) a magyar állam támogatásával restaurált római katolikus műemléktemplomot.
Röviden és velősen ez jellemezte a romániai életet és belpolitikát 2020-ban. Az egész országra rányomta bélyegét a koronavírus-járvány, és bizonyára ennek is tudható be, hogy a politikai élet a megszokottnál is zűrösebb, zavarosabb, agresszívebb volt. Ráadásul még két választás is „színesítette” a képet, hiszen a politikusok a vírus és a járvány elleni harcot, a szükségállapotot … olvasásának folytatása
Hosszú hónapok után kezdődhetnek újra a magyar nyelvű katolikus szertartások Bákóban. Az iskolakezdés alkalmából előbb tanévnyitó szentmisét tartanak magyar nyelven, majd szeptember utolsó vasárnapján újrakezdődhetnek a havi rendszerességű szertartások is.
Első alkalommal neveztek ki a magyar oktatásért felelős tanfelügyelőt Bákó megyében. A pusztinai származású Nyisztor Margit szeptember 1-jétől foglalhatta el hivatalát és kezdhette meg tevékenységét.
Felavatták Petrás Incze János moldvai születésű szerzetes emléktábláját a szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita templom plébániájának falán csütörtökön. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa avatóbeszédében úgy fogalmazott, Petrás Incze János joggal nevezhető a moldvai csángó közösség apostolának.