//
archívum

XVI-XVII. századok

This category contains 227 posts

A lépő ember – Dávid Ferenc első egész alakos szobrát állítják fel Kolozsváron – Krónika

Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.

Bethlen Gábor-szobrot avattak a Péterffyek – Népújság

Családi találkozó Kibéden A hatszázadik évfordulóra emlékeztek a szépen felújított református templomban a kibédi nemes Péterfi (-ffi,-fy,-ffy) család leszármazottai. Péterfi Miklós vitéz ősük 1419-ben két alkalommal győzte le a Balkánra behatoló törököket. A július 20-i családi találkozó emlékére a világ négy kontinensének hét országából összegyűlt családtagok és hozzátartozóik, valamint a helybéliek a templom kertjében felavatták … olvasásának folytatása

Túl sok a zárt ajtó az eurómilliókból felújított marosvásárhelyi várban – Székelyhon

Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a régészeti leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki azt szeretné, hogy a város adja át az épületek egy részét a múzeumnak. A város részéről a polgármester tanácsadója, Claudiu Maior ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény … olvasásának folytatása

Akadémikusokról, tényszerűen – Krónika

Szakmájuk gyakorlása során az újságírók nemegyszer kerülnek olyan helyzetbe, amikor a kelleténél, az indokoltnál is nyomatékosabban felkérik őket a tények tiszteletben tartására. Szó mi szó, az óvatosság, a gyanakvás némely esetben érthető, hiszen a sajtómunkások között is akadnak, akik a valóságtól, a tényektől nem zavartatva – vagy éppenséggel azokat mellőzve – tudósítanak egy eseményről, mondanak … olvasásának folytatása

A Kolozsvári Akadémia Bizottság kéri, hogy az MTA és a Román Akadémia elnökének találkozóját ne használják fel hangulatkeltésre – Transindex/KAB

Közleményt adott ki Néda Zoltán, a KAB elnöke Lovász László kolozsvári látogatása kapcsán, amely alább olvasható:

Erdély, egy európai mikrokozmosz. Bizonyos paradigma- és felfogásbeli változások esélyeiről – Neuer Weg

Úgy tűnik, hogy bizonyos Erdélyen kívüli hatalmak Erdély feletti hegemonializmusa jelenti az utóbbi évszázadok metapolitikai paradigmáját ebben a három volt hatalmi tömb és jelenleg még mindig létező befolyási szférák találkozásánál található európai mikrokozmosz. Alábbiakban engedjenek meg egy fordított időrendű történelmi minivázlatot:

Eurómilliók szükségesek a görgényszentimrei kastély felújítására – Székelyhon

A görgényszentimrei önkormányzat hosszas egyeztetés után lemondott a Rákóczi–Bornemisza-kastély tulajdonjogáról, így az épületegyüttes a Maros megyei önkormányzat tulajdonába került, és a Maros megyei múzeum használja továbbra is – tudtuk meg Soós Zoltán múzeumigazgatótól. Eddig csak a múzeum használatába adták, a tulajdoni átruházás azért lett fontos, mert a közigazgatási törvény módosítását követően már nem fektethetett pénzt … olvasásának folytatása

Önmérsékleti lecke – a magyar nyelv román nyelvre gyakorolt hatása – Dilema veche

Egy nyelv profilját az idegen elemek integrálásának képessége, de azok asszimilálásának módja is meghatározza. Ahogy arra az újlatin nyelvek és változatok csoportjának egyik tagjától elvárható, a román különféle korszakokban magába olvasztott elemeket a származásilag rokon nyelvekből, de ezen kívül nem-újlatin idiómákból származó elemeket is integrált. A román nyelvvel az idők folyamán kapcsolatba került nem-újlatin idiómák … olvasásának folytatása

Eltüntetik a múltat – Háromszék

Románia Hivatalos Közlönyének pénteki, 281-es számában megjelent néhány hivatalosan elfogadott közigazgatási címer és zászló. Kirí közülük egy címer. A kép már ránézésre igen aránytalan. A hasított pajzs első fele egyszerű, a hátsó fele túlzsúfolt.

Az erdélyi románok magyar uralom alatti szenvedései. Hogyan jutottak el az egyenlő nemzettől a „kiirtandó” népig – Adevărul Botosány/Botoşani

Az erdélyi románok középkori sorsát sokszor a nemesség által alkalmazott kényszer, a sokszor teljesíthetetlen robot, de a társadalmi, politikai és vallási háttérbeszorítás is terhelte. A magyar hódítás után a románok fokozatosan elvesztették autonómiájukat (?! – E-RS), sokszor függőségben lévő parasztokká válva (a cikket kizárólag tudományos álca mögé rejtett történelemhamisítás ábrázolására közöljük – E-RS).

Főtámogatók

KEDVENCEINK