//
archívum

XVI-XVII. századok

This category contains 222 posts

Erdély, egy európai mikrokozmosz. Bizonyos paradigma- és felfogásbeli változások esélyeiről – Neuer Weg

Úgy tűnik, hogy bizonyos Erdélyen kívüli hatalmak Erdély feletti hegemonializmusa jelenti az utóbbi évszázadok metapolitikai paradigmáját ebben a három volt hatalmi tömb és jelenleg még mindig létező befolyási szférák találkozásánál található európai mikrokozmosz. Alábbiakban engedjenek meg egy fordított időrendű történelmi minivázlatot:

Eurómilliók szükségesek a görgényszentimrei kastély felújítására – Székelyhon

A görgényszentimrei önkormányzat hosszas egyeztetés után lemondott a Rákóczi–Bornemisza-kastély tulajdonjogáról, így az épületegyüttes a Maros megyei önkormányzat tulajdonába került, és a Maros megyei múzeum használja továbbra is – tudtuk meg Soós Zoltán múzeumigazgatótól. Eddig csak a múzeum használatába adták, a tulajdoni átruházás azért lett fontos, mert a közigazgatási törvény módosítását követően már nem fektethetett pénzt … olvasásának folytatása

Önmérsékleti lecke – a magyar nyelv román nyelvre gyakorolt hatása – Dilema veche

Egy nyelv profilját az idegen elemek integrálásának képessége, de azok asszimilálásának módja is meghatározza. Ahogy arra az újlatin nyelvek és változatok csoportjának egyik tagjától elvárható, a román különféle korszakokban magába olvasztott elemeket a származásilag rokon nyelvekből, de ezen kívül nem-újlatin idiómákból származó elemeket is integrált. A román nyelvvel az idők folyamán kapcsolatba került nem-újlatin idiómák … olvasásának folytatása

Eltüntetik a múltat – Háromszék

Románia Hivatalos Közlönyének pénteki, 281-es számában megjelent néhány hivatalosan elfogadott közigazgatási címer és zászló. Kirí közülük egy címer. A kép már ránézésre igen aránytalan. A hasított pajzs első fele egyszerű, a hátsó fele túlzsúfolt.

Az erdélyi románok magyar uralom alatti szenvedései. Hogyan jutottak el az egyenlő nemzettől a „kiirtandó” népig – Adevărul Botosány/Botoşani

Az erdélyi románok középkori sorsát sokszor a nemesség által alkalmazott kényszer, a sokszor teljesíthetetlen robot, de a társadalmi, politikai és vallási háttérbeszorítás is terhelte. A magyar hódítás után a románok fokozatosan elvesztették autonómiájukat (?! – E-RS), sokszor függőségben lévő parasztokká válva (a cikket kizárólag tudományos álca mögé rejtett történelemhamisítás ábrázolására közöljük – E-RS).

Húsz marosvásárhelyi rákóczis diáknak ajánlott fel rodostói emlékutat Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár – Krónika/MTI

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium húsz kiváló diákja és három kísérő tanáruk vehet részt ez év őszén a Rákóczi-év keretében szervezett rodostói és isztambuli rendezvényeken a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával.

Mennyit kell izzadni, hogy románt csináljunk a magyarból? – Főtér

Röviden: rettenetesen sokat. A kínokat okozó tárgy ezúttal egy kis szakácskönyv.

Kik székeltek a fejedelmi palotában? – Népújság

Minden alkalommal élményt jelent számomra Gyulafehérvár. A fokozatosan restaurált várban, bár próbálták nagyságban és magasságban is túlszárnyalni, az erdélyi középkori építészet remekműve marad a Szent Mihály érseki székesegyház, amely a Szent István által alapított első bazilika alapjaira épült, és jeles történelmi személyiségeink szarkofágját őrzi. Értékes gyűjteményeivel páratlan látványt jelent a Batthyaneum könyvtár és csillagvizsgáló, amelyet, bár … olvasásának folytatása

Erdély címerének útja – Háromszék

Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja a Nyugdíjasok Sugás Érdekvédelmi Szövetségének hagyományos ünnepi rendezvényén, március idusának előestéjén a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. Közreműködött a Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt Herbert vezetésével.

A hazafiságról – Contributors

A mesterképzőben már évek óta van egy kurzusom a közép- és kelet-európai történelmi identitásokról és arról, hogy milyen hatást gyakoroltak az idők folyamán ezekre a különféle közösségek nyelvei és történelmei. Egyszer az az ötletem támadt, hogy a hazafiságról kérdezem a mesterképzőimet. Arról, hogy mit jelent nekik a hazafiság. Saját kérdéseimmel és dilemmáimmal küszködve kíváncsi voltam, … olvasásának folytatása

Főtámogatók

KEDVENCEINK