//
archívum

XVIII-XIX. századok

This category contains 546 posts

Petőfiről is román–magyar megállapodás kellene – Régészek kutatják a költő elestének helyét az 1849-es fehéregyházi csatatéren – Krónika

A román hatóságok árgus pillantásai mellett kezdődött el idén májusban az 1849-es fehéregyházi csatatér pontos beazonosítása és feltárása, ahol 170 évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor. A szakemberek szerint a költő születésének 2023-ban esedékes, kétszáz éves évfordulójára tervezett emlékhely felavatásához román–magyar államközi megállapodás kellene.

Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír? – Székelyhon/Liget

Hamarosan újabb válaszokat kaphatunk a 170 évvel ezelőtti fehéregyházi csatával kapcsolatos kérdésekre, miután elvégzik a tervezett régészeti feltárásokat. Addig is elevenítsünk fel egy olyan részletet, ami lehet a helyi legendárium része, de akár figyelemre méltó, öröklött szájhagyomány is.

„Kizöldül” a nagyváradi katolikus püspöki palota: zöldenergiával fűtik és hűtik majd a felújított impozáns barokk épületet – Krónika

A zöldenergia felhasználása és a zöldövezet fejlesztése jegyében zajlik a nagyváradi római katolikus püspöki palota épületének és jókora kertjének felújítása. Böcskei László megyés püspök és a felújításon dolgozó stáb képviselői épület- és kertbejáráson mutatták meg a nagyközönségnek, hol tartanak az impozáns palota és környezete helyreállítási munkálatai.

Gábor Áron álma bennünk él tovább – Háromszék

A Háromszék nem alkuszik emlékév részeként tegnap délután Kökösben zajlott ünnepség. A rendezvény kezdetét 17 órára időzítették a szervezők: körülbelül ekkor ért véget 170 évvel ezelőtt az a csata, mely hadászatilag ugyan nem volt kiemelkedő jelentőségű, azonban Háromszék önvédelmi harcának fontos momentuma volt – és számunkra szomorú pillanat is, hiszen ebben a csatában esett el … olvasásának folytatása

A tizenöt éves kapitány és a kolozsvári szégyentábla – Krónika

Június 20-án, azaz ma van másfél évtizede annak, hogy kincses városunk hajójának jelenlegi kapitányát, Emil Bocot megválasztottuk. Az elején még úgy nézett ki, hogy „dicső” elődje hosszas regnálásának még dicsőbb nyomait közmegelégedésre felszámolja.

Akadémikusokról, tényszerűen – Krónika

Szakmájuk gyakorlása során az újságírók nemegyszer kerülnek olyan helyzetbe, amikor a kelleténél, az indokoltnál is nyomatékosabban felkérik őket a tények tiszteletben tartására. Szó mi szó, az óvatosság, a gyanakvás némely esetben érthető, hiszen a sajtómunkások között is akadnak, akik a valóságtól, a tényektől nem zavartatva – vagy éppenséggel azokat mellőzve – tudósítanak egy eseményről, mondanak … olvasásának folytatása

A Kolozsvári Akadémia Bizottság kéri, hogy az MTA és a Román Akadémia elnökének találkozóját ne használják fel hangulatkeltésre – Transindex/KAB

Közleményt adott ki Néda Zoltán, a KAB elnöke Lovász László kolozsvári látogatása kapcsán, amely alább olvasható:

Erdély, egy európai mikrokozmosz. Bizonyos paradigma- és felfogásbeli változások esélyeiről – Neuer Weg

Úgy tűnik, hogy bizonyos Erdélyen kívüli hatalmak Erdély feletti hegemonializmusa jelenti az utóbbi évszázadok metapolitikai paradigmáját ebben a három volt hatalmi tömb és jelenleg még mindig létező befolyási szférák találkozásánál található európai mikrokozmosz. Alábbiakban engedjenek meg egy fordított időrendű történelmi minivázlatot:

A transzdnyeszteri románfóbiáról – milyen és miért – Adevărul blog

Csaknem 30 éve tart Transzdnyeszter bizonytalan helyzete. 1990-ben, amikor a jövőbeni Moldova Köztársaság lakossága hivatalos nyelvvé nyilvánította a „románt”, a Dnyeszter bal partján (Tiraszpol) egy szeparatista mozgalom kezdett szárba szökni.

Eurómilliók szükségesek a görgényszentimrei kastély felújítására – Székelyhon

A görgényszentimrei önkormányzat hosszas egyeztetés után lemondott a Rákóczi–Bornemisza-kastély tulajdonjogáról, így az épületegyüttes a Maros megyei önkormányzat tulajdonába került, és a Maros megyei múzeum használja továbbra is – tudtuk meg Soós Zoltán múzeumigazgatótól. Eddig csak a múzeum használatába adták, a tulajdoni átruházás azért lett fontos, mert a közigazgatási törvény módosítását követően már nem fektethetett pénzt … olvasásának folytatása

Főtámogatók

KEDVENCEINK