//
archívum

XVIII-XIX. századok

This category contains 456 posts

Szobrot kapott a harmadik komáromi hős is – Felvidék.ma

Aki napjainkban látogat Komáromba, és tudja, hogy ez a város milyen szerepet játszott 1848-49-es szabadságharcunkban, egy rövid belvárosi séta alatt három itteni hős emléke előtt tiszteleghet. Jókai Mórnak, a márciusi ifjak egyik jelesének, a nemzet későbbi híres mesemondójának a Duna Menti Múzeum udvarán van szobra; pár lépéssel távolabb, a városi hivatallal szemben, Klapka György legendás … olvasásának folytatása

Újabb múzeumi botrány Kolozsváron: Sisi zászlója sérti a román nemzeti érzületet – Főtér

És persze, hogy a ez is a nagy egyesülés centenáriumi évében történik.

Egy az Isten – de miért pont Erdélyben? – Főtér

Mi fán terem az unitarizmus, és miért itt vert gyökeret? Dávid Ferenc nem tudta, de őshonos egyházat alapított Erdélyben.

Benkő József-szobrot avattak – Háromszék

A Bardoc Napok részeként a nevét viselő iskola előtt leplezték le Benkő József (1740–1814) református lelkész, botanikus, történetíró és nyelvész mellszobrát. A falu már 1914 előtt szeretett volna szobrot állítani Benkő Józsefnek, de a világ nagy eseményei megakadályozták azt. Miholcsa József szobrászművész szombaton felavatott alkotása vasbeton alapú és műkő borítású.

Petőfi adósai vagyunk – Háromszék

A fehéregyházi csata úgy vonult be a magyar történelembe és Európa történetébe, hogy a romlást és Petőfi Sándor eltűnését jelentette, ezért gyászolunk minden július 31-én – mondta tegnap délután az Erzsébet park pavilonja előtt Czegő Zoltán költő, író, majd átadta a hangot az uzoni fúvószenekar egy csoportjának, akik Lázár László vezényletével az emlékünnepség hangulatáról gondoskodtak, … olvasásának folytatása

A szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek Nyergestetőn – Maszol/MTI

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek szombaton Nyergestetőn.

„Felleltároznák” a váradi Rulikowski temetőt – Adatokat gyűjt a sírkertben nyugvó jeles személyiségekről az önkormányzat – Krónika

Rimler Károly vagy dr. Soós István egykori polgármester, Ritoók Zsigmond jogász, publicista, Sulyok István volt királyhágómelléki református püspök vagy Tabéry Géza író-újságíró sírja mellé kerülhet többek között tájékoztató tábla.

Hány éves is a román himnusz? – Maszol

Július huszonkilencedikén ünneplik hivatalosan a jelenlegi román himnuszt, amelyet a bukaresti illetékesek kereken 170 évesnek vélnek. Visszaszámolva tehát az időben a román himnusz – a Deșteaptă-te române – 1848-ban lett Románia himnusza.

Vasile Lechinţan történész a Gyulafehérvári Katolikus Érsekségnek történt törvénysértő erdélyi visszaszolgálatásokról ír Iohannis elnöknek, melyek „Erdély történelmének legnagyobb csalásához vezettek” – ActiveNews

Vasile Lechinţan Románia elnökéhez, Románia kormányához, Románia Parlamentjéhez és Románia Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékéhez intézett beadványa (a cikket kizárólag a médiában zajló magyarellenes uszítás ábrázolására közöljük – E-RS):

Szimpózium az 1868-as nemzetiségi törvényről Bécsben – Felvidék.ma

A szélesebb közvélekedés számára az utóbbi évtizedekben szinte ismeretlen a történelmi Magyarország országgyűlésében éppen 150 éve elfogadott törvény (1868 : 44 sz.), amely a kiegyezés (1867) utáni, függetlenségét  nagyrészt éppen visszanyert ország területén élő, nem magyar anyanyelvű nemzetiségek életét kívánta rendezni.

Főtámogatók

KEDVENCEINK