Mostanában (egész pontosan március 28-án) „ünnepeltük” a II. világháború utáni Ká-Európa talán egyetlen valóban fasisztának nevezhető országa, Csehszlovákia híres-hírhedt kisebbségirtó törvényei, a Beneš-dekrétumok megszavazásának 75. évfordulóját.
„Nem volt csatlakozás. Hat óra késést / jeleztek és a fullatag sötétben / hat órát üldögéltem a kocsárdi / váróteremben, nagycsütörtökön” – e látomásszerű sorokkal indítja Dsida Jenő remekművét, az emberi létezéshez és a történelmi időszakhoz utánozhatatlanul viszonyuló, Nagycsütörtök című költeményét.
Szombaton jeles esemény színhelye volt Marosszentgyörgy. Erdélyben egyedülálló emlékművet avattak az 1990 márciusában történt tragikus események magyar és roma áldozatai, sebesültjei, meghurcoltjai tiszteletére és emlékére.
Az erdélyi magyarság 1989. december utáni legfájdalmasabb története minden bizonnyal 1990 fekete márciusa. Sokan akkor döbbentek rá, hogy milyen országban és milyen nemzet társaságában élnek, amelyet a hatalom a legbrutálisabb lépésekre is rá tud venni. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen Erdélyben a román–magyar konfliktusoknak tragikus hagyományai vannak: az 1848–1849-es magyarellenes vérengzések legalább nyolcezer magyar áldozatot … olvasásának folytatása
Marosszentgyörgyön felavatták az 1990-es fekete március áldozatainak és meghurcoltjainak emlékművét. Egy emlékjelet, amely azonban nemcsak a 31 évvel ezelőtti véres márciust idézi, nemcsak a magyar és magyar ajkú cigány áldozatok előtt tiszteleg, hanem mementója Románia legújabb kori történelmének, figyelmeztet azokra a sötét erőkre, amelyek csakhogy hatalmukat átmenthessék, fél emberöltővel ezelőtt kirobbantották a marosvásárhelyi etnikai konfliktust, … olvasásának folytatása
Az utóbbi napokban az ujgur kisebbség tragikus helyzete Joe Biden külügyminiszterének szavai következtében (végre) a nemzetközi nyilvánosság előterébe került. A magyar olvasó a kérdéskörről (mármint a Kínában élő ujgurok ellen elkövetett szörnyűségekről) Gyulai Zoltán tollából pontos és megbízható tájékoztatást találhat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának fiatalok által szerkesztett Jurátus című magazinjában.
Fekete március-emlékművet állítanak szombaton Marosszentgyörgyön. A magyar és roma szimbólumokat tartalmazó alkotás Máthé Mihály helyi szobrász műve – tájékoztatta portálunkat Sófalvi Szabolcs, a település polgármestere.
Az alkotmánybíróság (CCR) helyt adott szerdán annak a fellebbezésnek, amelyet a 2019/91-es sürgősségi kormányrendeletet törvényre emelő jogszabály ellen nyújtottak be, és megállapította, hogy nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel a Román Forradalom Intézetének megszüntetése.
Félreértés ne essék, ugyanúgy hívják: Emil Boc. Csak, amolyan divatos virológiai hasonlattal élve, a jól ismert, simulékony, kellőképpen diplomatikus elöljáró sejtjei, úgy tűnik, mutációt szenvedtek. Tudjuk, fenyegetés hatására vagy stresszhelyzetben gyakran reagálnak így az élő szervezetek. Persze, nem mindegyik. Például a gerincesek sokkal ritkábban.
1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában felavatták Szikszai Lajos 1848-as forradalmár és szabadságharcos mellszobrát. Az impériumváltásokat követően Dr. Berger János főorvos műve eltűnt máig ismeretlen körülmények között, ám a tervek szerint a város hamarosan ismét szoborral tiszteleg Szilágy vármegye egykori alispánja előtt. Zilah jelenlegi alpolgármesterét, Fazakas Miklóst faggattuk a szoborállítás ötletéről – amely … olvasásának folytatása