EuroCom – Romániai Sajtófigyelő
XX. század
A Beneš-dekrétumok és az EU mindenféle diszkriminációra instant ágaskodó farka – Főtér
Mostanában (egész pontosan március 28-án) „ünnepeltük” a II. világháború utáni Ká-Európa talán egyetlen valóban fasisztának nevezhető országa, Csehszlovákia híres-hírhedt kisebbségirtó törvényei, a Beneš-dekrétumok megszavazásának 75. évfordulóját.
Nagycsütörtök, nagypéntek – Háromszék
„Nem volt csatlakozás. Hat óra késést / jeleztek és a fullatag sötétben / hat órát üldögéltem a kocsárdi / váróteremben, nagycsütörtökön” – e látomásszerű sorokkal indítja Dsida Jenő remekművét, az emberi létezéshez és a történelmi időszakhoz utánozhatatlanul viszonyuló, Nagycsütörtök című költeményét.
Emlékműavatás – Népújság
Szombaton jeles esemény színhelye volt Marosszentgyörgy. Erdélyben egyedülálló emlékművet avattak az 1990 márciusában történt tragikus események magyar és roma áldozatai, sebesültjei, meghurcoltjai tiszteletére és emlékére.
A marosvásárhelyi fekete március emlékezete – Krónika
Az erdélyi magyarság 1989. december utáni legfájdalmasabb története minden bizonnyal 1990 fekete márciusa. Sokan akkor döbbentek rá, hogy milyen országban és milyen nemzet társaságában élnek, amelyet a hatalom a legbrutálisabb lépésekre is rá tud venni. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen Erdélyben a román–magyar konfliktusoknak tragikus hagyományai vannak: az 1848–1849-es magyarellenes vérengzések legalább nyolcezer magyar áldozatot … olvasásának folytatása
Márciusi mementó – Háromszék
Marosszentgyörgyön felavatták az 1990-es fekete március áldozatainak és meghurcoltjainak emlékművét. Egy emlékjelet, amely azonban nemcsak a 31 évvel ezelőtti véres márciust idézi, nemcsak a magyar és magyar ajkú cigány áldozatok előtt tiszteleg, hanem mementója Románia legújabb kori történelmének, figyelmeztet azokra a sötét erőkre, amelyek csakhogy hatalmukat átmenthessék, fél emberöltővel ezelőtt kirobbantották a marosvásárhelyi etnikai konfliktust, … olvasásának folytatása
Geno- vagy etnocídium? – Szabadság
Az utóbbi napokban az ujgur kisebbség tragikus helyzete Joe Biden külügyminiszterének szavai következtében (végre) a nemzetközi nyilvánosság előterébe került. A magyar olvasó a kérdéskörről (mármint a Kínában élő ujgurok ellen elkövetett szörnyűségekről) Gyulai Zoltán tollából pontos és megbízható tájékoztatást találhat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának fiatalok által szerkesztett Jurátus című magazinjában.
Fekete március-emlékművet állítanak Marosszentgyörgyön – Maszol
Fekete március-emlékművet állítanak szombaton Marosszentgyörgyön. A magyar és roma szimbólumokat tartalmazó alkotás Máthé Mihály helyi szobrász műve – tájékoztatta portálunkat Sófalvi Szabolcs, a település polgármestere.
Alkotmányellenes a Román Forradalom Intézetének megszüntetése – Krónika
Az alkotmánybíróság (CCR) helyt adott szerdán annak a fellebbezésnek, amelyet a 2019/91-es sürgősségi kormányrendeletet törvényre emelő jogszabály ellen nyújtottak be, és megállapította, hogy nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel a Román Forradalom Intézetének megszüntetése.
Kolozsvár multikulti polgármestere eltűnt: egy vadromán mutáns ágál a városházán – Főtér
Félreértés ne essék, ugyanúgy hívják: Emil Boc. Csak, amolyan divatos virológiai hasonlattal élve, a jól ismert, simulékony, kellőképpen diplomatikus elöljáró sejtjei, úgy tűnik, mutációt szenvedtek. Tudjuk, fenyegetés hatására vagy stresszhelyzetben gyakran reagálnak így az élő szervezetek. Persze, nem mindegyik. Például a gerincesek sokkal ritkábban.
Új magyar szobrot kaphat Zilah román kezdeményezésre – Krónika
1904. november 6-án a zilahi vármegyei közkórház parkjában felavatták Szikszai Lajos 1848-as forradalmár és szabadságharcos mellszobrát. Az impériumváltásokat követően Dr. Berger János főorvos műve eltűnt máig ismeretlen körülmények között, ám a tervek szerint a város hamarosan ismét szoborral tiszteleg Szilágy vármegye egykori alispánja előtt. Zilah jelenlegi alpolgármesterét, Fazakas Miklóst faggattuk a szoborállítás ötletéről – amely … olvasásának folytatása
Főtámogatók
KEDVENCEINK
