EuroCom – Romániai Sajtófigyelő
állampolgársági népszavazás (Magyarország – htm-ellenesség; 2004. december 5.)
Potápi a Kárpát-medencei Összefogás Fórumon: a magyar nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni – Krónika/MTI/+
A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
Magyarok ellen buzdított – ehír/Magyar Nemzet/+
Gyurcsány Ferenc országlásának egyik legsötétebb eseményére emlékezünk. Tizennyolc éve, 2004. december 5-én egy érvénytelen népszavazás akadályozta meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. A történtekben hervadhatatlan érdemei voltak a hivatala első hónapjait töltő puccsista miniszterelnöknek, aki azzal riogatott, hogy az igenek győzelme milyen elképesztő terheket róna Magyarországra – egyebek mellett nekünk kellene fedeznünk a kettős … olvasásának folytatása
Egy sál, két sál, hány sál? – Főtér/v
Vasárnap este egy magyar–görög barátságos meccsen Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nyakába akasztott egy szurkolói sálat. Nem nagy ügy, szokás ez. Csakhogy ezen a bizonyos sálon Nagy-Magyarország térképe is rajta volt.
Lakatos Róbert: Erdély a románság és a magyarság számára is nemzeti erőforrást jelent – Maszol/+
A Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező legújabb, Ki kutyája vagyok én? című dokumentumfilmje, majd októbertől a romániai, novembertől pedig a magyarországi mozikban mutatták be az alkotást. Az alkotó legutóbbi filmjét, a Bahrtalo!-t 14 éve készítette, a filmben a két főszereplőt, Lalit és Lórit kíséri végig útjukon Erdélytől Ausztriáig majd Egyiptomig. A Ki kutyája vagyok én? társadalmi szatíra, … olvasásának folytatása
Ki kutyája az erdélyi magyar? Lakatos Róbert kolozsvári rendező identitásról is szóló új dokumentumfilmjéről – Krónika/+
Ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar kutyafajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának – többek közt ennek a gondolatnak a mentén született meg a kolozsvári Lakatos Róbert dokumentumfilmjének ötlete. A Ki kutyája vagyok én? című szatirikus alkotásról, amelyet ezen a héten kezdenek vetíteni a romániai mozik, a rendezőt kérdeztük.
Harangszóba önti hálaénekét – Háromszék/+
Sepsikőröspatak unitáriusai templomuk új harangjának szentelését ünnepelték vasárnap délután. A régi, bő száz évig szolgáló harangot azért kellett kicserélni, mert 2004. december 4-ének estéjén „meghasadt a szíve”. Az elszakított területeken élő magyarság szempontjából oly fontos népszavazás előestéjén a magyar történelmi egyházak harangjai Erdély-szerte egyként szólaltak meg, a sepsikőröspataki eközben – megelőlegezvén a népszavazás csúfos eredményét … olvasásának folytatása
Nem ugyanaz – Nyugati Jelen/v
Hogy az anyaországi szocialista és liberális pártok nem sokat törődtek, törődnek a külhoni magyarokkal, az évtizedek óta köztudott dolog. Csak folytatják a kommunista elődök, Rákosiék és Kádárék hagyományait. Még 1990 után is az október 6-i aradi megemlékezéseken elvétve voltak jelen a pártküldöttségeik. A külhoni magyarokkal szembeni ellenérzését több párt nem is tagadja, kerek perec nyilatkozik, … olvasásának folytatása
Budapesti magyarellenesség – Krónika
Azt már megszokhattuk, hogy a bukaresti illetékesek a Romániában élő magyar közösség jogkövetelései kapcsán önnön vélt nagylelkűségüktől megrészegülve rendszeresen arról áradoznak, hogy Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma, amely egyedülálló nagyvonalúsággal, példátlan bőséggel szavatolja a jogainkat.
Tamás Sándor azt tanácsolja a Trianont magasztaló Niedermüllernek, ne jöjjön Székelyföldre – Krónika/+
Amint az várható volt, nem maradt visszhang nélkül Erdélyben Niedermüller Péter kijelentése, miszerint a határon túli magyarok Trianonnak „köszönhetően” jobban élnek, mint az anyaországiak.
Üzentek a határon túli magyarok a pesti politikusnak – ehír/+
Jól jártak Trianonnal a külhoni magyarok – erről írt internetes bejegyzésében Niedermüller Péter, Budapest VII. kerületének DK-s polgármestere a nemzeti összetartozás napján úgy fogalmazott: „Gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon, Magyarországon.”
Főtámogatók
KEDVENCEINK
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 