Milyen elvek és elképzelések mentén szervezték újra a romániai magyarság politikai képviseletét 1989 után? Az eltelt 32 év alatt melyik politikai diskurzus vált dominánssá, és hogyan alakult ennek mentén az erdélyi magyarok érdekképviselete? Kiss Tamás szociológussal, illetve Székely István Gergő és Toró Tibor politológusokkal készült elemzés második része.
Milyen elvek és elképzelések mentén szervezték újra a romániai magyarság politikai képviseletét 1989 után? Az eltelt 32 év alatt melyik politikai diskurzus vált dominánssá, és hogyan alakult ennek mentén az erdélyi magyarok érdekképviselete? Orbán Viktor, Markó Béla, Kelemen Hunor kikerülhetetlen nevek lettek ebben a három évtizedet felölelő összegzésben, azonban hogy milyen hatásuk volt a nemzetpolitikára, … olvasásának folytatása
Az április 3-i magyarországi választások eredményeit sokan sokféleképpen értelmezték már, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, mi az eredmények kontextusa, értelmezési kerete, valamint arra, hogy a magyarországi választási kampánynak milyen tanulságai vannak az erdélyi közéletre nézve. Székely István politológust, az RMDSZ ügyvezető alelnökét arra kértük, segítsen visszatekinteni és összefüggéseiben értelmezni a Fidesz–KDNP koalíció nagyarányú győzelmét és … olvasásának folytatása
A baloldali marosvásárhelyi diverzió címmel írt véleménycikket a Mandiner portálon Zsigmond Barna Pál, a Fidesz marosvásárhelyi származású országgyűlési képviselője. Magyarország korábbi csíkszeredai főkonzulja cikkében azt írja: a baloldalnak a kezdetektől fogva a bögyében van a külhoniak állampolgársága és szavazati joga.
Ha a baloldal hatalomra kerülne, háborúba sodorná az országot, veszélybe sodorná a magyarságot, teljes káosz lenne – jelentette ki a Krónikának Potápi Árpád János. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint kormányváltás esetén az eddig működő összmagyar kapcsolatrendszerek elvágása következne.
Nemrég a Magyar Nemzet, valamint számos magyarországi lap és az erdélyi sajtóorgánumok többsége arról tudósított, miszerint „Erdély nem kér a nemzetére rátámadó baloldalból”, azaz „nem kérünk sem Márki-Zay Péter hazugságaiból, sem a határon túli magyaroknak szánt hamis hízelgéséből, sem pedig azokból, akik valójában mögötte állnak”, mivel „a balkáni típusú politikai simulékonyság a magyar–magyar kapcsolatokban megengedhetetlen”. (Az … olvasásának folytatása
Elöljáróban leszögezném: úgy vagyok Márki-Zay Péter, a magyarországi egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje határon túli turnéjával, hogy ha már egyszer kormányfőjelölt, akkor jogában áll eljönni Erdélybe, hogy találkozzon azokkal, akik kíváncsiak rá, és hajlandóak meghallgatni, amit mond.
Midőn első ízben szóba került, hogy Márki-Zay Péter Erdélybe látogatna, az RMDSZ nemzeti szárnyához tartozó több önkormányzati elöljáró jelezte, nem látják szívesen a miniszterelnök-jelöltet, mert nem felejtették el a 2004-es népszavazást, amikor is a Márki-Zay mögött álló Gyurcsány Ferenc vezényletével szabályos gyűlöletkampány zajlott a határon túli, de főként az erdélyi magyarok ellen. Ami a „nemzeti … olvasásának folytatása
Annak ellenére, hogy erdélyi, székelyföldi önkormányzati vezetők sora utasította el korábban a magyarországi ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltjének fogadását, Erdélyben is kampányolni fog Márki-Zay Péter. A politikus útjáról egyelőre annyi ismert, hogy Kolozsváron találkozik azokkal, akik kíváncsiak mondanivalójára.
Potápi Árpád János szerint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által hirdetett cselekvő nemzet évéhez hozzátartozik az április 3-i parlamenti választásokon és a népszavazáson való részvétel.