//
archívum

Ana Blandiana (irodalom)

This tag is associated with 15 posts

A szenvedés átválthatósága – Maszol

Bő fél évvel ezelőtt keresett meg dr. Reisinger János irodalomtörténész azzal a javaslattal, hogy Ana Blandiana közelgő nyolcvanadik születésnapjára jelentessük meg a költő verseinek, esszéinek magyarra fordított válogatását. Ana Blandiana költészetét magam is szerettem, gyakran mélyültem el gondolatiságába, így azonnal igent mondtam.

Hírdetés

A járványhelyzet ellenére sokan látogatják a máramarosszigeti börtönmúzeumot – Krónika

Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.

Államcsíny vagy forradalom? – A romániai rendszerváltás körülményei – Maszol

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Romániában volt a leglátványosabb rendszerváltás a kelet-európai térség államai közül. A „televíziós forradalom” világszenzáció lett. Máig vitatéma azonban, vajon forradalom, hatalomváltó elitpuccs vagy népfelkelés és puccs keverékéről volt szó 1989 decemberében Bukarestben. Mi több, a rendszerváltásra gondolva csupán a decemberi eseményekre fókuszálunk, holott teljesen nyilvánvaló, hogy ennek a folyamatnak számos szakasza … olvasásának folytatása

Iuliu Maniu és a Kormányzótanács – ez a lecke ma is nagy segítségünkre lenne – Ziare.com

Iuliu Maniu az 1918. december 1-i, gyulafehérvári beszédében arra hívta fel a tömeg figyelmét, hogy „a nemzetségek rátermettségét döntéseik megalapozottsága, az ehhez a döntéshez csatlakozása lelki magasztossága és annak a kitartásnak az alapján ítélik meg, melyekkel igyekszik végrehajtani a meghozott döntéseket”.

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt: a hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké – Krónika

A hetven éve még nyolcvanszázalékos arányban magyarok lakta Máramarosszigeten ma egyetlen magyar nevű utca és az összlakosság mintegy 15 százalékát kitevő magyar közösség emlékeztet a monarchiabeli és a két világháború közötti pezsgő magyar világra. A lepusztult hangulatú város börtönmúzeumával vált híressé, a helyben maradt magyar közösség pedig megerősödött egyházi gyülekezetekben és kulturális egyletekben keresi a … olvasásának folytatása

Bombainterjú Nicolae Breban íróval és akadémikussal. „Ha nincs történelmed, nincs román államod! Fel kell darabolni, ahogy egyes Soros-féle civil szervezetek akarják, melyek autonóm Erdélyt szeretnének, vagyis oda akarják adni a magyaroknak” – Evenimentul zilei

Amikor Romániáról, arról a posztdecemberi átmenet opportunistái által széttépett, megkínzott, kiszipolyozott országról beszél, Nicolae Breban ökölbe szorítja a kezeit, a fenyegetően előre ívelt vállai pedig halálos fegyvereknek tűnnek egy befejezetlen demokráciánk lövészárkaiban folytatott testvérháborúban. Nicolae Breban akadémikus a maga 83 évével nem habozik felfedni igazságait, az alábbi párbeszéd pedig ennek a tanúbizonysága.

Románia. Diagnózisféle – Adevărul blog

„Hogyhogy beteg Románia? Áruló! Eladtad a nemzetedet és a hazádat! Az idegenek és a szabadkőművesek eszköze vagy! Nyomorult elitista!” – ilyenféle reakciókra számítok az olvasók jelentős részétől, azoktól, aki egyfajta hashajtóként, kitörési alkalomként, szennybe hempergetésem ürügyeként, harcias „imázsépítési” lehetőségként várják a szövegeimet, fensőségesen uralva a fórumokat. Nos, igen! Szerintem Románia beteg.

A PNL politikai vihart kavar – Deutsche Welle

Jóformán még alig hangzott el a javaslat és a PNL főpolgármester-jelöltje, Marian Munteanu, az Egyetem (Universităţii) téri hallgatók volt vezetője máris erős bírálatok alanya lett.

Mircea Toma szemtől szemben a reakcióval – Revista 22

A haladó baloldal hívei számára bárki, aki megkérdőjelezi a témáikat és meggyőződéseiket eleve nem lehet más, csak „fasiszta”, „legionárius”, vagy „náci” és nyilvánosan le kell leplezni.

Szent legionárius öregség: Ana Blandiana és a disszidens Gabriel Liiceanu – Adevărul blog

Ana Blandiana költőnő megkapta a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemtől a doctor honoris causa címet. Az eseményen résztvevő Ana Blandiana beszédet is mondott az egyetemi hallgatóság előtt, mely megtapsolta és – az egyetem rektorán, Aurel Popon keresztül – Vasile Pârvan avatóbeszédéhez hasonlította, akit 1919-ben felkértek, hogy szólaljon fel a kolozsvári Egyetem megalapításakor (ez csak a román egyetemre … olvasásának folytatása

Főtámogatók

KEDVENCEINK