Egy csúf régi szólás szerint a székely sz…ta a magyart, és bár ez csak egy rossz vicc, azért minden viccnek a fele igaz…
Még 33 év után is sűrű homály fedi Marosvásárhely fekete márciusának titkait, okozóinak kilétét. Ezért jó, hogy a történtekről néha a „szakértők” fellebbentik a fátylat, hogy mi is világosabban lássunk.
Még a Magyar Távirati Iroda nevű budapesti állami hírügynökség ingerküszöbét is elérte az RMDSZ párttelevíziójának, az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) egyik tegnapi műsora. A Metszet című félórás összeállításban az 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen történt eseményekkel, az ún. fekete márciussal foglalkoztak, gondosan kerülve az azóta történelmileg igazolt megállapítást: egy magyarellenes pogromot rendezett ott és akkor a nemzetállmi, kommunista … olvasásának folytatása
Láttam a jövőt. Szerbiában láttam az erdélyi jövőt. Kiégett volt, mint a hajdani szőlősök helye. Fullasztó, levegőtlen mint a tomboló negyven fokos meleg. Vrsactol, Versectől, Vîrșețtől – a kisvárostól, amelyet úgy meg lehet szeretni, hogy nem felejtheted Brassót – néhány kilométerre magyar, szerb és román többségű falvak… voltak hajdanán… Erős közösségek. Gazdag porták, népes iskolák, … olvasásának folytatása
A magyar nemzeti ünnep rendezvényei minden korábbinál inkább felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzet, a nemzeti érzés, az asszimiláció és az asszimiláció elutasításának kérdései társadalmainkban máig tisztázatlanok.
Hosszú évtizedek után 33 évvel ezelőtt ünnepelhette meg végre szabadon az erdélyi magyarság március 15-ét. Az öröm azonban nem tartott sokáig, négy nappal később tört ki a marosvásárhelyi véres etnikai összecsapás, a fekete március.
Harminchárom évvel a marosvásárhelyi események után Mindössze néhány hónappal a forradalom után, 1990. március 19-20-án került sor Marosvásárhelyen a pogrom-kísérletre, amely megdöbbentette a külföldi közvéleményt is. A magyarok és a románok véres konfliktusát akkoriban a globális léptékben legfontosabb rádió- és televíziócsatornák is közvetítették. A márciusi eseményeknek öt halálos áldozata volt, 278 személy sebesült meg. A … olvasásának folytatása
Marosvásárhely fekete márciusára – különösen 19-ére és 20-ára – emlékezünk, amely 21-én ért véget az akkor még magyar többségű városban.
Hallottuk, hogy a városban dúlnak a román parasztok, de minket különösebben nem érdekelt.
Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesvár multikulturalizmusáról szól a román politikum és sajtó. De vajon mekkora e jelzőnek a valóságtartalma? Mikortól beszélhetünk többnemzetiségű közösségről a bánsági városban? Ezt a kérdéskört boncolgattuk Szekernyés János nyugalmazott újságíróval, helytörténésszel, aki 1965 óta él a Béga-parti városban.