Az egykori barcaföldvári 2-es számú fogolytábor utolsó tömegsírja fölött kialakított emlékkertben péntek délután huszonharmadik alkalommal emlékeztek azon magyar foglyokra, akik 1944 nyarától kezdve a lágerben hunytak el vagy a szögesdróttal elkerített részen ártatlanul sínylődtek hosszú hónapokon át. Az eseményen jelen voltak az egykori foglyok hozzátartozói közül többen, helybeli és környékbeli magyarok, lerótták kegyeletüket politikusok és … olvasásának folytatása
1956 többek között azt üzeni az utókornak, hogy felül kell kerekednünk a közönyünkön, nem szabad hagynunk természetessé válni a visszaélést, például azt, hogy nem tarthatunk kültéri megemlékezést a kincses városában – hangzott el az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
Közös múltunk kutatása határok nélkül. A málenkij robot és az elhurcolások különféle változatai a Kárpát-medencében címmel 2022. október 13–16-án a kalotaszegi Magyarvistában nemzetközi konferencia zajlott az 1944. őszi, októberi–novemberi erdélyi, ezen belül a kolozsvári és a tordai elhurcolások évfordulóján. A rendezvényt a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Pécs), az Asociația Historikus Egyesület (Magyarvista) és a … olvasásának folytatása
Nehéz elképzelni rettenetesebb emberi történést a háborúnál, amikor emberek kölcsönösen és legálisan szegik meg a Tízparancsolat talán legszentebb cikkelyét, a Ne ölj!-t. Eparancsolat nélkül nem létezhetnénk. Kezdetben, még az állatvilághoz némileg közelebb, az emberi háborúk is inkább állati viadalokhoz hasonlítottak, amelyekben a legyőző és a legyőzött a kellő pillanatban mindig feladta. S méltányosnak tekintett „békét” … olvasásának folytatása
Az új, hegemón hatalom elnyomását megalapozó Vörös Hadsereg 1944. október 11-én bevonult Kolozsvárra. Alig másfél nappal később, október 12-e és 15-e között mintegy ötezer – zömében magyar – lakost lefogtak, bevagon íroztak, és el is indítottak a Szovjetunió hírhedt kényszermunkatáborai fele. A részben megtorlás, részben hadifogoly-pótlás céljával végrehajtott akció, akár egy emberéleteket felszívó sötét hullám … olvasásának folytatása
1944. szeptember 6-án Brassóban megkezdték a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj toborzását. Parancsnoka Gavrilă Olteanu volt. A brassói önkéntes alakulatot 1944. szeptember 14-én nyilvánították ténylegesen megalakítottnak, az önkéntesek „letették az esküt, majd a sokadalom üdvrivalgása közepette Észak-Erdély felé indultak”.
Szászfenesen épülne meg az Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma (Mutra), az országos helyreállítási tervben szereplő intézmény ötletét a szakma és a közvélemény is elítéli, kifogásolva, hogy az erdélyi nemzetiségek évszázados együttélése helyett a viszályra összpontosít.
Csupán Hargita megyében naponta több mint százan nyújtják be igénylésüket a kommunizmus áldozatai gyermekeinek járó állami juttatásért. Az akár havi 3500 lejt is elérő összeget azok a leszármazottak igényelhetik, akiknek elhunyt apjuk szovjet hadifogságban volt, vagy valamelyik már meghalt szülőjüket kitelepítették, kényszerkezelésnek vetették alá, esetleg kötelező házi őrizetben tartották a kommunista elnyomás idején.
Sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – hívta fel a figyelmet a Krónikának Papp Annamária történész annak kapcsán, hogy a héten kétnapos online nemzetközi konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.
Az iskolában mindenki azt kérdezte, hogy rokonunk-e. Mondtam: név szerint mindenképpen, családfakutatásilag még nem tudom. A hetvenes években volt ez, diákkorunkban, eszmélésünk idején. Az Omega 6. szintetizátoros tételei, az egész album újszerűsége elvarázsolt. Az Omega 7-et, az Időrablót a szentgyörgyi gépészeti lici nyitott raktárablaka alatt hallgattuk, mert a gondnok nyitva hagyta, s az orsós Akait … olvasásának folytatása