Még 33 év után is sűrű homály fedi Marosvásárhely fekete márciusának titkait, okozóinak kilétét. Ezért jó, hogy a történtekről néha a „szakértők” fellebbentik a fátylat, hogy mi is világosabban lássunk.
Még a Magyar Távirati Iroda nevű budapesti állami hírügynökség ingerküszöbét is elérte az RMDSZ párttelevíziójának, az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) egyik tegnapi műsora. A Metszet című félórás összeállításban az 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen történt eseményekkel, az ún. fekete márciussal foglalkoztak, gondosan kerülve az azóta történelmileg igazolt megállapítást: egy magyarellenes pogromot rendezett ott és akkor a nemzetállmi, kommunista … olvasásának folytatása
Hosszú évtizedek után 33 évvel ezelőtt ünnepelhette meg végre szabadon az erdélyi magyarság március 15-ét. Az öröm azonban nem tartott sokáig, négy nappal később tört ki a marosvásárhelyi véres etnikai összecsapás, a fekete március.
Harminchárom évvel a marosvásárhelyi események után Mindössze néhány hónappal a forradalom után, 1990. március 19-20-án került sor Marosvásárhelyen a pogrom-kísérletre, amely megdöbbentette a külföldi közvéleményt is. A magyarok és a románok véres konfliktusát akkoriban a globális léptékben legfontosabb rádió- és televíziócsatornák is közvetítették. A márciusi eseményeknek öt halálos áldozata volt, 278 személy sebesült meg. A … olvasásának folytatása
Marosvásárhely fekete márciusára – különösen 19-ére és 20-ára – emlékezünk, amely 21-én ért véget az akkor még magyar többségű városban.
Hallottuk, hogy a városban dúlnak a román parasztok, de minket különösebben nem érdekelt.
Nemet mondana a férfiak hátrányos megkülönböztetésére Gabriela Firea családügyi miniszter: jogszabályjavaslatot dolgozott ki, amely lehetővé tenné, hogy a munkáltatók adómenetes ajándékutalványt adhassanak a férfinapon (november 19.) az ünnepelteknek, ahogyan erre március 8-án a női alkalmazottak esetében lehetőség nyílik.
Harminchárom év telt el azóta, hogy március 19–20-án vérbe borult Marosvásárhely főtere, de mind a mai napig nem kaptunk hivatalos választ arra a kérdésre, ki uszította a magyarok ellen a románokat, kinek volt érdeke etnikai konfliktust szítani Erdély akkor még legnagyobb magyar többségű városában. A román közvélemény körében legelterjedtebb, legismertebb tézis szerint a két fél … olvasásának folytatása
Józan ember számára csakis az öröm forrása lehet, hogy idén március 15-e végre háborítatlan ünnep volt Székelyföldön is. Elmaradtak az utóbbi években már menetrendszerűvé vált, a magyar nemzeti lobogó kitűzéséért az önkormányzatokra kiszabott aránytalan prefektusi bírságok, ünnepi üzenetek érkeztek a román hatalom és többség részéről, és összességében semmi sem zavarta meg a márciusi ifjak, a … olvasásának folytatása
Éppen csak elmúlt az idei nemzetközi nőnap, még nem időszerűtlen az emberiség számszerű többségét alkotó „gyengébb”, avagy „szebbik” nemével kapcsolatos eszmefuttatás. Hogy a nők az emberiség szebbik neme, alulírottnak – aki férfinek gondolja magát – semmi kétsége. Annál több afelől, hogy gyengébb lenne.