Még 33 év után is sűrű homály fedi Marosvásárhely fekete márciusának titkait, okozóinak kilétét. Ezért jó, hogy a történtekről néha a „szakértők” fellebbentik a fátylat, hogy mi is világosabban lássunk.
Még a Magyar Távirati Iroda nevű budapesti állami hírügynökség ingerküszöbét is elérte az RMDSZ párttelevíziójának, az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) egyik tegnapi műsora. A Metszet című félórás összeállításban az 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen történt eseményekkel, az ún. fekete márciussal foglalkoztak, gondosan kerülve az azóta történelmileg igazolt megállapítást: egy magyarellenes pogromot rendezett ott és akkor a nemzetállmi, kommunista … olvasásának folytatása
A magyar nemzeti ünnep rendezvényei minden korábbinál inkább felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzet, a nemzeti érzés, az asszimiláció és az asszimiláció elutasításának kérdései társadalmainkban máig tisztázatlanok.
Hosszú évtizedek után 33 évvel ezelőtt ünnepelhette meg végre szabadon az erdélyi magyarság március 15-ét. Az öröm azonban nem tartott sokáig, négy nappal később tört ki a marosvásárhelyi véres etnikai összecsapás, a fekete március.
Harminchárom évvel a marosvásárhelyi események után Mindössze néhány hónappal a forradalom után, 1990. március 19-20-án került sor Marosvásárhelyen a pogrom-kísérletre, amely megdöbbentette a külföldi közvéleményt is. A magyarok és a románok véres konfliktusát akkoriban a globális léptékben legfontosabb rádió- és televíziócsatornák is közvetítették. A márciusi eseményeknek öt halálos áldozata volt, 278 személy sebesült meg. A … olvasásának folytatása
Marosvásárhely fekete márciusára – különösen 19-ére és 20-ára – emlékezünk, amely 21-én ért véget az akkor még magyar többségű városban.
Hallottuk, hogy a városban dúlnak a román parasztok, de minket különösebben nem érdekelt.
Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesvár multikulturalizmusáról szól a román politikum és sajtó. De vajon mekkora e jelzőnek a valóságtartalma? Mikortól beszélhetünk többnemzetiségű közösségről a bánsági városban? Ezt a kérdéskört boncolgattuk Szekernyés János nyugalmazott újságíróval, helytörténésszel, aki 1965 óta él a Béga-parti városban.
Harminchárom év telt el azóta, hogy március 19–20-án vérbe borult Marosvásárhely főtere, de mind a mai napig nem kaptunk hivatalos választ arra a kérdésre, ki uszította a magyarok ellen a románokat, kinek volt érdeke etnikai konfliktust szítani Erdély akkor még legnagyobb magyar többségű városában. A román közvélemény körében legelterjedtebb, legismertebb tézis szerint a két fél … olvasásának folytatása
A barátság és a megbékélés napjává nyilváníttatná március 20-át a marosvásárhelyi média és közélet egyik érdekes figurája. Ennél keresztényibb és nemesebb gondolat talán nem is születhetett egy vegyes házasságból származó, de magát románnak valló ember lelkében, amellyel harminchárom évvel a város fekete márciusa után valaki kimondja, hogy itt az ideje elásni a csatabárdot, félretenni a … olvasásának folytatása