Fura csenddel (nem) emlékezett meg sajtónk egy százéves évfordulóról. 1922. szeptember huszonhatodikán jelent meg a bukaresti Hivatalos Közlönyben a közlemény, miszerint egy év türelmi időszak adatik a nem román nemzetiségű közalkalmazottaknak elismervényt beszerezni román nyelvtudásukról. Ha nem, le is út, fel is út.
Megdöbbent idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke a sajtóhír hallatán, amely szerint az Európai Bizottság (EB) úgy véli: lezárható Románia igazságügyi megfigyelése.
Székely Ervin a Bukaresti Rádióban elhangzott jegyzetében hideg fejjel elemezte, miért nem lehetett sikeres Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága által indított kezdeményezés, a Minority SafePack. Miért utasította el az Európai Unió Bírósága az RMDSZ és a Minority SafePack kezdeményezést támogató kisebbségi szervezetek óvását az Európai Bizottság … olvasásának folytatása
A Velencei Bíróság is megmondta, hogy nálunk: „általában véve jó irányba mutatnak az új igazságügyi törvények”. Ezt saját szemünkkel is láthatjuk, ha megnézzük a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntéseit.
Elutasította az Európai Unió Bírósága (EUB) az RMDSZ és a Minority SafePack kezdeményezést támogató kisebbségi szervezetek óvását az Európai Bizottság azon döntése ellen, miszerint nincs szükség újabb közösségi jogalkotásra a nemzeti kisebbségek védelmében, mert a meglévő szabályozás kielégítő.
Nem a mienk. A jogi szófacsarás mutatványait űzik a hamis nevekkel takarózók. A nemzeti vagy etnikai kisebbségek, az elszakított nemzetrészek, az őshonos közösségek kollektív jogai lábbal tiprásának, a kimondott elnyomásnak és jogfosztásnak vagy korlátozásnak ma új formáját jelentik a magukat „polgárinak”, „civilnek” nevező egyesületek. Eltekintve attól, hogy általában politikai, sőt állami belügyi szervek mozgatják és … olvasásának folytatása
„Bebizonyosodott, hogy a többnyelvűség jelentős társadalmi, lélektani, életmódbéli előnyökkel jár, sőt a tudati egészség szempontjából is meghatározó. Úgy is tűnik, hogy az emberi agy kifejezetten a többnyelvűség számára alakult ki, ráadásul a legrégebbi időkkel kezdve…
Százötven éves az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés Az évek során megszokottá vált, hogy a magyar tudomány napját Erdélyben érdekes, tanulságos előadásokkal köszönti az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. November 4-én a 150 éves múltra visszatekintő, korszerű erdélyi magyar egyetemi orvos- és gyógyszerészképzés történetének áttekintéséről szólt az emlékülés.
A román vezetőség nélkül ünnepelik a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Ugyanakkor azt vallják, a folyamatos kiszorítás ellenére az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta ugyanis az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
A szórvánnyal kapcsolatos gyakorlati kérdésekről, a különböző támogatási formákról és az esetleges új programokról is szó esett a Megmaradni a szórványban című szakmai tanácskozáson, amelyet a temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia tanácstermében szerveztek.