A nemzetközi felmérések legújabban közzétett tanúságai szerint az elmúlt öt esztendőben (2018-tól 2022 végéig) a megelőző évekhez képest 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Hogy a nagy román „klasszikust”, Traian Băsescu volt államfőt idézzük, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem menekülhetnek attól, amitől a legjobban tartanak: nevezetesen attól, hogy Oroszország és Kína minden eddiginél szorosabbra fűzi kapcsolatát, hogy vállvetve küzdjön az amerikai – és általában véve a nyugati – hegemónia, illetve az egypólusú világrend ellen.
Hiába ömlenek a hírek a posztszovjet Eurázsia éppen aktuális atyuskájának krímbeli és mariupoli látogatásáról, a Vlagyimir Vlagyimirovics, amint megtekinti… című sorozat alig éri el a klasszikusan propagandacélú médiaprodukciók ingerküszöbét (még ha első ízben is jár harci terepen oroszhon elnöke). A dolgok máshol történnek: enyhén északkeletre a putyini vizit gondosan berendezett helyszíneitől.
Sajátos eszmefuttatást tett közzé Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő annak kapcsán, hogy a moldovai parlament múlt héten az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján kimondta: Moldovában a román a hivatalos nyelv, nem pedig a moldovai.
A román államnak a jelenlegi helyzetben minden eddiginél jobban kell támogatnia az ukrajnai román közösséget – jelentette ki Paul Stănescu, a kormány legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára.
Az Oroszország Ukrajna elleni illegális háborúja során elkövetett nemzetközi bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül – jelentette ki pénteken Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
Katrin Büchenbacher a Neue Zürcher Zeitungban közölt cikke címében is félreérthetetlenül leszögezi: az új hidegháború már rég elkezdődött. Igaz, viszonylag rövid kommentárjában pusztán a leginkább szembeötlő jeleket rögzíti. Mindenekelőtt azt, hogy a kínai és az amerikai politikát egyaránt a félelem reflexei mozgatják.
„Reggelve kelve, ahogyan ez így szokás, közértbe megy le tejért János és Tamás”. Cseh Tamás és Másik János dalának szövege bújt a minap az emlékezetembe. Benne van a hetvenes évek Budapestjének unalmas, szikrázó jókedvet hírből sem ismerő légköre, melyben ott volt a gondokba belesüppedt sorsok kilátástalansága, a Kádár-korszak minden izmot ellazító, mégis nyomasztó békéje. Ugyanezen … olvasásának folytatása
A magyarság szabadságszeretete 175 évvel ezelőtt ámulatba ejtette a civilizált Európát. 1848 tavaszán a forradalom végig sepert fél Európán, de a magyarok tartottak ki a legtovább, a magyarok akkor is harcoltak a szabadságért, amikor Európa más népei már letették a fegyvert. Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország stb. már kapitulált, amikor a magyarság még mindig küzdött … olvasásának folytatása
A nyugati sajtó Ukrajna jelenlegi helyzetét „személyes” kudarcként érzékeli. A Weltben Christoph B. Schlitz ennek a sikertelenségének okait keresgéli.