//
archívum

Hszi Csin-ping (KKP – Kína; elnök)

This tag is associated with 44 posts

Még mindig csak háború… – Szabadság/v

Múlt heti jegyzetemben arról szóltam, hogy bár Volodimir Zelenszkij hónapok óta kísérletezik azzal, hogy telefonkapcsolatba lépjen Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de próbálkozásai sikerteleneknek bizonyultak. Az viszont a háború kezdete óta először fordul elő, hogy a hívásra Joe Biden sem veszi fel a telefont.

Hírdetés

Kollektivizált individualizmusok – Maszol/v

A túl sok kollektivizmus mindig gyanús. Nem kevésbé, mint a túl sok individualizmus. De a mi – szinte már elvakultan individualista – világunkban valóban meghökkentő az az ellentmondást nem ismerő összhang, mely az egész nyugati világot – a sokszínűség, a pluralizmus és az egyéni szabadság prófétáinak világát – egyetlen, megkérdőjelezhetetlen akaratban, az orosz–ukrán háború minden … olvasásának folytatása

Zelenszkij és Hszi Csin-ping – Bukaresti Rádió/v

Hogy Ukrajna és Kína korábban is élénk gazdasági kapcsolatban álltak egymással, azt korábban is tudtam, sőt azt is, hogy Ukrajna csodálatos termőföldjeinek közel egyharmadát – még Ukrajna oroszok általi lerohanása előtt – a kínaiak bérelték. (A maradékot az amerikaiak vásárolták fel valamivel később.)

Scholz, a „kezdeményező” – Maszol/v

Németországban különös fordulatnak lehetünk tanúi. Olaf Scholz-ot eddigi viselkedése alapján az amerikaiak hű kiszolgálójának lehetett tekinteni. Most azonban egyszerre mintha kihúzta volna magát. Miután a németek vezető szerepet játszottak az oroszok elleni embargó kiterjesztésében, egy újabb, nem kevésbé kockázatos – immár ellenkező előjelű – vállalkozásba kezd.

Nyugtalan éberség vagy alvajárás? – Szabadság/v

Németországban egyre élesebb hangok bírálják Olaf Scholz kancellár Kína-politikáját. Scolz ugyanis, ha néha kényszeredetten is (ami érthető, hiszen a következmények egészében Németországot sújtják a leginkább), minden vonatkozásban elfogadta azokat a (lényegében értelmetlen) szankciókat, amelyekbe az amerikaiak országát belekényszerítették. A Kínával folytatott gazdasági kapcsolatokról azonban – úgy tűnik – a Kína és Tajvan (implicite Amerika) közti … olvasásának folytatása

Vagy-vagy? – Szabadság/v

A múlt héten igazi csúcsértekezlet-folyam (a nyugati sajtó szavajárásával: maraton) zajlott nem csak Európában, de világszerte is. A sort a G-7-ek értekezletét megelőző online csúcs, az úgynevezett BRICS-államok (az angol kezdőbetűk sorrendjében: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csúcsértekezlete nyitotta meg. Korántsem véletlenül. Ők akarták megadni az alaphangot.

Bátorítás vagy elrettentés? – Maszol

Az orosz–ukrán háború minden látszat ellenére nem pusztán Ukrajnáról és Oroszországról szól. Még csak Európáról sem. Legalább annyira Kínáról. Nem véletlen, hogy a kínai vezetés annyira óvatosan nyilatkozik a kérdésben. Nyíltan soha nem ítélte el Oroszországot, még az ENSZ-ben az Oroszország Ellenes Rezolúció szavazásra bocsátásakor sem vétózott, csupán tartózkodott. (Akárcsak India, amelynek Pakisztán kapcsán szintén vannak „égető” … olvasásának folytatása

A szerda, amikor csütörtököt mond(hat)unk… – Szabadság

Pontosabban február 16-a, időszámításunk szerint a 2022-es esztendő. Az órát s a percet nem tudjuk pontosan, de erre valók majd a krónikások, akik nem csupán meg-, de túl is élik. A dolgok mostani állása szerint valami provokáció lesz az illető térségben, amolyan „ők lőttek előbb vissza-szerű” narratíva, amire fel lehet fűzni az offenzívát teljes vértezetben.

Nagyhatalmi pókerparti – Maszol

A német és angol sajtó tele van jajveszékeléssel Orbán moszkvai látogatása és Putyinnal folyatott többórás tárgyalása miatt. Szinte egyöntetű a vélemény, hogy a magyar miniszterelnök az olcsó gázért cserébe elárulja az európai értékeket, egy olyan embert támogat, aki nap mint nap elözönléssel fenyegeti az ártatlan és ártalmatlan Ukrajnát. (Mely egyébként azzal is froclizza Putyint, hogy … olvasásának folytatása

Kína és a kazahsztáni fák – Maszol

A kazahsztáni történések fölrázták az egész világot. Hiszen nyilvánvaló: Kazahsztánban egy ország lázadt föl egy évtizedek óta kendőzetlenül diktatórikus eszközökkel kormányzó – szovjet időkből visszamaradt  apparatcsik – Nazarbajev (egészen pontosan az általa teremtett diktatórikus gyakorlat) ellen. Ami ott történik, nem csak belügy. Kazahsztán mint a világ 9. legnagyobb területű és altalajkincsekben is páratlanul gazdag állama … olvasásának folytatása

Főtámogatók

KEDVENCEINK