Hitvány egy országban élünk, amely képtelen levetkőzni azokat a hagyományokat, amelyek az állam több mint százéves működését jellemezték: az állami szintre emelt idegengyűlöletet, a „smekkerek” diadalát a törvény- és szabálytisztelők fölött, a kollektív képmutatást, a gazemberek, tolvajok uralmát. Nagyjából ezt a következtetést vonhatjuk le a Sepsi OSK–FC U Craiova mérkőzés újrajátszásáról szóló döntés után.
Olvasom, hogy a Guardian című angol lap egyik számában fényképes tudósítás jelent meg a Magyar Állami Operaház legutóbbi produkciójáról. Az opera librettója Lev Tolsztoj Háború és béke című regénye alapján készült. A világirodalom egyik legnagyobb irodalmi alkotásáról van szó. A zeneszerző, Szergej Szergejevics Prokofjev 1953-ban hunyt el, március 5-én, egy napon Sztálinnal. Operáját 1941–1952 között … olvasásának folytatása
Igen gazdag volt az elmúlt hét a különböző évfordulók és emléknapok vonatkozásában. Március 9-én Romániában a kommunizmus áldozataira emlékeztek, de még ezelőtt, március 5-én volt a rosszemlékű szovjet diktátor, Joszif Visszarionovics Sztálin halálának 70-ik évfordulója. Azelőtt egy nappal, azaz március 4-én egy másik kerek évforduló is volt, mégpedig pontosan 100 év telt el azóta, hogy … olvasásának folytatása
Már szombaton elkezdődött a székelyföldi klub elleni pszichológiai hadviselés a vasárnap este a bukaresti Nemzeti Arénában esedékes FCSB–Sepsi OSK labdarúgó-mérkőzés előtt: ismeretlen „jóakarók” a csapatbusz ellen indítottak támadást.
A Sepsi OSK labdarúgó-csapata kiáll a Craiova elleni, újrajátszandó mérkőzésre, ettől azonban még nem tesz le arról, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) forduljon a szurkolói botrány miatt – jelentette ki Diószegi László, a klub tulajdonosa szombaton a Digisport csatornának nyilatkozva.
Bár polgármesterként maga is ellenjegyezte az építkezési engedélyt a Farkas utca és környéke felújítására, a talapzat nélküli Erdélyi Iskola szoborcsoporttal együtt, Emil Boc egy helyi rádióműsorban mégis a tervezőt és a tervet jóváhagyó műemlékvédelmi bizottságot vonja kérdőre az időközben etnikai síkra terelődött kérdéssel kapcsolatban.
André Rieu megítélése meglehetősen vegyes. Vannak, akik a komoly zene avatott népszerűsítőjének tartják, s dicsérik, mert azokhoz is eljuttatja Verdi, Puccini vagy Sosztakovics muzsikáját, akik egyébként életükben be nem tennék a lábukat egy hangversenyre, ne adj Isten, operába. Egy másik vélemény szerint Rieu gúnyt űz a klasszikus zenei alkotásokból, cirkuszi mutatvánnyá silányítja a művészetet, a … olvasásának folytatása
A Kolozsvár történelmi központjában levő Farkas utca újratervezése közben eltűnt egy szobortalapzat. És ez időzített nemzetiségi bombának bizonyult.
Akár legyinteni is lehetne, mondván, nem hírértékű, ha valakit „hazátlannak” neveznek. Hiszen nem az első, vélhetően nem is az utolsó eset, amikor egy magyar nemzetiségű, Romániában élő polgárt a jól ismert szitokszóval illetnek: „bozgor”. E kifejezés egyike a legsértőbb, legalantasabb, legprimitívebb emberi megnyilvánulásnak, jó is lenne, ha egyszer elfeledetté, múltbéli szégyenfolttá válna.
Egyelőre várják, hogy a bíróság megszövegezze és kiküldje a bírósági határozatot, amely semmissé nyilvánítja az úzvölgyi temetőben felállított román emlékmű és a betonkeresztek építési engedélyét, kötelez azok lebontására, az eredeti állapot visszaállítására. Ezt mondta el a Maszol megkeresésére Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere és Kis Júlia ügyvéd, aki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megbízásából Csíkszentmártont képviselte az … olvasásának folytatása