Újabb négy hónapos szünet után tegnap a huszadik tárgyalást tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon a román állam által a pénzügyminisztériumon keresztül az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen indított alapfokú perben. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a per 2019-ben kezdődött el. Érdemi döntés ezúttal sem született, ismét halasztás történt, az ülésvezető bíró a következő tárgyalás időpontját 2023. január 31-én 14 … olvasásának folytatása
Augusztus 20-án a keresztény Magyar állam, a Magyar keresztény egyház és Magyarország védőszentje, Szent István király ünnepén ebben az évben is lovas zarándoklatot szerveznek a Kovászna megyei Perkő hegyen.
Újabb két hónapos szünet után tegnap 13 órakor megtartották a tizenkilencedik tárgyalást a Kézdivásárhelyi Bíróságon a román állam által a pénzügyminisztériumon keresztül az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen indított alapfokú perben. Érdemi döntés ezúttal sem született.
Egy videót juttatott el hozzánk Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester, aki a Katrosa Vadásztársaság vadőrétől kapta a felvételt: ezen egy négybocsos anyamedvét sikerült lencsevégre kapni. Mint kiderült, mostanság a több utódot nevelő barna medve a jellemző Háromszékre.
Él-e még legalább 150 ezer magyar Háromszéken? Van-e 50 ezer lakosa Sepsiszentgyörgynek? Nőtt-e a magyarság aránya a megyeszékhelyen?
Több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára – derült ki a romániai szaktárca éves összegzéséből, amelyet kedden ismertetett az RMDSZ.
Így van ez rendjén, hogy egymás mellett lobogjon Románia, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaja – jelentette ki Tamás Sándor megyeitanács-elnök csütörtök délben, miután saját kezűleg tűzte ki Háromszék végre hivatalosított lobogóját a megyeháza bejáratának két oldalára.
Hosszú évek zászlóvitái, feljelentései és pereskedései után szerdán Tamás Sándor és Antal Árpád kitűzték Kovászna megye zászlaját a megyei önkormányzat bejárata fölé és homlokzatára.
Immár nemcsak kérnek, hanem kapnak is új címereket a jelképhasználat terén „erősíteni” kívánó erdélyi önkormányzatok. Szekeres Attila István mezőmadarasi származású, nemzetközileg elismert erdélyi heraldikust arról kérdeztük, minek tudható be a címerek „reneszánsza”, hogyan lesz egy-egy kezdeményezésből a kormány által is elfogadott jelkép. Mint kiderült, a folyamat rendkívül bonyolult.
A koalíciós kormányzás alatt az RMDSZ-nek sikerült valamelyest kimozdítania a holtpontról a helyi közösségek címereinek és zászlóinak megfeneklett ügyét. Az erdélyi magyar többségű települések önkormányzatai évek óta szélmalomharcot vívnak a bürokráciával, a történelmi jelképektől idegenkedő „szakértőkkel” és a hivatali aktatologatókkal.