//
archívum

magyar-francia

This tag is associated with 69 posts

Irgum-burgum, hát ez beszaladt, avagy mikor lesz a lelátók népe píszí? – Főtér

Isten látja lelkemet, nem vagyok megveszekedett szurkoló. Életemben először gyerekként voltam focimeccsen. Nagyapám vitt ki a stadionba valamikor a nyolcvanas évek elején. Nem emlékszem, milyen csapatok játszottak: fehérek a pirosak ellen. Egy mukkot sem értettem az egészből. Apró emberek rohangáltak a pályán, nem tudtam, ki kicsoda, a labdát se láttam időnként. Azt viszont jól hallottam, … olvasásának folytatása

Sorfal, sörből – Szabadság

Mondják, ha az ember elutazik valahova, nem árt előtte megismerkedni a helyi szokásokkal. Úgy látszik, ennek maximálisan eleget tett Cristiano Ronaldo, a portugálok többszörös Aranylabdás labdarúgója, az Európa-bajnokságok immár legeredményesebb játékosa, aki éppen a Magyarország ellen kedden szerzett két góljával döntött rekordot.

Kik nyerték meg a foci-Európa-bajnokságot? – Krónika

Miközben a fogyasztói társadalom érájában Ronaldo vagy Mbappé „piaci ára” külön-külön többet ér az egész magyar válogatottnál, akinek legjobbja, Szoboszlai sérülés miatt nem játszhatott, a magyar bravúr annál értékesebb. Ráadásul annyi világbajnok gyűrűjében a nap játékosát úgy hívják, hogy Kleinheisler László, aki nem a Barcelonában játszik, csupán az egykori határon belüli, emberöltőnyi idővel ezelőtt szerb … olvasásának folytatása

„Az a feladatunk, hogy amit Trianon lerombolt, azt újjáépítsük” – így emlékeztek Sepsiszentgyörgyön – Maszol

Sepsiszentgyörgy főterén több százan emlékeztek meg június 4-én, péntek délután a Trianoni diktátum 101. évfordulójára. A Sepsiszéki Székely Tanács által szervezett nemzeti összetartozás napi eseményen többen székely és magyar zászlókat emeltek magasba, miközben a főtéri kőszínpadon a három magyar párt – RMDSZ, EMNP és MPP – képviselői, illetve Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke … olvasásának folytatása

Hetek az atomért – Nyugati Jelen

Felröppent a hír a világ- (meg a magyarországi, romániai) sajtóban, hogy Macron francia elnök és Orbán magyar miniszterelnök közös levelet írt az Európai Bizottságnak atomerőmű-ügyben. Közelebbről azt szeretnék elérni, hogy a testület „szakítson az atomenergia hátráltatását célzó politikájával”, sőt támogassa azt az Unió zöld programjának keretében.

„Aki másnak vermet ás…” – Maszol

Ha már a francia állam maga hozta önnön nyakára a bajt, csak kellene találnia valami megoldást is. Például a párhuzamos társadalmak legalizálását.

Mélyfrekvencián a magyar sajtószabadság? A Klubrádió lekapcsolásának visszhangjai – Transindex

Összegyűjtöttük az elmúlt napok legfontosabb nyilatkozatait a Klubrádió ügyében, és erdélyi magyar rádiósokat, illetve a MÚRE elnökét is megkérdeztünk arról, hogyan látják a magyar sajtószabadság helyzetét.

Partnerség és megalázkodás – Krónika

Igencsak jól rávilágít Budapest és Bukarest eltérő nemzetstratégiai és diplomáciai prioritásaira az, ahogyan az elmúlt hetekben, hónapokban a két ország diplomáciája működik.

„Trianon nem fehér vagy fekete, hanem szürke” – Murádin János Kristóf történész a magyar és a román Trianon-felfogásról – Krónika

Frissíteni kellene a hozzáállásunkat Trianonhoz – vallja Murádin János Kristóf történész, aki szerint Trianon tragédiáját nem szabad „bagatellizálni”, viszont nem szabad belerekedni sem, „át kell lépni valahogy fölötte”. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója úgy véli, Trianont nem szabad elfelejteni, de találni kell egy másfajta, másokkal közös nézőpontot, valamint előtérbe kell hozni a pozitív elemeit … olvasásának folytatása

Trianon öröksége: jaj a legyőzötteknek! – Hunyadi Attila Gábor történész a párizsi békediktátum létrejöttének körülményeiről – Erdélyi Napló

A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumnak máig tartó hatásai nemzedékek életét határozták meg. A közösségi jogfosztással küzdő romániai magyarság megaláztatása már Trianon előtt elkezdődött, amikor a román csapatok 1918 decemberében önkényesen megszállták Erdélyt. A diktátumhoz vezető útról és az azt követő önszerveződés nehéz éveiről Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk.

Főtámogatók

KEDVENCEINK