„kinek szoros, kinek tág. / Lám, énnekem a világ / se nem szoros, se nem tág” – folytatódik aztán az ének, de másként, mint a nemrég idézett Szilágyi Domokos-versben. Pedig valahogy ilyen kellene hogy legyen a világunk, ha nem akarunk belebolondulni az egészbe.
Egy szuverenitásában korlátozott nemzeti közösségen belül az elsődleges politikai törésvonalat jellemzően az elnyomó hatalommal szembeni viszony határozza meg. Példák hosszú sorát lehetne idézni, de elég talán az Osztrák–Magyar Monarchia pártrendszerét említeni, ahol nem elsősorban a világnézeti alapállás határozta meg a pártstruktúrát, hanem a közjogi kérdések, a kiegyezés alkotmányjogi konstrukciójához való viszonyulás.
A magyar Országgyűlés 2018. december 12-én hatpárti javaslatra a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.
Felvonulást szervez Bukarestben október 15-én, szombaton az RMDSZ-es képviselők és szenátorok „gyermekvédelmi” törvénytervezete ellen a MozaiQ Egyesület, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a Magyarországról importált jogszabály homofób jellegére.
Nagyüzem volt pénteken a csíkszentdomokosi futballpályán és környékén. A felcsíki település Buzánszky Jenőről elnevezett labdarúgóközpontjában tartották meg a Magyar Parlament, valamint a székely és a csángó közméltóságok focicsapatainak hagyományos őszi tornáját.
Kinevezte csütörtökön a magyarországi vármegyék élére kerülő főispánokat az Orbán-kormány. Két nappal korábban a budapesti országgyűlés ugyanis megszavazta a tizenegyedik alaptörvény-módosítást, melynek nyomán a megyék visszakapják történelmi elnevezésüket, az élükre kinevezett, jelképes hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottakat pedig ismét főispánoknak nevezik.
Nil admirari – biztat Horatius. Márpedig én csodálkozom. Azt mondják kormánykörökben, hogy Magyarországon vissza kellene a vármegyék és a főispánok intézményét állítani. Több, mint mondják, dolgoznak rajta. E nosztalgiadús megnevezések és államigazgatási formák felélesztése érdekében újabb alkotmánymódosítás benyújtására is szükség lesz. Vannak népek akik a himnuszukat váltogatják nagy gyakorisággal, mások az Alaptörvényüket módosítgatják, teszik-veszik állandóan. … olvasásának folytatása
A magyar Országgyűlés kedden elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvény módosítását, ami után demonstrációkat tartottak az ellenzéki pártok szervezésében szerdán és csütörtökön Budapesten. A Fidesz szerint a kata új szabályozásával a magyar kormány visszatért a kiindulóponthoz, ahhoz a szándékhoz, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony … olvasásának folytatása
Ha minden jól megy, hamarosan nem csupán a történelemkönyvekben találkozunk majd a vármegye és a főispán megnevezésekkel, miután a kormányoldal arról terjesztett be törvénytervezetet a magyar Országgyűlésben, hogy – a nemzeti hagyományokhoz visszanyúlva – térjenek vissza a kommunisták által eltörölt megnevezésekhez.
A kommunista rendszer nevelte ki azt a generációt, melynek nemcsak Trianon nem mond semmit, de a Szent Korona-tan, s a történeti alkotmány sem. Azt a nemzedéket, melynek az 1945 előtti történelmi korszakról alkotott ítélete nem tapasztalatokon, hanem a Kádár–aczéli kultúrpolitika hazug propagandáján alapszik. Még a magukat nemzeti gondolkodásúnak valló emberek között sincs egyetértés Horthy Miklós, … olvasásának folytatása