A történelem bebizonyította, hogy a magyarnak lételeme a szabadság, bármikor kész fegyvert ragadni és az életét áldozni érte. A fölöttünk lepergett évszázadok során hiábavaló volt az ellenséges fegyvercsörgetés, a véres megtorlás, a hatalmi szó, a szabadságigényt nem tudták belőlünk kiirtani. De az idegenszívű árulók is hasztalan furakodtak a sorainkba, mert a szabadságvágyunkat félrevezetéssel, hazugságokkal, mézes-mázas … olvasásának folytatása
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június 21-én javaslatot nyújtott be az alaptörvény módosítására. Ennek értelmében Magyarország 19 megyéjét újból vármegyévé alakítanák és főispánnak neveznék a kormánymegbízottat. Az indoklás szerint mindez „az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését szolgálja, valamint a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését, és a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”.
Egy intézmények közötti, határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően könnyebben tudják igazolni jogosultságukat az állami juttatásra az orosz hadifogságba elhurcoltak leszármazottai. Az új eljárást decemberben próbálták ki és január 5-étől jelentősen lerövidülhet a megfelelő igazolások beszerzésének ideje.
Hatvanöt év. Két hét. Hatvanöt évvel ezelőtt, éppen ezt a két hetet élték azok, akik részesei lehettek az ötvenes évekbeli, tiszavirág-életű, független Magyarország röpke történelmének. Röpke, de igen fontos, hatásaiban négy évtizeddel később is jelentős két hét volt az az időszak, amelyben a sztálinista rémuralmat, a fegyvertelen tömegre irányított sortüzeket, a halottak fölötti gyászt fokozatosan … olvasásának folytatása
A szovjetek ellen 1945-ben és 1956-ban harcoló Bogár Gyula a magyar forradalom és szabadságharc leverése után december 24-én menekült Ausztriába, és feleségével az Egyesült Államokban telepedett le. Több évtizedig dolgozott építészmérnökként, jelenleg Haiwaii-on él. Gyermeke és unokái is jól beszélnek magyarul. Szerkesztőségünkbe küldött levelében a kommunista történelemhamisításra hívja fel a figyelmet.
Az Editura Evenimentul și Capital bukaresti kiadó gyorsan reagált a magyar–román viszony rendezése érdekében megtett külügyminiszteri szintű lépésekre, és piacra dobta Teodor Păcuraru tartalékos titkosszolgálati (SRI) ezredes és Florian Bichir, a legsötétebb szekuritátés hagyományokat ápoló influencer fércművét, a Târgu-Mureș 1990: Zori însângerate (Véres virradatok) című könyvet. Az „alkotás” elképesztő hazugságokkal és konspirációs elméletekkel traktálja a … olvasásának folytatása
Hétfőn, április 12-én jelent meg az újságosbódék standjain egy könyv, amely az egyik, magát gazdaságinak nevező újság szerint „leleplezi Magyarország titkos szándékát”, amely – „természetesen” – nem más, mint Erdély leválasztása Romániáról. A lap szerint 1990 márciusában csupán egy lépés választotta el az országot ettől a szörnyűségtől.
Apai nagyapámat nem ismertem. Jószerint édesapám sem emlékezett rá: hétéves volt, amikor deportálták. Nagyapám nem volt arisztokrata. Nem volt kulák. Még a fronton sem szolgált, túl volt a harmincadik évén, három kisgyereke volt, így nem sorozták be. Szántott, vetett, aratott Kézdialbison. Alig értesülhetett arról, hogy Románia átállt a Szovjetunió oldalára, amikor 1944 őszén megjelentek a … olvasásának folytatása
Időszerűségére való tekintettel közöljük a szerkesztőségünk birtokába jutott 1946-os Székely Naptárban is megjelent, a romániai nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó 1945-ös törvényt. A jogszabály megszületése körülményeinek és hátterének ismertetésére Nagy Mihály Zoltán történészt, nagyváradi levéltárost kértük meg.
Az Amerikai Egyesült Államok akkora, hogy mindkét része nagyhatalom maradna, ha kétfelé osztanák is. Mivel a két elnökjelölt majdnem egyforma eredményt ért el, meg lehetne oldani azt, hogy azoknak az államoknak a főnöke legyen Joe Biden, amelyekben ő győzött, mondjuk az Egyes Számú Amerikai Egyesült Államokban, és a többieket, a Kettes Számú Amerikai Egyesült Államokat … olvasásának folytatása