Máthé Áron történész, szociológus a Huszárvágás blogon foglalta össze Magyarország román megszállásának egyik szomorú, de jellemző eseményét, a monori tömeggyilkosságot.
Bár a tábornokból lett miniszterelnök, Nicolae Ciucă enyhén szólva sem legendás retorikai képességeiről ismert, beszédírói néha mégis gondoskodnak róla, hogy ne csupán arra kapja fel az ember a fejét, ha még az előre megírt szöveg felolvasása is alig leküzdhető kihívást jelent számára.
Hogy miért nem mindegy, miként emlékezik meg egy többségi kormányzati szereplő több mint évszázadnyi távlatból egy olyan eseményről, amely történelmileg vitatott, az interetnikai viszonyok szempontjából érzékeny, politikailag pedig horzsfelületet képezhet – erre szolgáltatott iskolapéldát Nicolae Ciucă Nagyváradon, immár agyonidézett mondatával. Az exkatona-kormányfő partiumi „elszólása” nem a kommunikációval egyelőre hadilábon álló miniszterelnök hibája. Vagy ha mégis, … olvasásának folytatása
Most, hogy Sepsiszentgyörgy városának jelképét, a zászlót újra megtámadták, ki tudja, milyen személyek, akik támadni a sötétből mernek, de verőfényben mutatkozni nem, eszembe jutnak hajdani barátságok, megértő beszélgetések, egymás szavába belevágó, de nem a másikban ellenséget látó vitapartnerek.
A tegnapi nap folyamán Nagyváradon járt a román kormányfő, több kormánytag, köztük az RMDSZ-es Cseke Attila társaságában. A kampányesemény számba menő látogatást Nagyvárad 103 évvel ezelőtti román megszállásának évfordulójára időzítették, amelyet meg is ünnepeltek. A ceremónia keretében Nicolae Ciucă bődületeset csúsztatva az 1919-es román megszállásnak örvendező, a „felszabadulásnak” tapsoló magyarokról értekezett beszédében.
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak” – ismertette a román hadsereg 1919. április 20-ai nagyváradi bevonulásának körülményeit a Krónikával Fleisz János nagyváradi történész, akit Nicolae Ciucă kormányfő „éljenzős” kijelentéseire reagáltattunk.
Nincs bizonyíték arra, hogy Kun Bélának, a Magyar Tanácsköztársaság vezetőjének egykori kolozsvári lakása lett volna az a villa, melyet mintegy másfél millió euróért kínál megvételre a Sotheby’s világhírű aukciós ház – véli Gaal György helytörténész.
Vitázni csak érvekkel lehet – legalábbis lehetett a (Aldous Huxleyt parafrazálva) „régi szép világban”. Igaz, súlyos kétségeim vannak az iránt, hogy ma már nagy számmal akadhatnak olvasóim, akik a nevezett szerzőt még olvasták is. Ámbár ez nem nagyon szokta zavarni őket. Ma már olvasni nemigen szokás, csak kommentelni. Persze a „régi szép” sem volt tökéletesebb, … olvasásának folytatása
Miről szólnak az elmúlt hónapok vitái, amelyek elismert magyar történészek és hivatásos kultúrharcosok között zajlanak? Összefoglaltuk.
Megjelent könyvformában a trianoni békeszerződés teljes szövege. A kiadást sajtó alá rendező Kovács Attila Zoltánnal beszélgettünk.