A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön. „Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” … olvasásának folytatása
Mire elég 80 nap? A levéltáros-történész szerint arra, hogy sűrítve terítékre kerüljenek mindazok a problémák, amelyeknek megoldásával szinte két év telt az impériumváltás korszakában. Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában napvilágot látott kötetben olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyek az események sűrűjébe engednek bepillantást. Nekünk, erdélyi magyaroknak különösen fontosak ezek az iratok, … olvasásának folytatása
Frissíteni kellene a hozzáállásunkat Trianonhoz – vallja Murádin János Kristóf történész, aki szerint Trianon tragédiáját nem szabad „bagatellizálni”, viszont nem szabad belerekedni sem, „át kell lépni valahogy fölötte”. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója úgy véli, Trianont nem szabad elfelejteni, de találni kell egy másfajta, másokkal közös nézőpontot, valamint előtérbe kell hozni a pozitív elemeit … olvasásának folytatása
A száz évvel ezelőtti összeomlás nem csupán az első világháború közvetlen következménye volt, de a történtekért korántsem a magyar arisztokrácia a kizárólagos felelős – állapította meg a trianoni döntéssel kapcsolatban Fodor János marosvásárhelyi történész. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója a Krónikának adott interjúban egyebek mellett arról is beszélt, hogy a kiemelt történelmi dátumok a politikában szavazatszerző … olvasásának folytatása
A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumnak máig tartó hatásai nemzedékek életét határozták meg. A közösségi jogfosztással küzdő romániai magyarság megaláztatása már Trianon előtt elkezdődött, amikor a román csapatok 1918 decemberében önkényesen megszállták Erdélyt. A diktátumhoz vezető útról és az azt követő önszerveződés nehéz éveiről Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk.
Székelyföldtől messzebb, az újonnan létrejött (de a békeszerződés által még nem szentesített) Románia északnyugati peremén, Szatmárnémetiben máshogy történt a hatalomváltás, mint a történelmi Erdély területén. Egyrészt öt hónappal később zajlott le, másrészt a városnak – szemben az elsöprő többségében magyarok lakta Székelyudvarhellyel vagy Marosvásárhellyel ellentétben – volt egy magyar közegben szocializálódott görögkatolikus román értelmiségiekből álló … olvasásának folytatása
A magyar Parlament elnöke, Kövér László idén visszafogta nyilatkozatai hangvételét, melyeket, hagyományos módon, el szokott mondani a magyar szervezetek – vannak köztük szélsőségesek is – erdélyi nyári táboraiban (a cikket kizárólag a romániai médiában zajló magyarellenes uszítás ábrázolására közöljük – E-RS).
Újabb, a magyar–román viszonyban és Közép-Európa történetében dicstelen szerepet játszó román személyiség érdemelte ki azt a kegyet, hogy szobra állhasson Erdélyben, konkrétan annak fővárosában: George Mărdărescu tábornok szobrát avatták fel Kolozsvárott, annak az apropóján, hogy az általa vezetett román hadsereg száz éve szállta meg Budapestet.
Kolozsváron Gabriel Leș román védelmi miniszter jelenlétében leplezték szerdán a Budapestet száz éve megszálló román tábornok, Gheorghe Mărdărescu egész alakos köztéri szobrát. Az eseményről a Făclia kolozsvári napilap számolt be csütörtöki számában.
A cím akár az is lehetne, hogy minek örül a Nemzet Útja.