„A 20. század bűnei nem ismétlődhetnek meg, a múltat nem lehet és nem is szabad eltörölni, minden generációnak felelőssége, kötelessége nevén nevezni a dolgokat” – hangsúlyozta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján pénteken Budapesten.
Közös múltunk kutatása határok nélkül. A málenkij robot és az elhurcolások különféle változatai a Kárpát-medencében címmel 2022. október 13–16-án a kalotaszegi Magyarvistában nemzetközi konferencia zajlott az 1944. őszi, októberi–novemberi erdélyi, ezen belül a kolozsvári és a tordai elhurcolások évfordulóján. A rendezvényt a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Pécs), az Asociația Historikus Egyesület (Magyarvista) és a … olvasásának folytatása
Nehéz elképzelni rettenetesebb emberi történést a háborúnál, amikor emberek kölcsönösen és legálisan szegik meg a Tízparancsolat talán legszentebb cikkelyét, a Ne ölj!-t. Eparancsolat nélkül nem létezhetnénk. Kezdetben, még az állatvilághoz némileg közelebb, az emberi háborúk is inkább állati viadalokhoz hasonlítottak, amelyekben a legyőző és a legyőzött a kellő pillanatban mindig feladta. S méltányosnak tekintett „békét” … olvasásának folytatása
Az új, hegemón hatalom elnyomását megalapozó Vörös Hadsereg 1944. október 11-én bevonult Kolozsvárra. Alig másfél nappal később, október 12-e és 15-e között mintegy ötezer – zömében magyar – lakost lefogtak, bevagon íroztak, és el is indítottak a Szovjetunió hírhedt kényszermunkatáborai fele. A részben megtorlás, részben hadifogoly-pótlás céljával végrehajtott akció, akár egy emberéleteket felszívó sötét hullám … olvasásának folytatása
Az „Otthonom Szatmár megye” sorozatban nemrég megjelent Boros Ernő „Hogy a magyar pusztuljon” 1944 vége – 1945 eleje: Szatmár megyeiek a (barca)földvári haláltáborban című könyve. Ez egy korábban már kétszer megjelent mű bővített, javított, aktualizált változata. Bencze Mihály ajánlja figyelmükbe a kötetet.
Minden olyan kezdeményezés üdvözlendő, amely közelebb visz bennünket múltunk megismeréséhez, így a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák nemrég elindult internetes adatbázisa is, ezért is jelentős a januárban bemutatott, bárki által elérhető adattár – mondta el a Krónika megkeresésére Papp Annamária kolozsvári történész, a Gulag-Gupvi Kutató Nemzetközi Társaság tagja. Kifejtette, szinte nincs olyan erdélyi … olvasásának folytatása
Nem igényelhető a kommunizmus áldozatainak járó havi juttatás hadirokkantság esetén vagy hazai munkaszolgálatban eltöltött évek után. A nagy számú igénylés miatt a kérvényezők türelmét kérik az illetékes intézmény. Olvasói kérdésekre válaszolunk Lukács Erzsébet, a Hargita megyei kifizetési ügynökség (AJPIS) igazgatója segítségével.
Csupán Hargita megyében naponta több mint százan nyújtják be igénylésüket a kommunizmus áldozatai gyermekeinek járó állami juttatásért. Az akár havi 3500 lejt is elérő összeget azok a leszármazottak igényelhetik, akiknek elhunyt apjuk szovjet hadifogságban volt, vagy valamelyik már meghalt szülőjüket kitelepítették, kényszerkezelésnek vetették alá, esetleg kötelező házi őrizetben tartották a kommunista elnyomás idején.
Apai nagyapámat nem ismertem. Jószerint édesapám sem emlékezett rá: hétéves volt, amikor deportálták. Nagyapám nem volt arisztokrata. Nem volt kulák. Még a fronton sem szolgált, túl volt a harmincadik évén, három kisgyereke volt, így nem sorozták be. Szántott, vetett, aratott Kézdialbison. Alig értesülhetett arról, hogy Románia átállt a Szovjetunió oldalára, amikor 1944 őszén megjelentek a … olvasásának folytatása
Emléktáblát lepleztek le csütörtökön, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és az RMDSZ közös szervezésében a nagyváradi egyházkerületi székház falán.