Már írtam a tavalyi nép- és lakásszámlálásról (2021-es referenciaévvel) – a RPL 2021-ről. Akkor kifejeztem félelmemet, hogy az állami hatóságokkal szembeni általános bizalmatlanság, amelyet számos szociológiai tanulmány is bizonyít, negatív hatással lesz a népszámlálási eredmények minőségére.
Megtapasztalhattuk az elmúlt években, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatsorok általában távol állnak a magunk észlelte valóságtól. Hiába közlik például, hogy 15 százalékos az infláció, ha mi kétszeres áron kényszerülünk megvásárolni az alapélelmiszereket, de legtöbben az országos nettó átlagbérre is csak vágyakozva tekinthetünk.
Az uniós csatlakozásunk óta több mint 53 milliárd euró nettó haszna volt az országnak az uniós alapokból, derítette ki a napokban az egyik szavahihető hírportál gazdasági rovata. Ez kétségtelenül jó hír, hiszen ennyi pénzből rengeteg jó dolgot lehetett – és lehet a továbbiakban is – megvalósítani, de a legnagyobb bökkenő az, hogy a felhasználás hatékonyságára … olvasásának folytatása
A kétnyelvűségről mindenkinek megvan a maga véleménye, beszélünk róla a családban, az oktatási intézményekben, a baráti társaságokban is. Kisebbségben élőkként van személyes tapasztalatunk róla, akár kétnyelvűnek, akár egynyelvűnek érezzük magunkat.
Nagy megvalósításként jelentette be a kormány, hogy január elsejétől 2550 lejről bruttó 3000 ezer lejre nő a (kötelező – ezt a jelzőt nem szívesen használják) bruttó minimálbér. Sőt, ebből 200 lej adómentes, ami azt jelenti, hogy egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lett. Ha az adókat levonjuk, … olvasásának folytatása
Boldogság gyere haza, késő van, gyere haza, (Cserháti Zsuzsa, zene: Dancsák Gyula, szövegíró: Miklós Tibor) Kevés megfoghatatlanabb fogalma van, ha van a nyelvnek a boldogságnál. Egy gyógyíthatatlannak tűnő betegnek bizonyára a kilábalás lenne az igazi boldogság.
Egy lassú visszarendeződésnek vagyunk tanúi, mely egyfajta megfélemlítéssel is jár – mondta a Magyar Nemzet marosvásárhelyi tudósítójának Benkő Erika erdélyi jogvédő a kommunista rendszer idején elkobzott javak romániai visszaszolgáltatási folyamatáról.
A romániaiak nagy többsége nyugatpárti maradt a koronavírus-járvánnyal és a háborúval érkező szociális problémák, álhírek és a populista, nyugatellenes propaganda ellenére is.
Furcsa világban élünk, a közösségi média immár oly mértékben befolyásolja mindennapjainkat, amilyent még egy évtizeddel, de akár néhány esztendővel ezelőtt is elképzelhetetlennek tartottunk volna.
Közel két év után dőlt el, hogy a csíkszeredai tűzkárosult romák már nem gyúlnak fel új lakásukban, legfeljebb szétáznak. Ugyanoda kerültek vissza, ahonnan elindultak, csak a leégett viskóik helyett némileg komfortosabb teherautó utánfutókat kaptak.