Furcsa helyzetben vagyunk immár egy évszázadnál több ideje mi, erdélyi magyarok. Volt időszak az egymást váltó diktatúrákban, amimkor anyanyelvünk használatát tiltották meg, lásd az Antonescu-korszakot, amikor közhelyeken csak a többségiek nyelvét engedélyezték. Aztán voltunk magyarul beszélő románok a félanalfabéta államelnökünk, pártfőtitkárunk alatt. És volt időszak, amikor a nemzetiségünk helyett az állampolgárságunkat írták be a személyazonossági … olvasásának folytatása
A szervezők fellebbeznek az Európai Unió Bíróságának november eleji döntése ellen, amellyel helyben hagyta az Európai Bizottság döntését, miszerint nem indokolt új jogi aktusok kidolgozása a Minority SafePack Innitiative (MSPI) európai polgári kezdeményezés kapcsán – tudtuk meg Vincze Loránt európai parlamenti képviselőtől, a kezdeményezést koordináló szervezet elnökétől. Az ötletgazda Winkler Gyula európai parlamenti képviselő úgy … olvasásának folytatása
„A romániai magyar kisebbség képviselőjeként személyes rálátásom van a kisebbségvédelem nemzeti és európai rendszerére, amelynek számos hiányossága van” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke pénteken Genfben, az ENSZ Kisebbségi Fórumán.
Székely Ervin a Bukaresti Rádióban elhangzott jegyzetében hideg fejjel elemezte, miért nem lehetett sikeres Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága által indított kezdeményezés, a Minority SafePack. Miért utasította el az Európai Unió Bírósága az RMDSZ és a Minority SafePack kezdeményezést támogató kisebbségi szervezetek óvását az Európai Bizottság … olvasásának folytatása
Az Európai Unió Bírósága múlt szerdán újólag is megerősítette, hogy a nemzeti kisebbségek gondjait a jelenlegi előírások úgy (el)rendezték, hogy már nincs is szükség újabb szabályokra vagy (urambocsá!) újabb törvényekre.
Elutasította az Európai Unió Bírósága (EUB) az RMDSZ és a Minority SafePack kezdeményezést támogató kisebbségi szervezetek óvását az Európai Bizottság azon döntése ellen, miszerint nincs szükség újabb közösségi jogalkotásra a nemzeti kisebbségek védelmében, mert a meglévő szabályozás kielégítő.
Nyugat-Európában az identitás fogalma legtöbbször csupán negatív felhangokkal hangozhat el. Szeparatizmus, agresszív indulatok, érzelmi túlfűtöttség, bezárkózás. Sőt, mára már hozzánk is beszivárgott ez a fajta szélsőségesen globalista szemléletmód. Van, aki Páskándi Gézának abból az – élete végén elhangzott – mondatából, miszerint „nem az emberiséget kell megmenteni, hanem a nemzeteket”, a provincializmus, következésként a nemzeti bezárkózás, … olvasásának folytatása
Nem a mienk. A jogi szófacsarás mutatványait űzik a hamis nevekkel takarózók. A nemzeti vagy etnikai kisebbségek, az elszakított nemzetrészek, az őshonos közösségek kollektív jogai lábbal tiprásának, a kimondott elnyomásnak és jogfosztásnak vagy korlátozásnak ma új formáját jelentik a magukat „polgárinak”, „civilnek” nevező egyesületek. Eltekintve attól, hogy általában politikai, sőt állami belügyi szervek mozgatják és … olvasásának folytatása
Egy teliholdfényben ázó novemberi éjszakán történt, hogy a Kolozsvár főterén álldogáló Mátyás-szobor nyújtózott egy nagyot, diszkréten kísérteties recsegés-ropogás közepette. A király körülnézett, megcsodálta a jól ismert (és de szépen felújított) Szent Mihály templomot, az egyáltalán nem ismert (és de jó arányérzékkel odarakott) vásári óriáskereket, aztán nógatni kezdte kedves lovát, ám arra szemlátomást nem hatott a … olvasásának folytatása
Hogy Ukrajna és Kína korábban is élénk gazdasági kapcsolatban álltak egymással, azt korábban is tudtam, sőt azt is, hogy Ukrajna csodálatos termőföldjeinek közel egyharmadát – még Ukrajna oroszok általi lerohanása előtt – a kínaiak bérelték. (A maradékot az amerikaiak vásárolták fel valamivel később.)