Közös múltunk kutatása határok nélkül. A málenkij robot és az elhurcolások különféle változatai a Kárpát-medencében címmel 2022. október 13–16-án a kalotaszegi Magyarvistában nemzetközi konferencia zajlott az 1944. őszi, októberi–novemberi erdélyi, ezen belül a kolozsvári és a tordai elhurcolások évfordulóján. A rendezvényt a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Pécs), az Asociația Historikus Egyesület (Magyarvista) és a … olvasásának folytatása
Nehéz elképzelni rettenetesebb emberi történést a háborúnál, amikor emberek kölcsönösen és legálisan szegik meg a Tízparancsolat talán legszentebb cikkelyét, a Ne ölj!-t. Eparancsolat nélkül nem létezhetnénk. Kezdetben, még az állatvilághoz némileg közelebb, az emberi háborúk is inkább állati viadalokhoz hasonlítottak, amelyekben a legyőző és a legyőzött a kellő pillanatban mindig feladta. S méltányosnak tekintett „békét” … olvasásának folytatása
Az új, hegemón hatalom elnyomását megalapozó Vörös Hadsereg 1944. október 11-én bevonult Kolozsvárra. Alig másfél nappal később, október 12-e és 15-e között mintegy ötezer – zömében magyar – lakost lefogtak, bevagon íroztak, és el is indítottak a Szovjetunió hírhedt kényszermunkatáborai fele. A részben megtorlás, részben hadifogoly-pótlás céljával végrehajtott akció, akár egy emberéleteket felszívó sötét hullám … olvasásának folytatása
A kolozsvári Házsongárdi temetőben pénteken átadták a magyar állam támogatásával megújított Bethlen-kriptát.
Népszavazási döntésről beszélt Erdély Romániához csatolása kapcsán Klaus Iohannis Németországban, ahol arról kérdezték az államfőt, hogyan kommentálja „egy szomszédos ország politikusainak” Trianonról tett nyilatkozatait. „Szász származásúként ilyen nyilatkozatot tenni egy arculcsapással ér fel a maradék erdélyi szász közösségnek” – mondta a Krónikának Murádin János Kristóf történész.
Sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – hívta fel a figyelmet a Krónikának Papp Annamária történész annak kapcsán, hogy a héten kétnapos online nemzetközi konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.
A kolozsvári magyar civilek 1944. őszi szovjet fogságba hurcolásáról emlékeztek meg október 12-én, hétfőn a Házsongárdi temető evangélikus sírkertjében 2016 novemberében felavatott emlékműnél a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának erdélyi tagjai, Benkő Levente, Murádin János Kristóf és Papp Annamária.
Frissíteni kellene a hozzáállásunkat Trianonhoz – vallja Murádin János Kristóf történész, aki szerint Trianon tragédiáját nem szabad „bagatellizálni”, viszont nem szabad belerekedni sem, „át kell lépni valahogy fölötte”. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója úgy véli, Trianont nem szabad elfelejteni, de találni kell egy másfajta, másokkal közös nézőpontot, valamint előtérbe kell hozni a pozitív elemeit … olvasásának folytatása
A legkörültekintőbb és egyedülállóbb stratégiájukkal és realitásérzékükkel érdemelték ki a győzelmet a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai, akik a Problema Solvenda Romania történelmi témájú esetmegoldó versenyen érték el a legjobb eredményt.
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.