2015-ben a németeket mély aggodalommal töltötte el, hogyan lehetne úgy befogadni a határok mentén gyülekező migránsokat (politikai vagy háborús menekülteket, gazdasági bevándorlókat, közönséges szélhámosokat), hogy Németország második világháborús bűntettei végre feledésbe merülhessenek. Ebben rejlett a Willkommenskultur lényege.
Nyugaton –főként Németországban – hosszú évek óta zajlik a vita a bevándorlásról. Anélkül, hogy a helyzet jottányit is tisztázódna. Az új úgynevezett jelzőlámpa koalíció (azaz vörös-sárga-zöld, melyen belül a sárgák a liberálisokat jelentik) hatalomra jutása a viták újabb fellángolásával jár. Két okból is. Egyrészt a Németországban menekült státuszért folyamodó bevándorlók száma 2017 óta ismét csúcsot … olvasásának folytatása
Karácsony első napján jó hír látott napvilágot az osztrák sajtóban: Sebastian Kurz exkancellár nem árul sokáig petrezselymet! A Krone Zeitung hozta a hírt, miszerint Kurz jövő februártól a Silicon Valley-ban dolgozik majd egy nagy multinacionális tech-cégnél. Azt még nem tudni milyen beosztásban, illetve melyik cégről van szó, de biztosan nem éjjeliőrként, sem nem közvélemény-kutatóként fogja … olvasásának folytatása
Nem esküdött fel Istenre az új német kancellár – tálalták a hírt, amelyre többen szörnyülködve reagáltak tájainkon. Nahát, hogy mik vannak! Olaf Scholz, aki köztudottan nem vallásos, kihagyta a kancellári esküjéből az „Isten engem úgy segéljen!”-részt.
Kétszáztizenöt éve, 1806 augusztusában II. Ferenc császár az elvesztett austerlitzi csata után, kényszerből lemondott a német-római császári címről, és ezzel hivatalosan megszűnt Európa történelmének legnagyobb, és talán legizgalmasabb múltú államszövetsége. Pár évtized múltán, az akkori porosz kancellár, Otto von Bismarck kiharcolja a német egységet, és megszületik a Német Császárság (II. Német Birodalom). Az európai nagyhatalmak, Nagy-Brittánia, … olvasásának folytatása
Meglehetősen hűvös fogadtatásban részesültek az új baloldali német kormány vezetői első külföldi látogatásaikon. Alig két nappal hivatalba lépése után Olaf Scholz kancellár pénteken Párizsba látogatott, szombaton Brüsszelbe, vasárnap pedig Varsóba. Annalena Baerbock külügyminiszter asszony nem utazott Brüsszelbe, Párizsból, ahol a kancellárral együtt járt, egyenesen Varsóba ment, Scholz látogatásának előkészítésére.
Az elkövetkező évek Németországáról egyelőre csak annyit tudunk, hogy nemcsak Angela Merkel távozik tizenhat éves kancellárság után a politikából, hanem a Kereszténydemokrata Unió is ellenzékbe szorul. Jön a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek irányítása az Európai Unió legerősebb országában.
Működik a közlekedési lámpa, jelentette be szerdán Olaf Scholz, Németország leendő kancellárja a vörös szociáldemokraták (SPD), sárga liberálisok (FDP) és zöldek (die Grünen) koalíciós megállapodásakor.
Németországban elvi megállapodás született a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) között arról, hogy az elkövetkező négy évben együtt fognak kormányozni. Ezt pénteken Berlinben jelentették be a pártok képviselői közös sajtóértekezletükön. Mint elmondták, a jövő héten megkezdődnek a tárgyalások a kormányprogramról és a kabinet összetételéről.
Hogy a nyugat-európai migránsok („hivatalosan” az egytől-egyig menekültek) integrációjának folyamata korántsem olyan zökkenőmentes, mint amilyennek a nyugati sajtó szeretné beállítani, azt legvilágosabban talán az Özoguz-botrány világíthatja meg.