“Jó napot kívánok, PSD! […] Hihetetlen, hogy milyen alkuk születnek a román parlamentben! Miközben mi, én, a kormány, a többi hatóság a románok életéért küzdünk, azért küzdünk, hogy megszabaduljunk ettől a járványtól, a PSD, a nagy PSD a Parlament titkos irodáiban azért küzd, hogy Erdélyt a magyaroknak adja.
Mintha mi sem történt volna – ez az üzenete a bukaresti legfelsőbb bíróság határozatának, mely eltörölte a Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszédért kirótt bírságot.
A Velencei Bíróság is megmondta, hogy nálunk: „általában véve jó irányba mutatnak az új igazságügyi törvények”. Ezt saját szemünkkel is láthatjuk, ha megnézzük a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntéseit.
„Szomorúnak tartom és értetlenül állok ez előtt a döntés előtt, mert meg vagyok győződve arról, hogy az államfő nyilatkozata meghaladta a szólásszabadság határait” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Transtelexnek azt követően, hogy a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék eltörölte a „Jó napot kívánok, PSD!” beszédért Iohannisra kiszabott bírságot.
Eltörölte a legfelsőbb bíróság azt a bírságot, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) rótt ki két éve Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt.
Nem kell kifizetnie Klaus Iohannis államelnöknek a diszkriminációellenes tanács által kiszabott 5000 lejes bírságot a bukaresti legfelsőbb bíróság ítélete alapján. A román államfőt ama kijelentése miatt büntették meg, miszerint „a PSD kiárusította Erdélyt a magyaroknak”.
Az elmúlt egy hét történéseit elnézve akaratlanul is az ötlik az ember eszébe, hogy valami nagyon félreüt a román politikumnál, legalábbis ami a nemzeti kisebbségek kérdését illeti, olyannyira, hogy már-már tudathasadásos megnyilvánulásokra sarkall egyeseket.
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azonban egyikük sem követte meg a mára vészesen megfogyatkozott közösséget.
Románia egy kisebbségvédelmi mennyország – ez derül ki Iohannis és Ciucă kijelentéseiből
Egy-egy nagyobb családi eseményre – lakodalomra, keresztelőre, konfirmációra – hazatérő rokonság szétszóródásából lehet ízelítőt kapni arról, ki hova telepedett ki az elmúlt három évtizedben Erdélyből. Az ilyen találkozók alapján most, a népszámlálás finisében csak találgatni tudjuk, hogy erdélyi magyarként felülről vagy alulról fogjuk-e súrolni közösségünk egymillió fős lélekszámát?