//
archívum

területi követelések

This tag is associated with 55 posts

Iulian Fota – A legrosszabb forgatókönyv: Románia területeket veszíthet – Revista 22

Éveken keresztül védelmi és nemzetbiztonsági elnöki tanácsadó volt és továbbra is ezzel a területtel foglalkozik. El tudná mondani, hogy micsoda Románia fő külpolitikai célkitűzése? Reklámok

Amikor Erdélynek annyi határa volt, ahányan megrajzolták – Főtér

Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.

A Parlament által elfogadott egyesülési nyilatkozat történelmi értéke: hivatalosan állampolitikává vált az Unionizmus – Adevărul blog

A Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésére vonatkozóan 2018. március 27-én elfogadott nyilatkozatnak nemcsak mély szimbolikus értéke van, hanem ebben a pillanatban rendkívül kedvező gyakorlati következményeket produkál. Bár látszólag csak egy egyszerű évfordulós nyilatkozatnak tűnik, valójában a parlamenti képviselők általi elfogadásával megteremtődik az Unionizmus (így! – E-RS) állampolitikaként történő bevezetésének a jogi kerete.

Unió a köbön – Maszol

„Eltájolódott, megosztott és vízió, vagy jövőbeli terv nélküli náció vagyunk. És ez a kép akkor fest így, ha a világstatisztikákra figyelve kiderül, több területen is „ismétlésre” állunk, de azt várták el tőlünk hogy legyünk büszkék, mintegy a különlegesség és a kisebbrendűségi komplexusok között őrlődve” – nyilatkozza Aurora Liiceanu a Caţavenciinak adott szerdai interjúja végén. A … olvasásának folytatása

A Moldovával egyesülés láza felizzítja a román politikát. Egy Románia–Moldova–Oroszország–Magyarország négyesen belüli lépés kockázatai és csapdái – G4Media

Csak a moldovaiak 21 százaléka szavazna a Romániával egyesülés mellett és csak a románok 27 százaléka szeretne egyesülni Moldova Köztársasággal, derül ki a Prut mindkét oldalán elvégzett legutóbbi felmérésekből. Az alacsony támogatottság ellenére egy uniópárti politikai mozgalom terjed nagy sebességgel mindkét országban: több tíz polgármester és megyei tanácsi elnök fogadott el, vagy készül elfogadni egyesülési … olvasásának folytatása

Jogi úton kérnék számon „a kettős mércét alkalmazó” székelyföldi prefektusokat a jogvédők – Krónika

Kettős mércét alkalmaznak az erdélyi magyarsággal szemben a prefektusok, véli a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület. Szilágyi István elnök, kisebbségjogász bejelentette, bűnügyi feljelentéseket készül benyújtani a kormánymegbízottak ellen, megkísérelve jogi úton számon kérni őket.

Orvtámadás – Maszol

Augusztusban lesz 43 éve annak, hogy a Helsinki Egyezmény statuálta a határok sérthetetlenségét és az államok területi integritását. 1990 és 1993 között 15 új állam jelent meg Európa térképén. És a lendület, ha jócskán alább is hagyott, azért nem veszett el teljesen (Transznisztria, Koszovó, újabban Krím), sőt apró rezdülések szintjén többször is megremegett a kontinens … olvasásának folytatása

A nemzetközi jog, a kelet-európai határok 1918–1920-as geopolitikai átrajzolásának tanúja – Neuer Weg

A nemzetközi közjog 1918 utáni alakulása ellentmond a közép- és kelet-európai új államhatárok első világháború utáni átrajzolására vonatkozó etnocentrikus narratívákat, megerősítve a párizsi békeszerződésekre vonatkozó politológiai jellegű következtetéseket, melyek szerint ezeket alapvetően geopolitikai, gazdasági és katonai érdekek motiválták – és szinte egyáltalán nem „nemzeti törekvések”, humanista eszmék, vagy altruista projektek.

Erdély a háború utáni szovjet tervekben – Historia

Erdély kérdése fontos helyet foglalt el a Romániával kapcsolatos szovjet politika kidolgozásában. A Moszkva által a román–magyar területi vitának tulajdonított jelentőséget az magyarázza, hogy a szovjet vezetőség nemcsak a szovjet–román és a szovjet–magyar viszonyok szemszögéből vette figyelembe, hanem a délkelet-európai szovjet befolyás megszilárdításának egyik eszközeként is.

Iulian Fota: „Olyan korszakba léptünk, amikor már nem szavatoltak a területek” – Adevărul

Donald Trump amerikai elnök már nem tekinti partnernek orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, még várni kell az átalakulóban lévő Európai Unióval kapcsolatos politikája kialakítására, Romániának pedig még a kétsebességes változatban is a közösségi tömb fenntartását kell szorgalmaznia egy olyan újrendeződési korszakban, amikor a területekre már nincs biztosíték, mondta az Adevărul Live-ban a Nemzeti Hírszerzési Főiskola (CNI) … olvasásának folytatása

Főtámogatók

KEDVENCEINK

Reklámok