Milyen elvek és elképzelések mentén szervezték újra a romániai magyarság politikai képviseletét 1989 után? Az eltelt 32 év alatt melyik politikai diskurzus vált dominánssá, és hogyan alakult ennek mentén az erdélyi magyarok érdekképviselete? Kiss Tamás szociológussal, illetve Székely István Gergő és Toró Tibor politológusokkal készült elemzés második része.
Milyen elvek és elképzelések mentén szervezték újra a romániai magyarság politikai képviseletét 1989 után? Az eltelt 32 év alatt melyik politikai diskurzus vált dominánssá, és hogyan alakult ennek mentén az erdélyi magyarok érdekképviselete? Orbán Viktor, Markó Béla, Kelemen Hunor kikerülhetetlen nevek lettek ebben a három évtizedet felölelő összegzésben, azonban hogy milyen hatásuk volt a nemzetpolitikára, … olvasásának folytatása
Az április 3-i országgyűlési választások eredménye az erdélyi magyarságra is kihatással van. Azokra is, akik nem szavaztak.
Az RMDSZ beszűkülő mozgásterét, a feltételekhez kötött támogatásokat, a tömbösödő magyar identitást és a politikai függést vetíti előre Borbáth Endre berlini kutató.
Megtévesztő adatokkal, ráadásul a határon túli magyarokat mélyen sértő összemosással kampányol Márki-Zay Péter, a magyarországi ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltje.
Román vélemény: nagyrészt Bukarest felelőssége, hogy az erdélyi magyarok nem tekintik hazájuknak Romániát, idegenként érzik magukat az országban, és egyre inkább Budapest felé tájékozódnak.
Miért gondoljuk mi, erdélyi magyarok úgy, hogy Románia nem a hazánk, de még Magyarország sem? Miért lehet nemzetbiztonsági kockázat Romániában egy kutatás? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó a Krónika Live kedd esti adásában, amelynek meghívottja Kiss Tamás szociológus volt.
A SRI volt igazgatója egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette azt a felmérést, amelyben a Bálványos Intézet kezdeményezésére a Transylvania Inquiry a romániai magyarok nemzeti identitással kapcsolatos nézetére kérdezett rá.
Hitetlenkedve és méltatlankodva reagált a román sajtó és közvélemény egy része arra a múlt heti felmérésre, amely szerint az erdélyi magyaroknak csupán tíz százaléka tekinti hazájának Romániát, csak 16 százalékukat érdekli a romániai politika, a magyar állampolgársággal is rendelkező itteni magyarok elsöprő többsége körében pedig Orbán Viktor magyar kormányfő a legnépszerűbb politikus, így a választáson … olvasásának folytatása
Néhány román szociológusnál (Alfred Bulai, Mircea Kivu) kiverte a biztosítékot az a közvélemény-kutatás, amelyet a Bálványos Intézet készített, 1218 személyes mintával. Mert ugyebár mégiscsak felháborító, hogy a megkérdezettek nagy többsége (47 százaléka) hazájaként Erdélyt jelölte meg, és 37 százalékuk kisebb területi egységeket, Székelyföldet, Partiumot, Bánátot.