Megszólalt a héten a Választ Online-ban három történész, Szeghy-Gayer Veronika, Zahorán Csaba és Hatos Pál és a szintén történész Ablonczy Bálinttal folytatott beszélgetésben azt az alig ismert mozzanatát vette górcső alá a históriánknak, amikor a Magyar Királyságban, akárcsak Európa más tájain is, az 1918 és 1921 között időszakban, a régi rend szétesését alkalmi államalakulatok születése kísérte, „ahol Fiumétől a … olvasásának folytatása
Bukarestben tanácskoztak két napig a NATO-tagállamok külügyminiszterei, miközben Románia megünnepelte az úgynevezett nagy egyesülést. A nemzetközi védelmi szövetség összejövetelén nyilván az oroszok hódító háborúja és az Ukrajnának nyújtható további segítség állt a középpontban. Románia viszont a 104 évvel ezelőtti gyulafehérvári nemzetgyűlésről emlékezett meg.
A magyar ügyekben Romániában szélsőségesként elkönyvelt pártok nem az elszigetelt, minden más román politikus által megvetett zárványt képviselik, ahogy a fősodratú politikum a külvilág felé szeretné beállítani a helyzetet, hanem az általuk vallott soviniszta, gyűlölködő nézetek jelentik a jóformán mindenki által elfogadott és osztott fő irányvonalat – ezt erősítik meg ismét az elmúlt napok fejleményei.
Szélsőséges román szervezetek gyűlöletbeszéde és erőszakot gerjesztő akciói ellen emelt szót hétfőn nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Szélsőséges román szervezetek gyűlöletbeszéde és erőszakot gerjesztő akciói ellen emelt szót mai politikai nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Alább olvasható.
Fura csenddel (nem) emlékezett meg sajtónk egy százéves évfordulóról. 1922. szeptember huszonhatodikán jelent meg a bukaresti Hivatalos Közlönyben a közlemény, miszerint egy év türelmi időszak adatik a nem román nemzetiségű közalkalmazottaknak elismervényt beszerezni román nyelvtudásukról. Ha nem, le is út, fel is út.
Újabb megalázó vereséget szenvedtek az orosz agresszorok Ukrajnában, kénytelenek voltak feladni Herszon városát, s visszavonni csapataikat a Dnyeper folyó keleti partjára.
Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm keddi budapesti díszbemutatóján jelentette ki, hogy Trianon ma is fáj minden magyarnak.
Trianon kérdéskörét ugyan továbbra is eltérően látja a magyar és a román történészek többsége, de a vegyes bizottság ülésein nincsenek tabutémák. Nyitott, jó hangulatú párbeszédről számoltak be a Krónikának az október végi, aradi találkozó résztvevői.
Hogy milyen tákolmányt „szerkesztettek” az utóbbi évszázadban megkötött békeszerződések vagy nemzetközi megállapodások, azt majd egy később születendő történelmi tanulmány fogja megállapítani. A győztes nagyhatalmak diplomatái úgy húzogatták meg a határokat, úgy állapították meg a területeket, hogy fogalmuk sem volt a lakosság etnikai, vallási összetételéről, de még a fölrajzi körülményekről sem. Ez utóbbira jellemző, hogy az … olvasásának folytatása