//
archívum

vegyes házasságok (általános)

This tag is associated with 156 posts

Egy szülő – egy nyelv: tények és tévhitek a kétnyelvű gyerekek neveléséről – Nőileg/+

A kétnyelvűségről mindenkinek megvan a maga véleménye, beszélünk róla a családban, az oktatási intézményekben, a baráti társaságokban is. Kisebbségben élőkként van személyes tapasztalatunk róla, akár kétnyelvűnek, akár egynyelvűnek érezzük magunkat.

Nincsenek tabutémák a magyar és román történészek között – Trianont eltérően ítélik meg, de tisztelik egymást – Krónika/+

Trianon kérdéskörét ugyan továbbra is eltérően látja a magyar és a román történészek többsége, de a vegyes bizottság ülésein nincsenek tabutémák. Nyitott, jó hangulatú párbeszédről számoltak be a Krónikának az október végi, aradi találkozó résztvevői.

Hírdetés

„A bánsági multikulturalizmus nagyrészt mítosz” – Toró Tibor a temesvári nemzeti kisebbségek helyzetéről (INTERJÚ) – Főtér/+

A kisebbségek alig láthatóak a város életében, de a magyarok – ellentétben más nemzeti közösségekkel – egyáltalán nem készülnek villanyoltásra.

Madéfalván felavatták a magyar állam támogatásával kibővített óvodát és bölcsődét – Maszol/MTI+

A székelyföldi Madéfalván a XII. Hagymafesztivál keretében avatták fel vasárnap a magyar állam támogatásával kibővített óvodát és bölcsődét.

Tusványos: nem csak érzelmi kérdés magyar állampolgárnak lenni – Székelyhon/+

A honosítási folyamat számadatairól, folyamatáról, a magyar állampolgársággal járó előnyökről és a felmerülő problémás helyzetekről beszélgetett Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője szerdán délután Tusványoson.

Vissza kell „hódítani” az újmosnicai magyarságot – Krónika/+

Kétszáz fős református és százötven fős katolikus közösség él Újmosnicán, amely tízezres román lakosságú községközpont Temesvár mellett. A hatvan évvel ezelőtt még színmagyar, kisvárossá terebélyesedett településen a szórványsors keserű tapasztalatait vettük górcső alá. A helyi magyarság gondjairól, a református gyülekezeti életről Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor beszélt a Krónikának.

Horváth Anna a népszámlálás eredményeiről, további kihívásairól: „még nem dőlhetünk hátra” – Krónika

A szórványbeli és partiumi nagyvárosokban – Aradon, Besztercén, Brassóban, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Zilahon – áll fenn leginkább a magyarok alulszámlálásának veszélye az idei népszámláláson. Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a népszámlálási munkacsoport vezetője szerint bár az online, önkitöltéses szakaszra vonatkozó kampány egyértelműen sikeres volt, távolról sem dőlhetünk hátra.

Krassó-Szörény megye: ezek a népszámlálás tétjei a „legszórványabb szórványban” – Maszol

Az erdélyi megyék közül a legkevesebb magyar Krassó-Szörény megyében élt 2011-ben: összesen 3271 fő vallotta magát magyarnak. Ez a megye lakosságának csupán 1,1 százalékát tette ki. Az idei népszámlálás tétje a térségben, hogy él-e még 3000 magyar a „legszórványabb szórványban”, illetve, hogy a legnagyobb magyar közösséget magáénak tudó megyeszékhelyen, Resicabányán van-e még ezer magyar.

Büszke magyarként Gyulafehérváron – Gudor Kund Botond református esperes a dél-erdélyi szórványsors kihívásairól – Erdélyi Napló

A szórványsors nem kíméli a dél-erdélyi református gyülekezeteket sem. Fogyásuk ellenére azonban templomaik megújulnak, a lelkipásztorok közösségépítő munkával igyekeznek reményt mutatni az embereknek. A Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesével, dr. Gudor Kund Botonddal a vállalható szórványsorsról beszélgettünk.

Borbáth Endre: az erdélyi identitás egyre inkább kiszorul, és betagozódik egy nagy magyar tömbidentitásba – Transtelex

Az RMDSZ beszűkülő mozgásterét, a feltételekhez kötött támogatásokat, a tömbösödő magyar identitást és a politikai függést vetíti előre Borbáth Endre berlini kutató.

Főtámogatók

KEDVENCEINK