A Moldovai Köztársaság Alkotmánybíróságának méltóságos bírái pozitívan véleményezték az állami alkotmány népszavazással történő módosításáról szóló törvénytervezetet.
Szerintük a legfőbb törvény felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés megfelel a törvényben előírt feltételeknek, és a parlament elé terjeszthető megfontolásra. Így a kisjenői (Chişinău) parlamenti többség jóváhagyhatja egy Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás megtartását, és az európai integrációt a moldovai állam stratégiai céljává nyilváníthatják.
A népszavazást 2024. október 20-án, az elnökválasztással egy napon lehetne megtartani. Maia Sandu elnök a közösségi médiában közzétett reakciójában azt írta, hogy a moldovai államnak egységre van szüksége.
“Az Alkotmánybíróság döntött – az EU-csatlakozásról szóló népszavazás alkotmányos, megtartható október 20-án, és a ’Támogatja-e Ön, hogy Moldova csatlakozzon az Európai Unióhoz?’ kérdést fogja tartalmazni.
Egységre van szükségünk, minden párt, civil szervezet, polgár részvételére, hogy együtt garantálhassuk a moldovaiak békéjét és jólétét. Az európai Moldováért összefogva sikerülni fog elérni közös célunkat, hogy a moldovaiak békében, méltóságban és szabadságban élhessenek egy erős európai országban” – mondta Maia Sandu.
Számomra egyértelmű: a Moldovai Köztársaságban megkezdődik a választási kampány. Sandu asszony felhívása – Együtt az európai Moldováért – a moldovaiak polgári szerepvállalására szólít fel az Európai Unió mellett, azaz többek között egy új elnöki ciklus mellett.
A Moldovai Köztársaság elnöke által kezdeményezett politikai lépés ügyes, és választási pontokat szerezhet neki. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az elnöknő saját magával szúr ki. Hadd magyarázzam el a Sandu asszony körüli csapat találékonyságát. 2023 folyamán a PAS-többség módosította a választási törvénynek az országos népszavazás lebonyolítására vonatkozó cikkelyeit: a PAS 50%-ról 33%-ra csökkentette a népszavazás érvényesítési arányát.
A moldovai népszavazást idén ősszel október 20-ra tervezik.
Ahhoz tehát, hogy a Maia Sandu által kezdeményezett népszavazást érvényesnek nyilvánítsák, a választásra jogosultak 33 százalékának kellene részt vennie. Továbbá ahhoz, hogy az eredmény érvényes legyen, a népszavazáson jelenlévők 50+1 százalékának, azaz 17 százalékának kell a téma mellett állnia.
Ebből következik, hogy a moldovai állam legfőbb törvényét a polgárok 17 százalékának szavazatával lehet módosítani. A moldovaiak viselkedését a népszavazáson nehéz megjósolni. Ha a részvétel hiánya miatt nem érvényesítik ezt a népszavazást, Sandu asszony, a népszavazás kezdeményezője nagy baj áldozata lesz: az európai integráció ellenségei a jövő évi parlamenti választásokon felhasználják az eredményt.
Az IMAS által 2024 februárjában végzett legutóbbi Társadalompolitikai Barométer adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 47%-a tartja haszontalannak a Moldova európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazást, 37% szerint annak az elnökválasztással való egybeesése abból a félelemből történt, hogy Maia Sandu elveszítheti azt, 52% pedig nem ért egyet a választási folyamatok összevonásával.
A szociológiai felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka szavazna Moldova európai uniós csatlakozására, 42 százalék az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozásra, 38 százalék pedig a Romániához való csatlakozásra. Az IMAS 2024 februárjában végzett szociológiai felmérésének legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók mindössze 18 százaléka támogatna olyan elnökjelöltet, aki az Orosz Föderációval való jó kapcsolatokat támogatná, 26 százalékuk szavazna Európa-párti jelöltre, 45 százalékuk pedig olyan elnökjelöltre szavazna, aki kiegyensúlyozott viszonyt támogatna mind az Orosz Föderációval, mind az Európai Unióval.
A moldovai döntéshozók azzal érvelnek a népszavazás megtartása mellett, hogy annak eredménye tartósabbá teszi Moldova Európához vezető útját. Ugyanezt állítja a bukaresti Konfliktusmegelőzési és Korai Figyelmeztető Központ igazgatója, Iulian Chifu is, aki a TVR Moldovának nyilatkozva úgy véli, hogy a népszavazás segít tisztázni Moldova külpolitikáját.
“Azok, akik ma az EU-integráció ellen fogadnak, politikai öngyilkosok” – mondta Chifu, leszögezve, hogy “a Moldovai Köztársaság által választott út, az EU-integráció a jólét, a biztonság, a demokrácia nyugati térsége által minden polgár számára nyújtott garanciák felé való elmozdulást jelenti”. Másrészt a moldovai polgárok, akik jobban ismerik a Prut és Dnyeszter közötti realitások sajátosságait, úgy vélik, hogy a Moldovai Köztársaság külpolitikai orientációja az Orosz Föderáció felé irányulónak kell lennie.
A moldovai alkotmány népszavazással történő megváltoztatásának alkotmányossági vizsgálatának eredménye a Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) parlamenti többségének adott igazat. Korábban a Prut és a Dnyeszter között létező szuverenista/állami pártok több képviselője is kijelentette, hogy amennyiben az alkotmánybírák a parlamenti többségnek adnak igazat, azt tanácsolják támogatóiknak, hogy ne vegyék fel a népszavazási szavazólapot.
Nem világos, hogy ezt a stratégiát az összes ellenzéki politikai párt követi-e. A moldovai szocialisták sajtóközleményükben felszólították az összes politikai erőt, hogy dolgozzanak ki egységes stratégiát az általuk törvénytelennek tartott népszavazás ellen. A szocialisták kitartanak amellett, hogy az Európa-barát vektor bevezetése a Moldovai Köztársaság alkotmányába törvénytelen lenne, mivel sérti a demokráciáról és a politikai pluralizmusról szóló legfelsőbb törvény 5. cikkelyét.
A Moldovai Köztársaság alkotmányának 5. cikke kimondja, hogy a demokrácia a politikai pluralizmus feltételei között valósul meg, ami összeegyeztethetetlen a diktatúrával és a totalitarizmussal. A cikk második pontja kimondja, hogy a moldovai állam hivatalos ideológiájaként semmilyen ideológiát nem lehet létrehozni. Valószínűleg a moldovai szocialisták megpróbálnak majd konzultációkat kezdeményezni más baloldali vagy balközép pártokkal, hogy a társadalom számára közös ajánlást terjesszenek a népszavazási magatartásra vonatkozóan.
Nem világos, hogy ez a népszavazásellenes egységre való felhívás sikeres lesz-e vagy sem. Néhány dolog világos: a moldovai elnökválasztási kampány megkezdődött, és az Európa-párti népszavazás a moldovai társadalom túlzott politizálódásához vezet.
Valaki valószínűleg ezt akarja – a zavaros vizeken a nagy halakat könnyebb kifogni. Vagy kicsúszik az ujjai közül. Kisjenőben csak nagy közömbösséggel nézhetjük ezeket az eseményeket. A Prut és a Dnyeszter között a túlbuzgóság, akár Európa-párti, akár állampárti, káros a mentális egészségre.
Victor Nichituș
2024. április 17.
Referendum pro-european în Republica Moldova: cine își fură căciula?
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.