A helyhatósági és az európai parlamenti választások eredményei nem hagynak kétséget, a PSD és a PNL fölényesen nyert – Románia térképe piros, néhány sárga folttal (meg zölddel, az RMDSZ négy megyében elért győzelmével! – ERS). A demokratikus ellenzéket gyakorlatilag megsemmisítették. A két pártot nem erodálta a kormányzás, bár hibáztak. Mi volt a győzelem titka?
A kormánykoalíció vezetői: Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és Nicolae Ciucă, a szenátus és a PNL elnöke.
A kormánykoalíciós pártok mérlege félelmetes: a helyhatósági választásokon együttesen 65%-ot szereztek. Ez jobb eredmény, mint a Szociálliberális Unió (USL) 2012-es eredménye.
A mandátumok számát tekintve a PSD és a PNL mindent letarolt, amit letarolhatott, kivéve az RMDSZ által birtokolt megyéket:
- Megyei tanácselnökök: 37 mandátum (PSD – 25 – öttel több, mint 2020-ban; PNL – 12 – öttel kevesebb, mint 2020-ban);
- Megyei tanácsosok: 473 mandátum (PSD – 225, PNL – 218);
- Polgármesterek: 2728 mandátum a 3086-ból (PSD – 1629, PNL – 1099);
- Helyi tanácsok: 27.670 mandátum (PSD – 15.636, PNL – 12.034).
Közel három év közös kormányzás után a PSD-nek és a PNL-nek meg kellett volna kopnia, különösen, hogy Romániát több válság is sújtotta: a járványtól kezdve az ukrajnai háborún, az energiaválságon és a magas infláción át a szakszervezeti tüntetésekig, és nem utolsósorban a korrupciós botrányokig.
De mindez nem érintette a kormányzó PSD-PNL koalíciót, amely a várakozásokon felül teljesített. Vannak magyarázatok. Számos tényező működött a két párt javára.
- A demokratikus ellenzék gyengesége
Miután 2021-ben kilépett a kormányból, az USR elvesztette a lendületét, belső botrányok sújtották, olyan emberek léptek ki a pártból, akik már nem találták azokat az elveket és küldetést, amelyekért az USR-hez csatlakoztak.
Néhányan közülük jól szerepeltek a helyi és európai választásokon.
Másrészt, ahogy a Szabad Európa rámutatott, az USR az előző választások óta eltelt négy év alatt nem tudta megerősíteni szervezeteit, vagy újakat építeni, és ezáltal kiszélesíteni a párt bázisát.
A PSD és a PNL teljes mértékben kihasználta a demokratikus ellenzék ezen gyengeségeit – véli Andrei Țăranu professzor és politikai elemző a Szabad Európa számára.
“Az USR nem újult meg, nem változtatott a diskurzusán, teljesen inadekvát volt a választások előtti kampányban, amikor ahelyett, hogy Clotilde Armand vagy más jelöltek mellett kampányolt volna, Cătălin Drulă mellett kampányolt, az ország tele volt olyan plakátokkal, amelyeken ő figyelmeztetett minket a jövőre” – mondja Andrei Țăranu elemző.
“Inkább az AUR tett valamit, abban az értelemben, hogy némileg strukturálta a területét, a nulláról indult, és megnyert néhány polgármesteri, helyi tanácsosi tisztséget” – teszi hozzá.
„Mivel az ellenzéki pártoknak nincs helyi hálózata, nincs, aki megtörje ezt a feudalizálódást, különösen az egyfordulós közvetlen választási rendszerben.”
Ovidiu Voicu politikai elemző
Helyi szinten már régóta tart az úgynevezett “kiskirályosodási jelenség”, vagyis a feudalizáció.
A PSD – főként – és a PNL uralja a vidéket, a megyei és helyi tanácsok, valamint a polgármesterek nagy számban vannak a kezükben.
Ezt a feudalizációt nem tudják megtörni azok a pártok, amelyek nem rendelkeznek helyi hálózatokkal, nem dolgoznak “talajszinten”, és nem tudnak versenytársakat javasolni – véli Ovidiu Voicu politikai elemző.
- Nyugdíj- és fizetésemelések futószalagon
A PSD-PNL kormány idén felülmúlta önmagát a nyugdíjak és fizetések emelésében, bár közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy ezek választási jellegűek, és fenntarthatatlanná válhatnak.
A bruttó minimálbér 3.300 lejről 3.700 lejre történő emelését a PSD-PNL kormány mindössze három nappal a választások előtt jelentette be.
Az intézkedés a bruttó minimálbér sorozatos emelései után következik, amelyek 2022-ben, a világjárvány után kezdődtek, a növekvő infláció közepette.
Százalékos arányban kifejezve az idei lesz a legmagasabb emelés az elmúlt 20 évben, az elmúlt két évben pedig mintegy 60 százalékkal nőtt a minimálbér.
A nyugdíjakat az év elején 13,8%-kal emelték, és ősszel, az összes nyugdíj újraszámítását követően egy második emelés következik. Az emelésre az elnök- és parlamenti választási kampány előtt kerül sor.
Mindezek az emelések, valamint a központi közigazgatás racionalizálására irányuló intézkedések elhalasztása hozzájárultak ahhoz, hogy a PSD és a PNL támogatottsága a választásokon megnőtt – véli Andrei Țăranu politológus.
“A PSD-PNL a hagyományos stílusban kampányolt, azaz emelték a nyugdíjakat és a fizetéseket. Ezek a szokásos választási kenőpénzek – olaj, zsák liszt és kukoricaliszt – helyett voltak. Minden polgárnak emeltek valamennyit, kevesen vannak, akik egyáltalán nem kaptak semmit” – mondja Andrei Țăranu.
- Egyfordulós választások
A két kormánypárt, a PSD és a PNL nem akart lemondani a helyhatósági választások egyfordulós rendszeréről, amely egyértelműen a nagy pártoknak kedvez, ahogy ez ezeken a választásokon is megmutatkozott.
Bár több törvényjavaslat is született a kétfordulós választásokhoz való visszatérésről, a PSD és a PNL ellenezte ezeket. Ez annak ellenére van így, hogy 2020 előtt, tehát az ellenzéki időszak alatt a liberálisok támogatták az elképzelést, amelyről azt mondták, hogy az “első számú prioritásuk”.
Ha a választások kétfordulósak lettek volna, akkor lett volna esély arra, hogy a demokratikus ellenzék több képviselője nyerjen polgármester-választást – véli Ovidiu Voicu.
Raluca Alexandrescu egyetemi tanár és elemző szerint kisebb lett volna a polarizáció.
“Az egyfordulós választások progresszív polarizációt eredményeztek a helyi szinten a PSD, de PNL-s is domináns helyzetben van. Az egyfordulós helyhatósági választások hatása agglutinációs szindrómát, a szavazatok összecsapódását hozta létre. A jelenség még inkább látható a helyi kiskirályosodás kontextusában” – mondja Raluca Alexandrescu a Szabad Európának.
- A “stabilitás” mániája
A PSD és a PNL egyik érve, amellyel a kormánykoalíció megalakítását, a közös listák állítását az európai parlamenti választásokra, illetve a választások összevonását indokolta, a stabilitás volt. Gyakorlatilag minden politikai döntést a stabilitás nevében hoztak meg.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben, amely miatt a románok a közvélemény-kutatások szerint meglehetősen aggódnak, de a világot átszövő egyéb válságok és fenyegetések miatt is, ezt az érvet komolyan vették.
Ez magyarázhatja a PSD-re és a PNL-re történt tömeges szavazást – magyarázza Andrei Țăranu politikai elemző.
“A románokat nagyobb mértékben rémítette meg az ukrajnai háború, és ilyen körülmények között a stabilitás, a rend és a védelem gondolata csábította őket. Nem feltétlenül bíztak abban, hogy a PSD-PNL ezt nyújtja nekik, de mivel a többiek abszolút nem kínáltak mást, csak civakodást, azt mondták: “szavazzunk a stabilitásra, amit ezek a pártok ígérnek”” – mondja Andrei Țăranu.
Az elemző szerint a stabilitást azért is tartották fontosnak, mert hosszú ideig instabil volt a helyzet, 2015 és 2021 között Romániában nyolchavonta volt új kormány.
- Helyi választások előrehozása és az összevonás
A kormánykoalíció egyik legvitatottabb döntése az volt, hogy az őszi helyhatósági választásokat három hónappal kora nyárra, azaz három hónappal előbbre hozza, és összevonta az európai választásokkal, amit költségvetési megtakarítással és a választókkal való “törődéssel” indokolt, akik egy év alatt négyszer szavazva túlhajszolták volna magukat.
A helyhatósági választások előrehozása váratlanul érte az ellenzéki pártokat, amint azt az USR, a PMP és az FD képviselői a Szabad Európával folytatott megbeszéléseken elismerték.
Ovidiu Voicu politikai elemző szerint a helyhatósági választások előrehozása nagy csapás volt az ellenzékre.
“Ez megmutatta, hogy nem álltak készen, először is nem voltak embereik, akik indulhattak volna, nem sikerült az egész országot lefedniük, és nem voltak embereik a szavazóhelyiségekben, hogy őrizzék azokat. Ez ismét megmutatkozott a végeredményben” – teszi hozzá a szociológus.
A két választási forduló összevonására vonatkozó döntés is nagyrészt azt a hatást hozta, amit a PSD-PNL koalíció kezdettől fogva remélt: a polgármesterek maximális mozgósítását és az európai választásokon való nagyobb részvételt.
A két párt, amely közös listán indult, 49% körüli eredményt ért el.
Az olyan nagy pártok, mint a PSD és a PNL, amelyek erős szervezeti struktúrákkal rendelkeznek, egyértelműen profitáltak a helyi választott képviselőik mozgósításából, amint azt az európai parlamenti választásokon elért eredményeik is mutatják.
Cristian Pârvulescu professzor és politikai elemző szerint “a polgármesterek azok, akik megnyerték az európai választásokat”.
Ezzel szemben a kiterjedt helyi hálózattal nem rendelkező pártok hátrányba kerültek. Az Egyesült Jobboldali Szövetség 8,7%-ot, az AUR pedig 14,93%-ot kapott.
- A lakosság korrupcióval kapcsolatos toleranciája
Nem kevés korrupciós botrány rázta meg a két kormánypártot, legyen szó olyan helyi bárókról, mint Dumitru Buzatu (PSD) vagy Iulian Dumitrescu (PNL), Mihai Chirica és Costel Alexe (PNL) vagy Vlad Oprea (PNL), Sinaia polgármestere, hogy csak a legfrissebbeket említsük.
A helyi, sőt az európai parlamenti listákon sem volt hiány a törvényekkel bajba került jelöltekből.
Néhányukat meg is választották, ami annak a jele, hogy a választókban tolerancia alakult ki a korrupcióval szemben – mondja Raluca Alexandrescu professzor és elemző a Szabad Európa számára.
“A lakosság toleranciája a korrupcióval, a befolyással való üzérkedéssel, a nepotizmussal, a hivatali visszaéléssel szemben mind olyan jelenségek, amelyek ismétlődése egyfajta védőoltásként hatott. Amit a szavazóurnáknál látunk, a lakosság már nem reagál a korrupcióra, ami tendenciát mutat” – mondja Raluca Alexandrescu.
- Pénz a sajtónak
Az elmúlt években, amióta együtt kerültek hatalomra, a PSD és a PNL nagy pénzeket fizetett a sajtónak. Közpénzeket. És a választási kampányban a jelenség szárnyakat kapott.
A két párt egyetlen hónap alatt 9 millió eurót költött a sajtónak szóló hirdetésekre a Snoop/HotNews leleplezései szerint.
Ehhez jön még 50 millió euró az elmúlt három évben.
Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a PNL és a PSD milyen előnyben részesült a pénzt kapó televíziós csatornákon.
A Szabad Európa által megkérdezett elemzők szerint ez magyarázza a két párt számára kedvezőtlen hírek elhallgatását is.
Andreea Pora
2024. június 15.
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.