A HotNews.ro által megszerzett és elemzett legújabb energiastratégia-tervezet szerint a szél- és fotovoltaikus parkok a nettó beépített energiakapacitás negyedét teszik ki. Eszerint a megújuló energiaforrásokba történő növekvő beruházások nyomást gyakorolnak és növekvő egyensúlytalanságokhoz vezetnek a rendszerben.
Fotó: Artinun Prekmoung | Dreamstime.com
Az egyensúlyhiányok “kaszkádszerűen fellépő távvezeték-kioldásokhoz vezethetnek, amelyek az európai energiarendszer több alrendszerre való “szétszakadásához” vagy akár blackout-hoz (jelentős áramkimaradások – a szerk.) is vezethetnek” – áll a dokumentumban.
A 2025-2035-ös energiastratégián, amely 2050-ig terjedő perspektívával rendelkezik, jelenleg az Energiaügyi Minisztérium dolgozik, és hamarosan nyilvános vitára bocsátják.
Szélturbinák – közel az energiarendszer biztonságos működésének felső határához
2023-ban a szélerőművek beépített kapacitása 3.027 MW volt, ami a nettó beépített kapacitás 16%-át teszi ki. A teljes villamosenergia-termeléshez azonban a változékonyság miatt csak 13%-kal járulnak hozzá.
A szélerőművek jelenlegi beépített kapacitása közel van a nemzeti energiarendszer biztonságos működéséhez technikailag lehetséges maximumhoz a jelenlegi konfigurációban.
A kiegyenlítő piac számára kihívást jelent a szélenergiaforrások nagyfokú változékonysága. A Transelectrica adatai szerint mintegy 1895 MW szélenergia-erőműre vannak csatlakozási szerződések, amelyeknek nincs meghatározott üzembe helyezési határidejük.
Ami a fotovoltaikus energiát illeti, 2024 elején a napenergiaforrásokból származó nettó beépített kapacitás 1.624 MW volt, szemben a 2023-as 1.185 MW-mal. Így a fotovoltaikus erőművek a 2023-as nettó beépített kapacitás 8%-át tették ki. A változékonyság miatt azonban ez az energiaforrás a teljes energiatermelésnek csak 3%-át adta.
A kiegyenlítő piacot kevésbé terhelik a FV-erőművek termelési ingadozásai, amelyek működése a szélerőművekkel ellentétben kiszámíthatóbb.
A Transelectrica jelzi, hogy léteznek csatlakozási szerződések fotovoltaikus létesítményekre, amelyek összességében mintegy 1020 MW beépített kapacitással rendelkeznek, és amelyeknek nincsenek meghatározott üzembe helyezési határidejük.
A 2023-as év szintén kiemelkedett a proszumerek (termelő-fogyasztók) beépített kapacitásának erőteljes növekedésével, a 2023. év eleji 478 MW-ról az év végére 1.443 MW-ra. Mindez a szállítható fogyasztás csökkenéséhez vezetett, és ez a tendencia a PNRR-ben előirányzott reformok és beruházások közepette folytatódni fog.
Hogyan állhat elő a „blackout” állapot
Az elmúlt évek erőteljes beruházásnövekedése mellett a megújuló kapacitások fejlesztése nyomást gyakorol az energiaszektorra, hogy egyensúlyba hozza a fogyasztást és a termelést.
A szél- és fotovoltaikus erőművek energiatermelésének és -keresletének ingadozása nyomást gyakorol az egész villamosenergia-rendszerre.
A dokumentum szerint a rendszer már most is túlnyomórészt többletet mutat, és egyre gyakrabban fordulnak elő 50-200 MWh (azaz 200-800 MW) közötti rendszeregyensúlyhiányos értékek. A kiegyenlítő piacon forgalmazott nagy mennyiségű energia a rendszerszintű termelési többlet csökkentésének értelmében egyre inkább negatív árakhoz és áramkorlátozáshoz vezet, tavaly akár rekordértékeket is elérve -9 000 lej/MWh.
Ilyen helyzetek különösen a hétvégeken tapasztalhatók, amikor a tervezett villamosenergia-termelés többlete a hazai fogyasztáshoz képest nagyon magas, és a piacon a rendszer kiegyenlítésére rendelkezésre álló ajánlatok mennyisége bizonyos időközönként nem elegendő.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a megújuló energiaforrások okozta termelési egyensúlytalanságok a névleges frekvenciától való üzemi frekvenciaeltérések mellett a távvezetékek kaszkádszerű kioldásához vezethetnek, ami az európai villamosenergia-rendszer több alrendszerre “szétesését” vagy akár jelentős áramkimaradásokat („blackout”) is eredményezhet.
A Transelectrica úgy véli, hogy olyan tárolókra van szükség, amelyek 8-12 órát képesek fedezni
Ilyen körülmények között az energiarendszer kiegyensúlyozása kulcsfontosságú kérdéssé vált – áll a stratégiában. Eszerint a villamosenergia-ágazatot kiegyenlítő és tárolórendszerekkel kell fejleszteni.
A Transelectrica becslése szerint 2.000-4.000 MW-os tárolási képességre van szükség, amely 8-12 órás időszakot képes lefedni.
A szivattyús vagy akkumulátortároló erőművekbe történő beruházások értékelésekor figyelembe veendő kritérium az élettartam, amely egy szivattyús tárolóerőmű esetében körülbelül 50 év, egy akkumulátortároló erőmű esetében pedig körülbelül 10 év – teszi hozzá a stratégia.
A gyakorlatban egy akkumulátortárolós berendezést egy szivattyús tároló erőmű élettartama alatt ötször kell kicserélni.
A dokumentum azt is megállapítja, hogy Románia célja, hogy 2035-re mind az akkumulátoros, mind a szivattyús tárolású vízenergia esetében 1,5 GWh teljes beépített kapacitással rendelkezzen.
Beruházási igény: 15 milliárd euró az elosztóhálózatokba
A villamosenergia-vezetékek teljes hosszának 83%-a 1960 és 1979 között, 14%-a pedig 1980 és 1999 között vált üzemképessé. A stratégia szerint a távvezetékeknek csupán 3%-át építették 2000 után.
Az átviteli vezetékek elöregedési foka (az üzemidő és a 48 éves szabványos élettartam közötti százalékos különbségként számítva) azt mutatja, hogy az 1960 és 1979 között épült vezetékek 4%-kal idősebbek a szabványos élettartamnál, míg az 1980 és 1999 között épült vezetékek a szabványos élettartam 78%-ánál tartanak.
A transzformátorok/autotranszformátorok állapota jobb, mint a vezetékeké, és csak 26%-uk idősebb 2000-nél. A transzformátorállomások kihasználtsági szintje (az üzemidő százalékos arányában számítva a szabványos élettartamhoz képest, ami 24 év) azt mutatja, hogy a 2000 előtt üzembe helyezett állomások szinte mindegyike túllépte a szabványos élettartamot.
Romániában a becslések szerint mintegy 15 milliárd eurós beruházásra van szükség az elosztóhálózatokba, hogy teljesíteni lehessen az energetikai átállás követelményeit és Románia 2030-ig kitűzött céljait.
A mai energetikai beruházások csak 2050-ig tartanak ki
Az energiastratégia tervezete szerint 2050-ben egy új energetikai beruházási ciklusra lesz szükség a 2020 és 2030 között telepített termelési kapacitások pótlására, amelyek ekkor elérik élettartamuk végét.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban a 2020-as 24,4%-ról 2035-re 41,1%-ra, 2050-re pedig 86,1%-ra emelkedik.
A szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza fogja a legnagyobb arányt képviselni az összes megújuló energiaforrásból 2035-ben.
2050-re a megújuló hidrogén is jelentős mértékben hozzájárulhat a megújuló energiaforrásokhoz, és a végső bruttó megújulóenergia-fogyasztás közel 30%-át érheti el.
2050-ben a teljes villamosenergia-termelés meghaladja majd a bruttó végső fogyasztás 100%-át, mivel egy részét zöld hidrogén előállítására fogják felhasználni.
Claudia Pîrvoiu
2024. június 11., 16:48
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.