Románia az az uniós ország, ahol a legnagyobb a társadalmi kirekesztés kockázata. A románok egyharmada szegénységben vagy annak határán él.
Az Eurostat egyik felmérése szerint Románia és Bulgária jóval a 21%-os uniós átlag felett van, de a spanyolországiak és a görögországiak sem állnak sokkal jobban.
A skála másik végén a Cseh Köztársaság és Szlovénia áll, ahol csak 12, illetve 14%-ot fenyeget a szegénység.
Az EU-ban összesen 94,6 millió ember él olyan háztartásban, ahol anyagi vagy társadalmi szempontból nélkülöznek, nem tudnak eleget dolgozni ahhoz, hogy eltartsák magukat, és alacsony a jövedelmük.
Figyelemre méltó, hogy a romániai alacsony bérek és magas költségek miatt még a rendszeres munkahellyel rendelkezők is gazdasági nehézségekbe kerülnek.
Románia emellett jóval az európai átlag alatt költ a nyugdíjköltségvetésre is.
A statisztikák nem csak a háztartások jövedelméről szólnak, hanem más társadalmi-gazdasági kérdéseket is tükröznek.
A nők, a fiatalok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek vannak a legközelebb ahhoz, hogy a szegénységi küszöb alá kerüljenek. A gyermekes családok szintén.
Ennek ellenére Románia GDP-je évről évre nő. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez csak a már eleve gazdagok számára jelent növekedést, míg a szegények egyre szegényebbek lesznek.
Bár a GDP 1%-os növekedésének 1,7%-kal kellene csökkentenie a szegénységi rátát, a gazdasági növekedés elmúlt öt éve alatt a szegénységi ráta változatlan maradt, és Romániában a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között az EU-ban.
Romániai gyermekszegénység
Egy szegénységben felnövő gyermek nagy valószínűséggel ilyen anyagi körülmények között marad. Minden összeadódik: a szülők pénzének hiánya, az oktatás, a jövőbeli lehetőségek, az állam támogatása vagy annak hiánya.
Több mint 100 000 romániai diák függ az iskolai meleg ételtől, és 1,5 millióan – tízből négy gyermek – vannak kitéve a szegénység kockázatának, a bukaresti kormány mégis úgy dönt, hogy havi 20 millió eurót takarít meg a gyermekétkeztetési programok elhalasztásával.
Minden tizedik romániai gyermek éhesen fekszik le.
A probléma még súlyosabb a falvakban, ahol a gyerekek a portán végzett fárasztó munkákban is segítenek, és minden negyedik azt mondja, hogy megtagadják tőlük az oktatáshoz való jogot, mert ki kell menniük a földekre vagy házimunkát kell végezniük, és így nem járnak iskolába.
Lehetőségek hiányában 15%-uk kimarad az iskolából. 2022-ben tízből két szülő azt mondta, hogy ki fogja venni a gyermekét az iskolából, mert nincs elég forrásuk arra, hogy iskolaszereket vegyenek nekik, etessék, iskolába vigyék őket.
Vannak olyan szélsőséges helyzetek is, mint annak a 13 éves gyereknek az esete, akit 2023-ban rabszolgasorban találtak egy kovásznai farmon: saját apja adta el egy gazdának, aki nyolc hónapig dolgoztatta. A fiú nem tudott írni és olvasni.
A fiatal anyákat sem segíti a román állam. 2021-ben Romániában volt a legtöbb kiskorú anya az EU-ban, és minden tizedik kiskorú anya 10 és 14 év közötti lány.
Ennek ellenére sem anyagi, sem oktatási szempontból nem segítik őket a hatóságok, és fennáll a veszély, hogy a szegénység anyáról lányra száll. Ráadásul minden állami támogatás nem tudja ellensúlyozni a tizenéves anyák marginalizálódását.
A fogyatékkal élők “láthatatlanok”
Romániában több mint 800.000 felnőttnek van államilag elismert fogyatékossága, fele közülük súlyosan fogyatékos.
Az állam kevesebb mint havi 500 lejes támogatást ad nekik. Mivel sokan közülük munkaképtelenek vagy alacsony nyugdíjból élő idősek, az életük rendkívül nehézzé válik, ha nincs valaki, aki gondoskodik róluk.
A bukaresti kormány azonban kizárja a fogyatékkal élők gondozóit a fizetésemelésekből.
A munkaképesebbeknek sem könnyű dolgozniuk. Romániában, ahol törvényi előírások vonatkoznak a fogyatékkal élők foglalkoztatására, a cégek inkább büntetést fizetnek, minthogy esélyt adjanak a süket vagy néma alkalmazottaknak.
Tavaly az országot megrázta az úgynevezett “Rémségek Otthonai” ügyének leleplezése: több tucatnyi olyan otthon, ahol időseket és fogyatékkal élőket tartottak embertelen, egészségtelen és megdöbbentően kegyetlen körülmények között.
A felelősök közel álltak a hatóságokhoz – köztük az akkori családügyi miniszter, Gabriela Firea, akit most a PSD listáján megválasztottak európai parlamenti képviselőnek.
Sabina Șancu
2024. június 13.
https://romania.europalibera.org/a/32991808.html
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.