A Libertatea szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök a titkosszolgálatoktól kapott információkra alapozta, hogy nem nevezte ki Mircea Abrudeant a kormány főtitkárává, amely pozíció a PNL-hez tartozik, és a titkosszolgálatok negatív véleményt fogalmaztak meg. Ciolacu nem volt hajlandó megmagyarázni az elutasítás okát, ami tovább táplálta a találgatásokat.
Tüntetés a kormány előtt a nemzetbiztonsági törvények ellen. A tiltakozásra akkor került sor, amikor a Román Hírszerző Szolgálat bemutatta 2021-es mérlegét.
Az ügy azonban érdekesebb, mint amilyennek első pillantásra tűnik, ugyanis Mircea Abdurean rendelkezik Orniss-tanúsítvánnyal, tehát a titkosszolgálatok már ellenőrizték. És nem csak egyszer, hanem többször is, azokban a pozíciókban, amelyeket betöltött, többek között Nicolae Ciucă volt miniszterelnök kancelláriájának vezetőjeként.
Liberális források azt állítják, hogy Abrudean a legmagasabb szintű Orniss-tanúsítvánnyal rendelkezik, és hozzáférhet a NATO és az EU minősített információihoz.
A botrány azonban aligha meglepő, hiszen a tisztségviselők titkosszolgálati átvilágítása nem szokatlan, ahogyan a politikai játszmában való felhasználásuk sem.
Abrudean és Shhaideh a szolgálatokon akadt el
Az évek során több, Abrudeanéhoz hasonló eset is gyanút keltett, nem utolsósorban azért, mert az ügyeket utólag nem tisztázták. Más szóval, a nyilvánosság nem tudta meg, hogy a szóban forgó információ valóban létezik-e, illetve, hogy valós-e vagy sem.
Klaus Iohannis elnök 2016-ban pontosan úgy járt el, mint Marcel Ciolacu, amikor elutasította Sevil Shhaideh, a PSD-ALDE szövetség egyik javaslatának miniszterelnöki kinevezését. A sajtó akkoriban arról írt, hogy Shhaideh férjének, aki szíriai-román állampolgár, Bassár el-Aszad diktátort támogató álláspontjai voltak.
Klaus Iohannis nem cáfolta a vádakat, de azt sem mondta meg egyértelműen, hogy milyen biztonsági aggályok merültek fel.
Liviu Dragnea PSD-vezér 2016. december 21-én Sevil Shhaideh volt fejlesztési minisztert jelölte miniszterelnöknek. Klaus Iohannis elnök azonban elutasította a javaslatot.
A PSD akkori elnöke, Liviu Dragnea nyilvánosan azt kérte a titkosszolgálatoktól, hogy tisztázzák, van-e valamilyen biztonsági kérdés Sevil Shhaideh férjével kapcsolatban. Ez nem történt meg, a szolgálatok hallgattak.
Ugyanez a Liviu Dragnea 2018-ban azt állította, hogy a román pártokban, köztük saját pártjában, a PSD-ben is több beépített ügynök van. Bizonyítékkal nem szolgált, de azt mondta, hogy olyan kollégáiról van szó, akik szoros kapcsolatban állnak a titkosszolgálatokkal.
Ez nem volt egyedülálló kijelentés. Ilyenfajta állítások időről időre meg szoktak jelenni a nyilvánosságban, táplálva a gyanút, hogy a titkosszolgálatok unortodox módon avatkoznak be a politikába.
“Mi sem tudjuk, hányan vagyunk”. Geoanătól Ghițán keresztül Pontaig
A legtöbb ilyen kijelentés azonban megmaradt a nyilvános botrányok szintjén. Vagy a baklövésekén. Mircea Geoană például 2007-ben furcsa választ adott egy újságírói kérdésre, miszerint hány hírszerző van Romániában: “Mi sem tudjuk, hányan vagyunk”.
Tökéletesen igaz, hiszen magától értetődő, hogy a titkosszolgálatok nem fogják leleplezni a tisztjeiket, főleg, ha még aktívak.
Amikor Traian Băsescu volt államfő azzal vádolta meg Victor Ponta volt PSD-s miniszterelnököt, hogy beépített ügynök volt, és ügyészként a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) bérlistáján szerepelt, a SIE hallgatott, nem cáfolta, nem erősítette meg a gyanút.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára, Victor Ponta, a PSD elnöke és Constantin Nita, a PSD alelnöke a Traian Basescu elnökkel folytatott konzultáción a Cotroceni-palotában.
Még Sebastian Ghiță, a PSD korrupcióval vádolt és több éve Szerbiában szökésben lévő volt parlamenti képviselője, a SRI-t felügyelő bizottságának tagja esetében sem találtak bizonyítékot a titkosszolgálatokkal való együttműködésre, bár a gyanú sok volt.
Különböző titkosszolgálati vezetőkkel való barátsága, hatalmas informatikai ügyletei, többek között a Román Hírszerző Szolgálattal, még párttársai vádjai is, miszerint a szolgálatok környezetében volt, mind-mind az együttműködés irányába mutattak.
Sebastian Ghiță, amúgy, azon a véleményen volt, hogy normális, ha a titkosszolgálatok fedett tisztekkel rendelkeznek a parlamentben vagy az igazságszolgáltatásban, akiket “ellenőrizni lehet”.
Nem tudni, hogy ez valóban így van-e, és valószínűleg soha nem is fog kiderülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikusoknak ne lennének kapcsolatai jelenlegi vagy volt tisztekkel. Különösen, ha főnökökről van szó.
A román törvények nem tiltják kifejezetten, hogy beépített tisztek vagy besúgók legyenek parlamenti képviselők vagy vezető tisztségviselők, az egyetlen terület, ahol ezt törvény tiltja, az igazságszolgáltatás.
A libanoni étterem és az Oprea étkezője, furcsa egybeesések
Teljesen véletlen volt, hogy idén május végén egy bukaresti libanoni étteremben találkozott Florian Codea, a SRI volt képviselője, Vasile Dîncu, a PSD volt védelmi minisztere, Claudiu Târziu, az AUR vezetője, Iosif Buble újságíró és két PNL-s és PSD-s képviselő.
E személyek egy helyen való egybeesése gyanúkat, összeesküvés-elméleteket, de jogos kérdéseket is felvetett.
Mint a Szabad Európa rámutatott, az ilyen “találkozások” nem újdonságok a román politikában.
A volt belügyminiszter, Oprea híres “nappalijáról” van szó, ahol Vasile Dîncu, Florian Coldea, Laura Codruța Kövesi, a DNA volt vezetője, Dan Andronic, az Evenimentul Zilei napilap tulajdonosa és George Maior, a SRI volt igazgatója gyűltek össze az elnökválasztás eredményére várva, és Traian Băsescunak szurkolva. Vagy Coldea Sebastian Ghițával a Seychelle-szigeteken és Toszkánában töltött nyaralása, ahol állítólag Dîncu is megjelent.
Udrea és Bica párizsi megfigyelése
Az egyik leghangzatosabb epizód, amelyben a titkosszolgálatokat nyíltan megvádolták a választási kampányban való beavatkozással, az volt, amikor Elena Udreát, a 2014-es elnökválasztás jelöltjét Párizsban lefotózták Anamaria Topoliceanu volt CNI-vezetővel és Alina Bica DIICOT-vezetővel.
Elena Udrea a Traian Băsescu volt elnök pártja, a PMP nevében indult.
Elena Udrea elnökjelölt és Traian Băsescu államfő.
Traian Băsescu azt állította, hogy a három személy megfigyelését a titkosszolgálatok végezték, amelyeket azzal vádolt, hogy “túl messzire mentek” a politikai életbe való beavatkozással.
“A szolgálatok vezetőségében vannak olyanok, akik a szolgálat semlegességének érdekeit, a szolgálat presztízsét nem tiszteletben tartva elhamarkodottan cselekedtek” – mondta Traian Băsescu.
A volt elnök, aki nagy hatalmat adott a titkosszolgálatoknak, dühében már-már fel akarta menteni Florian Coldeát, de a vele folytatott, részletesebb vita után lemondott erről.
Az epizódot soha nem tisztázták teljesen. Elena Udreát és Alina Bicát később különböző korrupciós ügyekben börtönbüntetésre ítélték.
Politikai kötődésű szolgálati vezetők
A titkosszolgálatok nem maradtak távol a politikától, hiszen az évek során több főnökük is indult a legmagasabb állami tisztségért, vagy éppen miniszterelnökké nevezték ki őket.
Mihai Răzvan Ungureanut 2012-ben közvetlenül a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjéből nevezték ki kormányfőnek.
Teodor Meleșcanu, a SIE másik igazgatója az utolsó pillanatban lemondott a szolgálat vezetői tisztségéből, és elindult a 2014-es elnökválasztáson.
Claudiu Săftoiu, a SRI korábbi igazgatója néhány évvel később (2012) a Román Televízió elnöke lett.
Florian Coldea, a SRI volt helyettese 2017-ben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem “Hírszerzés és politikai döntéshozatal” című kurzusát tanítja a “Biztonsági tanulmányok” tanszéken.
George Maior, a SRI korábbi igazgatója, később amerikai nagykövet volt.
Silviu Predoiu, a SIE volt igazgatója 2019-ben Victor Ponta tanácsadója lett.
Biztonsági törvények, hatalom a szolgálatoknak az egyéni jogok rovására
A román szolgálatok, mint a világ összes titkosszolgálata, a lehető legnagyobb hatalmat akarják. Ezt a nemzetbiztonsági törvényen keresztül próbálták megszerezni.
Amikor egy évvel ezelőtt megjelentek a nemzetbiztonsági törvénytervezetek, amelyek nem csak az emberi jogok és szabadságjogok felett adtak nagyobb hatalmat a titkosszolgálatoknak, hanem az üzleti életben is, a közfelháborodás felelevenítette a negatív emlékeket a szolgálatok társadalomban betöltött szerepéről.
A törvénytervezeteket a szolgálatok a Cotroceni-palotából származó “szakavatott szakemberek” segítségével írták, ahogy azt maga Iohannis elnök is elismerte, és még nem jutottak el a parlamentbe.
Eduard Hellvig, a SRI vezetője több alkalommal is megpróbálta megindokolni, hogy a hírszerző szolgálatoknak nagyobb hatalomra van szükségük.
“Nem lehetünk egyszerre egyfajta tűzoltók, akiket arra hívnak, hogy eloltsák a mások által gyújtott tüzet, majd azzal vádolnak, hogy mi oltjuk el azt. Ez valóban az elefánt a szobában, és ezt a vitát nem lehet örökké elkerülni” – mondta a SRI igazgatója tavaly októberben.
Andreea Pora
2023. június 21.
https://romania.europalibera.org/a/servicii-secrete-si-politica/32468861.html
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.