A SRI vezetőjének váratlan lemondása felkavarta a közéletet, és felerősítette a gyanút, hogy a politikába készül visszatérni. Eduard Hellvig nyerő megoldás lenne a zuhanórepülésben lévő PNL számára? Romániában a lakosság gyanakvással viseltetik a titkosszolgálatok iránt.
Forrás: SZER Románia
A PNL-nek három nagy fájdalma van: a közvélemény-kutatások, amelyekben 18%-ra süllyedt, az a tény, hogy a PSD farvizén evez, amelynek minden esélye megvan arra, hogy elsőként érjen célba a választásokon, valamint az, hogy nincs életképes elnökjelöltje. Ezek elég okok ahhoz, hogy a pártban mérgezett legyen a légkör.
Erről tanúskodnak az Országos Politikai Büró (BPN) három nappal ezelőtti ülésen elhangzott heves viták, sértegetések és fenyegetések. A helyzet odáig fajult, hogy Marcel Boloş pénzügyminisztert kollégája, Pavel Popescu parlamenti képviselő figyelmeztette, hogy “falhoz vágják”, ha megkérdezés és a párttal való előzetes egyeztetés nélkül szólal meg.
“Kötelezzük el magunkat, hogy a PNL nem fogja megszavazni ezeket az intézkedéseket. Boloșnak meg kell értenie, hogy a falhoz fogják csapni a fejét, ha olyan kérdésekről beszél, amelyeket nem vitattak meg a pártban” – mondta Popescu képviselő politikai források szerint.
Boloș miniszter, aki a Ciucă-kormányban az európai alapok tárcáját birtokolta, elődjétől, (a PSD-s – ERS) Adrian Câciutól egy rosszul előkészített, hiányproblémákkal küzdő költségvetést örökölt.
Marcel Boloş a PNL ülésén elmondta, hogy levelet kapott az Európai Bizottságtól, amelyben az arra figyelmeztette Romániát, hogy ha nem csökkenti a költségvetési hiányt, “felfüggesztik az európai forrásokat”. Boloş megoldásként az IT-ágazatnak nyújtott kedvezmények megszüntetését javasolta, amivel Ciucă nem értett egyet.
Rareş Bogdan képviselő fájó pontra tapintott, amikor azt kérdezte kollégáitól, hogy nem unják-e már, hogy “a PNL fizessen meg a PSD hibáiért “.
“Nem engedünk többé! Ha engedünk, akkor gondunk lesz a választókkal. Oldják meg ők a gazdaság bajait, ezek ma nem az én problémáim. Nem mehetek válságba azért, mert Ciolacu azt akarja” – mondta Rareş Bogdan.
Gheorghe Flutur pedig odáig ment, hogy azt mondta, jobb kilépni a kormányból, mint az állandó engedés, és a PNL-nek nem kellene kellemetlen dolgokat kommunikálnia egy olyan helyzetben, amikor a PSD az “első hegedűs”.
PNL, kétségbeesetten egyre rosszabb és rosszabb dolgokat tesz
A PNL-ben már jó ideje feszült a légkör, és a miniszterelnöki poszt elvesztése csak tovább rontott a helyzeten.
Ez azért is van, mert a PNL nem változtatott a PSD-vel kapcsolatos stratégiáján, azaz nem ellenzi és nem bírálja a Ciolacu-kormány intézkedéseit – mondta a Szabad Európának egy PNL-s forrás.
“Nekünk, legalábbis ebben állapodtunk meg, és Ciucă ezt vállalta, proaktívabbaknak és kritikusabbaknak kellett volna lennünk a PSD-vel és Ciolacu intézkedéseivel szemben. Sajnos, még mindig a puha opciót követjük, a kis alkukat és alkudozásokat, ami nem segíti a pártot abban, hogy a választásokra való tekintettel újrapozícionálja magát. Ebből is fakad sokak elégedetlensége” – mondta a forrás.
“Nem folytathatjuk így tovább” – hangsúlyozza.
Könnyű mondani, nehéz megtenni – még ha megpróbálnak is ellenkezni, nem járnak sikerrel – mondja Ovidiu Voicu szociológus és elemző a Szabad Európa számára.
“A pártnak nincs valódi vezetője, aki képes lenne koordinálni egy ilyen stratégiát, és nincs valódi víziója. Azt látjuk, hogy a PNL vezetői nem jutottak megegyezésre egymás között, többek között a gazdaság működésének alapvető kérdéseiben sem. Mást mond nekünk Boloş, mást Ciucă, és mást az oldalvonalon lévő vezetők, Rareş Bogdan és mások.
Ez a találkozó a szokásos szinteken felüli feszültségi állapotot mutatja, de azt is, hogy nincs valódi belső párbeszéd a párt irányvonalának egyeztetésére. Ugyanakkor látható az az elkeseredettség érzése is, hogy a párt rosszul megy” – mondja Ovidiu Voicu.
És a párt valóban rosszul áll, a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint mindössze 18%-os a támogatottsága, 4 százalékponttal lemaradva az AUR-tól, amely 22%-ot ért el. Kellemetlen helyzet, amely elégedetlenséget okoz és táborokra osztja a pártot, ahogy azt már a Szabad Európa is feltárta.
Ki akarja Hellviget a PNL-be
Eduard Hellvig, az SRI vezetőjének lemondását nem lehet kivonni annak a hálátlan helyzetnek a kontextusából, amelybe a PNL került, különösen, hogy egy ideje már keringenek információk arról, hogy esetleg erős pozícióban térhet vissza a pártba.
Hellvig mentő megoldásként körvonalazódhat a PNL azon része számára, amely úgy véli, hogy a párt a jelenlegi vezetéssel a szakadék felé tart.
Emellett Hellvignek a PNL úgynevezett erdélyi szárnyának támogatását is élvezheti, amelyhez közel áll. Néhányan közülük, mint például Rareș Bogdan, éppenséggel nagyon is közel állnak hozzá. Hellvig és Bogdan egyetemi évfolyamtársak és családi barátok voltak – együtt jártak nyaralni, ahogy azt az akkori sajtóban megjelent fotók is mutatják.
Eduard Hellvig tavaly Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen tartott egy beszédet, amelyet sok elemző egyértelműen a kampány-hangvételűnek érzékelt.
Érdekes módon a SRI vezetője a szélsőséges AUR párt felemelkedésének közepette a kiegyensúlyozott és mérsékelt nacionalizmus mellett tette le a voksát. Pontosan egy olyan fajta mellett, amelyet a PSD és a PNL erdélyi szárnya hirdet.
A román politikában az erőszakszervekből érkezők karrierje szinte meteorszerű volt, ráadásul rövidségüket nem kompenzálta különösebb csillogás.
A legjobb példa erre Mihai Răzvan Ungureanu, akit Traian Băsescu volt elnök szinte egyenesen a SIE éléről kent fel miniszterelnöknek, akinek mandátuma mindössze 78 nap után ért véget, és ezután csillaga elhalványult.
Megoldást jelenthet a SRI volt vezetője a PNL számára?
A kérdés az, hogy Hellvig mennyiben jelenthet megoldást a PNL számára, amely egyértelműen válságban van, és nincs vezetője. Sikeres formula lenne, vagy éppen az ellenkezője?
Ovidiu Voicu elemző és szociológus szerint Eduard Hellvig nem jelent megoldást a PNL számára a párt újjáélesztése szempontjából.
“Ha visszahozzák Hellvig urat a SRI volt vezetőjeként betöltött pozíciójából, mindig fennáll a gyanú, hogy a titkos információkat, amelyekhez hozzáférhetett, arra használja fel, hogy politikai útját egyengetni tudja.
Sem Orban, sem Cîțu nem volt megoldás a PNL számára, de a párt kipróbálta őket, Ciucă sem az. A párt nem mutatta meg, hogy sok józansága lenne, így nem lenne meglepő, ha Hellviggel próbálkozna” – véli Ovidiu Voicu.
Hellvig igen változatos politikai gyökerekkel rendelkező személyiség, Dan Voiculescu (a Ceauşescu-rendszer egyik befolyásos személye, majd oligarcha, médiamogul, pártvezető és végül gazdasági bűncselekményekért elítélt személy – ERS) környezetéből indulva a Ponta-kormányon át, az USL-s (a PSD és a PNL között először, Szociál-Liberális Szövetség néven létrehozott társulás – ERS) korszakban, Klaus Iohannis választási kampányáig, amikor is közel került az elnökhöz. Egy olyan nyomvonal, amely következetes adag ideológiai relativizmust mutat.
De nem ilyen-e ma az egész PNL? Nem vesztett-e el sokat liberális identitásából, így egy olyan figura, mint Eduard Hellvig, ebből a szempontból nem ártana sokat?
Ovidiu Voicu szerint a SRI egykori vezetője nem tudna segíteni a PNL-nek abban, hogy visszatérjen a jobbközép pozícióba, “mint az a gazdasági liberális és szociális konzervatív párt, amelynek korábban sikere volt “. Arra is rámutat, hogy ez a lehetőség szűkül, mivel a párt továbbra is a PSD kisebbségi partnere marad.
“Nem hiszem tehát, hogy a PNL valódi megoldást találhat arra, hogy Hellviggel visszatérjen az öt évvel ezelőtti rangjához” – zárja az elemző.
A titkosszolgálatokat nem szeretik
Másrészt a titkosszolgálatokat nem szereti a lakosság, amely a Securitate árnyékát látta és látja még mindig bennük.
Mélyen gyökerező benyomás, különösen azért, mert a titkosszolgálatok nem maradtak távol a politikától. A gyanú, hogy szimatolnak és mindent befolyásolnak Romániában, a választásoktól kezdve a politikai döntéseken át a médiáig és az üzleti életig, nehezen gyógyítható.
És Eduard Hellvig nyilatkozatai, amelyekben megpróbálta elválasztani az SRI-t a Securitate-től, nem sokat segítettek.
Az általa emlegetett “társadalmat kísértő szekurizmus szelleme” él és virul, különösen azután, hogy a titkosszolgálatok a Cotroceni “szakértőivel” együtt megírták a nemzetbiztonsági törvényeket. Ezek némelyike túlzottan megerősítette hatalmukat, kivonta őket a parlamenti ellenőrzés alól, és olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek sértették az emberi jogokat.
A titkosszolgálatok és vezetőik soha nem élvezték a lakosság bizalmát, és ebből a szempontból Eduard Hellvig esetleges bevonása a PNL politikájába nem tűnik a legszerencsésebb ötletnek.
Andreea Pora
2023. július 5., 11:00
https://romania.europalibera.org/a/hellvig-rol-pnl/32489821.html
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.