A sajtó az utóbbi időben joggal kritizálta, hogy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) élére nem történt meg a vezető törvényes döntéshozók, azaz az elnök és a parlament általi kinevezése. Klaus Iohannis már több mint fél éve nem hajlandó kinevezni Eduard Hellwig utódját, és ezt meg is indokolni. Ez az alkotmány egyértelmű megsértése, mivel nem hajlandó eleget tenni az alkotmány követelményeinek. Nem kizárt azonban, hogy ebben az esetben a SRI működéséről szóló törvény megsértéséről is szó van, amint arra a következő sorokban rámutatunk.
A SRI igazgatójának tavaly július 3-i lemondása után a szolgálatnak már nincs civil igazgatója, és Răzvan Ionescu tábornok vezeti első helyettesként.
Csakhogy felmerülhetnek kisebb jogi problémák.
A SRI 14/1992-es számú törvényének 16. cikkelye kimondja, hogy a SRI-t az Igazgatótanács irányítja, és az Igazgatótanács elnöke a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója. “Az igazgató távollétében az elnöki teendőket a főnök első helyettese, távollétében pedig az igazgató külön kijelölt helyettese látja el” – olvasható a szövegben.
A 24. cikkely pedig azt is kimondja, hogy “A Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának egy első helyettese, aki egyben a törvényes helyettese is, valamint 3 helyettese van”.
A törvény azonban nem tesz semmilyen említést az igazgató lemondásáról, csak a parlament általi felmentéséről, sem a tisztség megüresedéséről, sem az ideiglenes megbízatásról, és így, implicit módon, az ideiglenes megbízatás időtartamáról, illetve a hatáskörök esetleges korlátozásáról sem.
Gyakorlatilag az állami szervek működését szabályozó valamennyi törvényben ez egyértelműen le van írva.
Az alkotmány kimondja, hogy az államelnök lemondását legfeljebb három hónapos átmeneti időszak követheti, amely alatt előrehozott választásokat tartanak, és meghatározza, hogy ki lesz az ideiglenes elnök és milyen korlátozásokkal rendelkezik. A miniszterelnökre és a miniszterekre vonatkozóan is egyértelmű rendelkezések vannak a megüresedett állásokra, ideiglenes miniszterekre stb. vonatkozóan, beleértve azt is, hogy az a miniszterelnök, aki legfeljebb 45 napig nem látja el feladatait, automatikusan elveszíti a tisztségét.
A közszolgálati televízió és rádió működésére vonatkozó törvények szintén pontos rendelkezéseket tartalmaznak az igazgatói tisztségek megüresedéséről, az ideiglenes igazgatókról, a maximális időtartamról és a hatáskörök korlátozásáról. E rendelkezések be nem tartása nemrégiben a CCR (Alkotmánybíróság) által az ideiglenes kinevezések megsemmisítéséhez vezetett.
Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény azt is előírja, hogy “A legfőbb ügyész távolléte vagy a tisztség gyakorlásának lehetetlensége idején, függetlenül az okoktól, a legfőbb ügyész első helyettese helyettesíti őt jogszerűen a legfőbb ügyészi feladatok ellátásában, az első főügyészhelyettes távolléte vagy a tisztség gyakorlásának lehetetlensége esetén pedig, függetlenül az okoktól, a feladatokat jogszerűen a főügyészhelyettes látja el.
(6) A legfőbb ügyészi tisztség megüresedése esetén – annak okától függetlenül – a tisztségre másik ügyész kinevezéséig az azzal járó feladatokat hivatalból az első legfőbb ügyészhelyettes látja el.”.
Ez csak néhány példa arra, hogyan kezeli a törvény a különböző állami hivatalokba történő ideiglenes kinevezéseket.
Az a tény, hogy mindezek a természetes és kötelező pontosítások hiányoznak az SRI-törvényből, véleményünk szerint nem hagy teret másnak, mint annak az értelmezésnek, hogy az “igazgató távollétében” megfogalmazás nem a tisztség megüresedésére vonatkozik, hanem az olyan távollétekre, mint a pihenő- vagy betegszabadság, az országból való ideiglenes távozás stb.
Ráadásul Hellvig lemondása után a sajtó arról számolt be, hogy az elnök hamarosan aláírja a rendeletet, amellyel Răzvan Ionescu első helyettest nevezi ki ideiglenesen. Ez a rendelet azonban sem a Hivatalos Közlönyben, sem az elnöki hivatal honlapján nem szerepel. Bizonyára attól tartottak, hogy valaki megtámadja a rendeletet a közigazgatási bíróságon.
Emellett tavaly június és október között nem került sor a CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) ülésére.
Természetesen az igazgató ideiglenes leváltására vonatkozó egyértelmű szabályozás hiánya a törvényben csak az utód azonnali kinevezésének kötelezettségéhez vezethet, ahogyan azt ma több, az Inpolitics által megkérdezett magas rangú jogász is elmondta, névtelenségük védelme alatt. Az SRI-törvényt esetleg később módosíthatják a szükséges pontosítások bevezetése érdekében.
Klaus Iohannis nem is nevezett ki és nem is indokolta meg ezt.
Ami elvezet egy másik ponthoz, nevezetesen az alkotmány megsértéséhez, amely kimondja, hogy a szolgálatok vezetőire az elnök tesz javaslatot a parlamentnek, és a törvényhozás szavaz róluk.
Azzal, hogy az elnök megtagadja a javaslat megtételét, a parlamentet megfosztják attól az alkotmányos jogától, hogy szavazzon a SRI igazgatójáról, ami az államhatalmak közötti konfliktust jelent, és a működéséről szóló törvény 11. cikke szerint a CCR közvetítését igényli.
Ez a cikkely kimondja, hogy a CCR “Románia elnökének, a két kamara egyik elnökének, a miniszterelnöknek vagy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnökének kérésére megoldja a közhatalmi szervek közötti alkotmányos jellegű jogi konfliktusokat”.
Úgy tűnik, fél éve egyik említett személyiséget sem zavarja az elnök hozzáállása, aki nyilvánvalóan nem működik együtt lojálisan az állami hatóságokkal. Emlékezzünk csak úgy mellékesen arra, hogy az elnöknek a parlamenttel való lojális együttműködésének hiánya volt a CCR érve abban a híres döntésben, amellyel kizárta Ludovic Orbant a 2020. februári új miniszterelnöki mandátumból.
Akkor a CCR megfellebbezhetetlenül rámutatott, hogy a Iohannis által eszközölt miniszterelnöki kinevezés nem a nép érdekeit, hanem szigorúan az ő politikai és személyes érdekeit, nevezetesen az előrehozott választások ellenőrzött kirobbantását szolgálta.
A fenti adatokat figyelembe véve joggal tehetjük fel a kérdést: Klaus Iohannis elutasítása a SRI igazgatójának háborús időszakban történő kinevezésére, ismét csak politikai és személyes számításokon alapul? És vajon találnak-e valakit, aki intézményesen felveti ezt a kérdést?
FRISSÍTÉS: Még bonyolultabb helyzetet teremt a CSAT működéséről szóló törvény, amelynek a SRI igazgatója is tagja, és amelynek 8. cikkelye kimondja, hogy “Amennyiben a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagja nem tud részt venni az ülésen, őt – szavazati jog nélkül – törvényes helyettese képviselheti”. Ez azt jelenti, hogy a SRI fél éve ki van zárva a CSAT ülésein való szavazásból.
Bogdan Tiberiu Iacob
2024. január 21.
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.