A SRI (Román Hírszerző Szolgálat) ellenőrző bizottságának kilenc képviselője közül csak ketten beszéltek a Szabad Európának a hírszerző szolgálat munkájáról. A bizottság PNL-s (Nemzeti Liberális Párt) elnöke azt kifogásolta, hogy az államfő még mindig nem nevezett ki civil igazgatót, míg egy ellenzéki képviselő elárulta, mennyire megfélemlítettek a bizottsági tagok, amikor a SRI ellenőrzéséről van szó. A hírszerző szolgálat képviselői azt mondták, hogy “az ellenőrző fórum a jogalkotó által ráruházott hatáskörökkel összhangban végzi munkáját”.
A Szabad Európának a SRI ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság két tagja adta a legfontosabb nyilatkozatokat:
Ioan Chirteș (PNL), a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke
- “Igen, ez az ellenőrzés bizonyosan különbözik Romániában a titkosszolgálatok ellenőrzésétől, például az Egyesült Államokban, ahol a titkosszolgálatok ellenőrzése sokkal nagyobb, sokkal behatóbb”.
- “De igen, valószínűleg el kell majd döntenünk, hogy megváltoztatjuk-e a jogszabályokat, hogy nekünk, a bizottság tagjainak más jogköreink is legyenek (…) Meg kell majd (…) a parlamenti frakciók vezetőinek is lesz hatalmuk, mert végül is az egész parlament abban érdekelt, hogy erős szolgálatok és olyan szolgálatok legyenek, amelyek teszik a dolgukat, nem csak a bizottság”.”
- “Biztosan állíthatom, hogy a Román Hírszerző Szolgálat ma már nem avatkozik be az igazságszolgáltatási folyamatokba”.
- A Coldea-Dumbravă-ügyről: “Romániában a törvény megengedi. És itt van egy vita arról, hogy erkölcsileg mennyire erkölcsösek ezek a cselekedetek a Román Hírszerző Szolgálat volt tisztjei, sőt vezetői részéről, de jogi szempontból ez nem tilos”.”
- “Nincs rendben, nem demokratikus, hogy egy titkosszolgálatnak ne legyen civil vezetése. Ezt már korábban is mondtam, megkérdeztem azokat az embereket, akikkel együtt dolgozom a politikai osztályból, de várunk. A döntés szigorúan Románia elnökén és a CSAT-on (Legfelsőbb Honvédelmi Tanács) múlik. Mi, a parlament csak meghallgatjuk és érvényesítjük azt a javaslatot, amely Románia elnökétől származik”.
Teodor Lazăr (USR) (Mentsétek meg Romániát Szövetség), a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság tagja.
- “A munkát (a bizottságét – a szerk.) szigorúan politikai szempontok szerint ellenőrzik, amit most a PSD (Szociáldemokrata Párt), a PNL és az RMDSZ határoz meg. A Bizottság bármely más tagja részt vehet a kitűzött akciókban, és beavatkozhat a javasolt témákról szóló vitákba, de nem javasolhat napirendi témákat. Például nem tehetünk fel kérdéseket közvetlenül a szolgálatnak, csak az elnökön keresztül”.
- “Nem hivatalosan, amikor kíváncsibb voltam, mint azt egyesek helyénvalónak tartották, azt mondták nekem: “Lazăr úr, te nem alszol nyugodtan éjszaka?”! Ez a bizottságban dolgozó kollégáktól érkezett, akik szerint túl kíváncsi voltam. Azt mondanám, hogy bizarr a légkör, ahol a politikusok arra törekednek, hogy ne tegyenek fel túl sok kérdést”.”
- “Az egyetlen hivatalos gazdasági tevékenység (a SRI-é – a szerk.) a Rasirom, és az ellenőrzési tevékenység statisztikai anomáliákat észlelt az adott évi forgalom és a nyereség közötti arányban. Ha van más gazdasági tevékenység is, arról nem tudunk, és ez már önmagában is probléma.”
A Román Hírszerző Szolgálatot minden szinten a titkolózás jellemzi. Nehéz megmondani, hogy ez indokolt-e vagy sem, tekintve, hogy a szolgálat nagyrészt titkos adatokkal dolgozik.
De a SRI nem hoz nyilvánosságra semmit, ami normális esetben civil és parlamenti ellenőrzés alá tartozna.
Például az év végi tevékenységi jelentéseket még a szenátorok és képviselők sem ismerik, akiknek szavazniuk kell róluk, hanem csak a parlamenti képviselők egy kis része. Ők a képviselőház és a szenátus SRI-t ellenőrző közös bizottságának a részei.
A mérlegkészítő üléseket is zárt ajtók mögötti ünnepségeken tartják, amelyeken az állam első emberei különleges meghívottként vesznek részt. A sajtó nem.
Ilyen körülmények között, amikor a nyilvánosság szinte semmit sem tudhat meg arról, hogy mit csinál a SRI, csak két lehetőség van arra, hogy mégis legyen valamiféle ellenőrzése a titkosszolgálatnak, azon az elven, hogy e nélkül az ellenőrzés nélkül bármelyik intézmény komoly kisiklásokat követhet el, amit megkönnyít az önkényes hatalma.
A két lehetőség a következő:
- egy civil igazgató révén, amely pozíció már majdnem 11 hónapja betöltetlen;
- egy parlamenti bizottságon keresztül.
De nem kevesen vannak azok, akikben felmerül a kérdés, hogy ki irányít kit. A parlamenti képviselők a SRI-t vagy a SRI a parlamenti képviselőket? A Szabad Európa megpróbálta megfejteni a rejtélyt.
A Román Hírszerző Szolgálat válaszolt a Szabad Európa cikke által feltett kérdésekre. A teljes választ a cikk végén találják. Röviden: a SRI azt állítja, hogy nem egy átláthatóságot nélkülöző intézmény, épp ellenkezőleg.
“A Román Hírszerző Szolgálat folyamatos erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy – a tevékenységének sajátos jellege és a minősített információk védelmére vonatkozó szabályozási keret által megszabott korlátok között – nagyfokú átláthatóságot biztosítson, és a nyilvánosság számára megismerhető elemek az intézmény honlapján elérhetőek”.
A SRI Ellenőrző Bizottságának mindössze két tagja volt hajlandó nyilvánosan válaszolni a Szabad Európa kérdéseire
A Román Hírszerző Szolgálat Ellenőrző Bizottságának kilenc tagja van, valamennyi parlamenti pártból. Mindannyiukat megkérdeztük, mit gondolnak a SRI felett gyakorolt ellenőrzésről.
- Ioan Chirteș, a SRI Ellenőrző Bizottságának elnöke (Nemzeti Liberális Párt)
Ioan Chirteș harmadszoros parlamenti képviselő. Mielőtt parlamenti képviselő lett, a Romsilva Maros megyei kereskedelmi igazgatója és a megyei tanács alelnöke volt.
2012-ben lett parlamenti képviselő, a következő két ciklusban pedig szenátorként tevékenykedett.
Egész eddigi pályafutása így vagy úgy az erdészethez kötődött, ezen a területen szerzett diplomát.
Két mesterdiplomája van “Bank- és tőkepiacok” és “Közszféra-menedzsment” témakörökben.
A SRI ellenőrzésével foglalkozó bizottság elnöke szerint problémát jelent, hogy nincs civil igazgató az intézmény élén, ez a döntés Klaus Iohannis államelnök hatáskörébe tartozik.
A szenátor a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság) által vizsgált Florian Coldea és Dumitru Dumbravă nyugalmazott SRI-tábornokok esetéről kérdezve azt mondja, hogy a tanácsadás révén való érintettségük egy ügyben nem jogi, hanem erkölcsi probléma.
A liberális szenátor az Egyesült Államok példáját hozza fel, ahol a törvény egyértelműen kimondja, hogy a volt hírszerző tisztek “nem használhatnak fel és büntetőjogi felelősségre vonhatók, ha olyan információkat használnak fel, amelyeket munkájuk során láttak és kezeltek”.
Chirteș szerint a nemzetbiztonsági törvények módosításának késlekedése politikai akarat kérdése, és sok kárt okoz, mert a jelenlegi törvények nagyon régiek.
A G4Media 2022 nyarán hozta nyilvánosságra a nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezeteit – szám szerint tízet. Ezek veszélyes rendelkezéseket tartalmaztak, amelyek a titkosszolgálatoknak a jelenleginél is nagyobb hatalmat adnak.
A módosítások lényegében “mentelmi jogot biztosítottak a SRI és a SIE (Külföldi Hírszerző Szolgálat) tisztjeinek, szinte lehetetlenné tették a két szolgálat vezetőinek elbocsátását, és arra kényszerítették az állampolgárokat, hogy kérésre együttműködjenek a titkosszolgálatokkal” – írták a G4Media újságírói.
A vitatott nemzetbiztonsági törvényjavaslatok heves reakciót váltottak ki a civil társadalomból, különösen azután, hogy Iohannis elnök azt mondta, tudja, ki szolgáltatta azokat a sajtónak, ami fenyegetésnek hangzott. 45 civil szervezet hívta fel a figyelmet a problémákra – számolt be akkor a Szabad Európa.
Az újságírók nyomozása során kiderült, hogy a törvényeket a szolgálat saját laboratóriumaiban dolgozták ki, és sok képviselő nem is tudta, hogy mit tartalmaznak.
Az alkotmány 74. cikkelye szerint “a kezdeményezési jog adott esetben a kormányt, a képviselőket, a szenátorokat vagy legalább 100 ezer választójoggal rendelkező állampolgárt illeti meg”.
A botrány nyilvánosságra kerülése után a biztonsági törvényeket – amelyek némelyikük régisége és a veszélyek alakulása miatt feltétlenül szükségesek voltak – teljesen elvetették.
Ioan Chirteș, a SRI ellenőrzésével foglalkozó bizottság elnöke szerint, ha a törvénycsomagról szóló vita újraindul, akkor azt a kérdést is meg lehetne vitatni, hogy nem túl gyenge-e a szolgálat parlamenti és civil ellenőrzése például az Egyesült Államokhoz képest.
A szenátor kitért annak megmondása elől, hogy valóban úgy érzi-e, hogy hatalma van a SRI ellenőrzésére, ahogy azt az általa vezetett bizottság neve is sugallja. De az Egyesült Államok példáját hozta fel, ahol a felügyelet sokkal “tolakodóbb”.
Interjú Ioan Chirteș-sel, a SRI ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnökével
Riporter: A SRI ellenőrzésével foglalkozó bizottság elnökeként úgy érzi, hogy valóban ellenőrzi a Román Hírszerző Szolgálatot, egy erős ellenőrzést, vagy ez inkább egy homlokzati ellenőrzés, ahogyan azt a közvélemény érzékeli?
Ioan Chirteș: Először is, a parlamenti ellenőrzés országonként eltérő. Romániában a titkosszolgálatok – és nem csak a Román Hírszerző Szolgálat – feletti parlamenti ellenőrzés a román parlament 1993. évi 30. számú határozatában egyértelműen rögzített jogszabályon alapul. Ez nagyon világosan megmondja nekünk, hogy mit kell ellenőriznünk.
Igen, ez az ellenőrzés természetesen különbözik Romániában a titkosszolgálatok ellenőrzésétől, például az Egyesült Államokban, ahol a titkosszolgálatok ellenőrzése sokkal nagyobb, behatóbb.
Eddig nem volt semmilyen problémánk. Bármilyen dokumentumot kértünk a Román Hírszerző Szolgálattól, azt azonnal elküldték nekünk. Amikor különböző problémákkal hívtam be őket a Parlamentbe, mindig azonnal válaszoltak. Az azonban, hogy meg akarjuk-e változtatni a Parlamentnek a hírszerző szolgálatok feletti hatalmát, az ellenőrzést, egy olyan vita, amelyet az új nemzetbiztonsági jogszabály kidolgozásával párhuzamosan kell lefolytatni, mivel régi jogszabályaink vannak.
A Román Hírszerző Szolgálat működését szabályozó törvények és a nemzetbiztonsági törvény régi, még az 1990-es évek elejéről származik, és minden bizonnyal az egyik olyan téma, amelyet egy nyilvános parlamenti vita keretében, a civil társadalommal, az összes érdekelt és érintett féllel együtt kell megfelelően megvitatni, ez a kérdés is kell, hogy legyen, hogy a Parlament hogyan ellenőrzi vagy nem ellenőrzi a hírszerző szolgálatokat.
Riporter: Ön szerint mit lehetne javítani vagy hozzátenni ehhez az ellenőrzéshez?
Ioan Chirteș: Először is el kell mondanom, hogy Romániában a parlamenti ellenőrzést sokkal jobban alkalmazzák, mint más demokratikus országokban. De igen, valószínűleg el kell majd döntenünk, hogy megváltoztatjuk-e a jogszabályokat, hogy nekünk, a bizottság tagjainak más jogköreink legyenek. Például az elmúlt években, három évvel ezelőtt megváltoztattuk a Parlament határozatát, miszerint ha szabálytalanságokat találunk a Román Hírszerző Szolgálatnál, akkor a Parlament elé kell vinnünk az ügyet.
Úgy vélem, hogy a parlamenti frakciók vezetőinek is meg kellene adni ezt a jogkört, és lesznek javaslatok, amelyeket a megfelelő időben fogok előterjeszteni, mert végső soron a Parlament egésze abban érdekelt, hogy erős szolgálatok és olyan szolgálatok legyenek, amelyek teszik a dolgukat, nem csak a bizottság.
Riporter: Miért húzódik ilyen sokáig a nemzetbiztonsági törvények módosítása a Parlamentben?
Ioan Chirteș: Ez egy politikai döntés, amelyet a politikai pártok vezetőinek, a CSAT-nak (Legfelsőbb Honvédelmi Tanács – a szerk.) kell meghoznia. Mi, a bizottság tagjaiként csak a képviselőház és a szenátus eljárási szabályzatát és a 30-as határozatot alkalmazzuk. Nem feltétlenül az ellenőrző bizottságon múlik. Valóban, ahol jogalkotási hiányosságokat észleltünk, benyújtottunk törvényjavaslatokat. Ilyen például az a kérés, hogy a megyei önkormányzatok polgármesterei legyenek a biztonsági információk törvényes kedvezményezettjei.
Riporter: A bizottságban végzett munkája során észlelt-e valaha is kisiklásokat a szolgálatok más intézmények munkájába, büntetőügyekbe való beavatkozásában?
Ioan Chirteș: Ez a minősített információk kategóriájába tartozhat. Amiről biztosíthatom önöket, hogy amikor a Román Hírszerző Szolgálat utolsó igazgatója, Eduard Hellvig úr úgy döntött, hogy felmondja az összes olyan együttműködési megállapodást (a SRI és a DNA, valamint más ügyészségek, sőt, bíróságok között is), amely titkos vagy szigorúan titkos volt, az a mi szempontunkból, a bizottság szempontjából jó, tisztességes és törvényes döntés volt. Ma már nem léteznek ezek a megállapodások. Nagyon jól tudjuk, hogy 2016-ban volt az az alkotmánybírósági döntés, amelyben a Román Hírszerző Szolgálatot teljesen kivonták az igazságszolgáltatásból. Biztosan állíthatom, hogy a Román Hírszerző Szolgálat ma már nem avatkozik be az igazságszolgáltatás folyamatába.
Riporter: Most sok vita folyik arról, hogy megengedhető-e egy volt SRI-tiszt vagy egy nyugalmazott tábornok tanácsokat adjon üzletembereknek, ha a törvény megengedi, hogy tanácsot adjon azoknak, akiket esetleg a Román Hírszerző Szolgálat tisztjeként követett, lehallgatott?
Ioan Chirteș: Romániában a törvény ezt megengedi. És itt van egy vita arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat volt tisztjeinek, sőt vezetőinek ilyen cselekedetei erkölcsösek-e, de jogi szempontból nem tilos.
Az ön által említett két személy, vagy akikről ma a nyilvánosság előtt beszélnek, nyugalmazott tisztek, akik, mint minden állampolgár, felelősséget vállalnak azért, amit tesznek, vagy tetteik hatásaiért. Csak annyit tudunk megvitatni, hogy nem erkölcsös egy volt hírszerző tiszt számára, hogy esetleg felhasználja azt, amit a munkája során tudott.
Elmondhatom, hogy az Egyesült Államokban van egy egyértelmű rendelkezés, amely kimondja, hogy a tartalékosok nem használhatják fel és büntetőjogi felelősséggel tartoznak, ha olyan információkat használnak fel, amelyeket munkájuk során láttak és kezeltek.
Riporter: Ön szerint veszélyt jelent, hogy már majdnem egy éve nincs civil igazgató az SRI-nél? Nálunk gyakorlatilag a műveleti igazgató a megbízott igazgató, tehát nincs ilyen civil kontroll.
Ioan Chirteș: Igen, szerintem ebben a kérdésben a CSAT-nak, Románia elnökének kell majd döntenie. Nem helyes, nem demokratikus, hogy egy hírszerző szolgálatnak ne legyen civil igazgatója. Ezt már korábban is mondtam, megkérdeztem azokat az embereket, akikkel együtt dolgozom a politikai osztályból, de várunk. A döntés szigorúan Románia elnökének és a CSAT-nak a kezében van. Mi, a Parlament, csak meghallgatjuk és érvényesítjük azt a javaslatot, amely Románia elnökétől származik.
*
Egy másik parlamenti képviselő, aki hajlandó volt beszélni a Szabad Európával, Teodor Lazăr volt.
Ő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) első ciklusbeli képviselője és a SRI Bizottság tagja. Korábban bákói önkormányzati képviselő és parlamenti tanácsadó volt.
Informatikai szakember, a Gheorghe Asachi Műszaki Egyetemen (Jászvásár/Iaşi) szerzett villamosmérnöki diplomát.
Lazăr a Szabad Európának adott interjúban azt állítja, hogy a parlamenti képviselők fenntartásai vannak a Bizottságban, amikor az SRI ellenőrzéséről van szó. Nem világos, hogy ez cenzúra vagy öncenzúra.
“Informálisan, amikor kíváncsibb voltam, mint azt egyesek gondolták, hogy helyénvaló, azt mondták nekem: Lazăr úr, te nem alszol nyugodtan éjszaka?! Ez a bizottságban dolgozó kollégáktól jött, akik szerint túl kíváncsi voltam. Azt mondanám, hogy bizarr a légkör, amelyben a politikusok arra törekednek, hogy ne tegyenek fel túl sok kérdést” – vallotta be az USR parlamenti képviselője.
Azt is elárulta, hogy az SRI ellenőrző bizottsága nagyon szigorú, sőt korlátozó eljárásokat alkalmaz. Csak az elnök tesz fel kérdéseket – mondta az ellenzéki képviselő. És csak a vezetés határozza meg a bizottság meghallgatásait és intézkedéseit, az ellenzéknek nincs beleszólása.
A SRI-nek, a törvény szerint, üzleti tevékenység folytatására is joga van – a törvény lehetővé teszi, hogy kereskedelmi társaságai és önálló ügyvitelű vállalatai legyenek. Megkérdeztük a képviselőt, hogy észlelt-e kisiklásokat a SRI gazdasági tevékenységében.
Elmondása szerint a parlamenti bizottság idei utolsó akciói a RASIROM Önálló Ügyvitelű Vállalatnál és a Cyberint-nél voltak, ahol a vezetőség “bemutatta munkáját és válaszokat adott a bizottsági tagok által kért/felvetett pontosításokra és kérdésekre”.
Egy érdekes részlet derült ki a dokumentációnkból: bár a SRI rendelkezik kiberbiztonsági központtal (Cyberint), a RASIROM honlapja még a legelemibb biztonsági intézkedéssel sem rendelkezik a saját honlapja esetében, az SSL (Secure Sockets Layer) tanúsítvánnyal. A RASIROM a SRI önálló ügyvitelű vállalata, amely “1995 óta integrálja a biztonsági rendszereket”.
“Az egyetlen formális gazdasági tevékenység a Rasirom, és az ellenőrzési tevékenység statisztikai anomáliákat észlelt az árbevétel és a nyereség arányában egy adott évben. Ha van más gazdasági tevékenység is, azt nem tudjuk, és ez már önmagában is probléma” – válaszolta a képviselő.
Interjú Teodor Lazăr képviselővel, a SRI ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság tagjával.
Riporter: Valóban a parlamenti bizottság ellenőrzi az SRI-t? Van-e hozzáférése az információkhoz, van-e joga rámutatni az eltérésekre, van-e joga akár szankciókat is kérni, ha szükséges?
Teodor Lazăr: A bizottság összetételét politikai algoritmus határozza meg, és a bizottságban a kezdeményezést a szabályozás a vezetőségre korlátozza (az elnökség az elnökből, az alelnökökből és a titkárból áll) a napirend összeállítása, az intézkedések és a vizsgálatok irányítása tekintetében.
A munkát szigorúan politikai irányvonalak mentén ellenőrzik, amelyet most a PSD, a PNL és az RMDSZ határoz meg. A Bizottság bármely más tagja részt vehet az eldöntött akciókban és beavatkozhat a javasolt témák vitáiba, de nem javasolhat témákat a napirendre. Például nem kérdezhetjük közvetlenül a szolgálatot, hanem csak az elnökön keresztül. Ez probléma – az ellenzéknek gyakorlatilag nincs befolyása, azaz még arra sem, hogy tényszerűen kérdezzen a szolgálattól.
Különösen, mivel nincs lehetőségünk a napirend meghatározására, a tájékoztatási kéréseket, amelyeket a Bizottság hatáskörébe tartozónak tartottunk, a petíciós eljáráson keresztül kértük, hogy kerüljenek be a napirend vitájába, és irányítsák át a szolgálathoz.
A Bizottságnak jogában áll az esetleges törvénysértések esetén az elnököt, az ügyészségeket, a CSM-t (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács), a Számvevőszéket, a minisztériumokat is megkeresni, de eljárási szempontból, a Bizottság eljárási szabályzata szerint az utat csak bizottsági határozat nyitja meg, amely egy olyan napirendi pont vitájából származhat, amely csak a Bizottság Elnöksége számára elérhető.
Riporter: Ön szerint kellene-e valamit változtatni a törvényen, hogy a parlamenti ellenőrzés erősebb legyen?
Teodor Lazăr: A tevékenység szabályozásának jelenlegi módja tisztán politikai, ahol a többségi párt vagy szövetség az elnökön és az általa felállított irodán keresztül ellenőrzi a tevékenységet, nem csak a szavazatok száma alapján. Ez arra ösztönzi a többségi politikai erőt, hogy a Szolgálat fölött érvényesítse ellenőrzését, vagy ki tudja, talán védelmét.
A Bizottság munkájának optimális modellje az lenne, ha valamennyi parlamenti politikai erő egyenlő arányban lenne képviselve, legalább váltakozó elnökséggel, ha nem is csak a politikai ellenzéké, mint más, szilárdabb demokráciával rendelkező országokban, a politikai igazságosság biztosítása és a szolgálati pártok által bármilyen irányban gyakorolt ellenőrzés megakadályozása érdekében. Úgy gondolom, hogy az egyik megoldás az is lehetne, hogy a politikán kívüli embereket is bevonnak a szolgálatba, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács mintájára, hogy politikán kívüli ellenőrzést biztosítsanak a szolgálat számára.
Riporter: Mi volt a Bizottság legutóbbi munkája az SRI-vel kapcsolatban? Kiket hallgattak meg, milyen témákat vitattak meg?
Teodor Lazăr: Az idei utolsó tevékenységek a RASIROM-nál és a Cyberintnél zajlottak, ahol a vezetőségek bemutatták munkájukat, és válaszokat adtak a Bizottság tagjai által feltett pontosításokra és kérdésekre.
Riporter: Érezte-e valaha, hogy az SRI részéről nyomás nehezedett Önre, amikor bizonyos információkat akart megtudni, vagy amikor tájékoztatást kért?
Teodor Lazăr: Nem hivatalosan, amikor kíváncsibb voltam, mint ahogy azt egyesek helyesnek gondolták, azt mondták: “Lazăr úr, te nem alszol nyugodtan éjszaka?!”. Ezek a bizottsági kollégáktól jöttek, akik szerint túl kíváncsi voltam. Azt mondanám, hogy bizarr a légkör, ahol a politikusok arra törekednek, hogy ne kérdezzenek túl sokat.
Riporter: Eléggé átlátható intézmény-e az SRI? Kellene valamit változtatni ezen a téren?
Teodor Lazăr: Változásra van szükség. Egy konkrét példa – a lehallgatási engedélyekkel kapcsolatos statisztikai helyzet. Hány ilyen van, hány vezetett intézkedéshez, hányat zártak le intézkedés nélkül, hány embert tájékoztattak, akiket megfigyeltek, és akik esetében aztán nem következtek intézkedések. A nyugati hírszerző szolgálatoknál bevett gyakorlat, hogy erről beszámolnak.
Más országokban a parlamenti ellenőrző bizottságok is hozzáférnek a folyamatban lévő műveletekhez, nálunk ilyenre elméletileg nincs lehetőség, kivéve, ha egy bíróság megállapította az emberi jogok megsértését. Megkérdeztem, hogy hány ilyen megállapításunk van, és a válasz az, hogy nincs ilyen eset.
Riporter: Észrevett-e bármilyen kisiklást a SRI gazdasági tevékenységével kapcsolatban? A SRI ellenőrzése alatt álló önálló ügyvitelű cégekre és kereskedelmi vállalatokra gondolok?
Teodor Lazăr: Az egyetlen hivatalos gazdasági tevékenység a RASIROM, és az ellenőrzési tevékenység statisztikai anomáliákat észlelt az adott évi forgalom és a nyereség közötti arányban. Ha van más gazdasági tevékenység is, arról nem tudunk, és ez önmagában is probléma.
Riporter: Észleltek-e a büntetőügyekben való részvétellel kapcsolatos bármilyen kisiklást?
Teodor Lazăr: A kérésemre kapott információk szerint nincs olyan igazságügyi szerv, amely a polgárok jogainak vagy szabadságjogainak megsértését állapította volna meg, ami a 30/1993-as határozat 6. cikkének (3) bekezdése szerint lehetővé tette volna a folyamatban lévő vagy végrehajtandó információs akciók kivizsgálását. Ez a határa annak, amit meg tudunk állapítani, és ismétlem, ez is egy probléma.
Riporter: Mi a helyzet a nemzetbiztonsági törvénycsomaggal, milyen stádiumban van?
Teodor Lazăr: Akkor sem volt semmilyen tevékenység sem a parlament, sem a Bizottság részéről, sem a sajtóban megjelent tervezet, sem más változatok nem mentek át a kezünkön. Nekem személy szerint vannak megállapításaim ebből a tevékenységből és ajánlásaim, amelyeket megvitattam az USR Közpolitikai Osztályával, és amelyeket a kormányprogramba felveszünk, valamint javaslatok a jövőbeli törvényekre, a hatékonyabb ellenőrzés és a nagyobb átláthatóság érdekében.
*
Hogyan mondott ellent önmagának Klaus Iohannis elnök az SRI vezetőjével kapcsolatosan?
A SRI munkáját ellenőrző bizottság elnöke tehát, bár liberális, Klaus Iohannist támogató párti, arra figyelmeztetett, hogy “nem helyes, nem demokratikus”, hogy egy hírszerző szolgálatnak ne legyen civil vezetése.
Az elnök azonban nem siet. Az intézményt közel 11 hónapja Răzvan Ionescu műveleti főnök vezeti, miután Eduard Hellvig 2023. július 3-án lemondott.
Megkeresést küldtünk az Elnöki Hivatalnak, amelyben azt kérdeztük, hogy Klaus Iohannis elnök miért nem nevez ki új igazgatót a Román Hírszerző Szolgálat élére, és hogy ezt meg fogja-e tenni hivatali idejének végéig.
- Miért nem nevezte ki Klaus Iohannis román elnök Eduard Hellvig lemondása után a SRI élére az utódját?
- Szándékában áll-e Klaus Iohannis román elnöknek a hivatali ideje végéig kinevezni a SRI teljes jogú igazgatóját?
- Úgy véli-e Klaus Iohannis, Románia elnöke, hogy a szolgálat polgári ellenőrzése biztosított azáltal, hogy egy műveleti vezető közel egy éve megbízott igazgató?
- Mi a véleménye Klaus Iohannis elnöknek a nemzetbiztonsági törvénycsomagról, amelyet még mindig nem fogadott el a parlament? Van-e biztonsági kockázat, mert a törvényeket nem korszerűsítették és nem aktualizálták?
Az Elnöki Hivatal még nem adott választ ezekre a kérdésekre.
A Szabad Európa szerint a köztársasági elnöknek nem is érdeke, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre.
Ráadásul az elnöknek esze ágában sincs kinevezni egy másik civil vezetőt a SRI élére még idén ősszel, a hivatali idő lejárta előtt. Ez a feladat tehát a cotroceni-palotai utódjára hárulhat.
2023. július 11-én az államfő biztosítékot adott arra, hogy polgári igazgatót nevez ki a SRI élére, az Eduard Hellvig lemondása után ideiglenes igazgatóvá lett Răzvan Ionescu helyébe.
“Nyilvánvalóan javaslatot fogok tenni erre a posztra, mert a SRI, a legnagyobb szolgálat nem maradhat civil igazgató nélkül. Ez teljesen világos, de egy kis felkészülési időre van szükség, mielőtt megtehetjük a következő lépést” – mondta az államfő az Agerpres szerint.
Közel 11 hónappal később az ország fő hírszerző szolgálatát még mindig műveleti főnök vezeti. Más szóval, nincs civil igazgató, ahogyan azt éppen az intézmény honlapján szereplő törvény előírja.
“A Román Hírszerző Szolgálatot egy miniszteri rangú igazgató vezeti, akit a parlament nevez ki Románia elnökének javaslatára. Az igazgatót egy első helyettes – a hírszerzési-műveleti területért – és három helyettes segíti”.
2024. február 1-jén Klaus Iohannis nem hangsúlyozta a hírszerző szolgálat vezetőjének kinevezésének szükségességét vagy sürgősségét.
“A teljes katonai vezetés a helyén van, a SRI-nek nincs civil igazgatója. De az én megítélésem szerint – és én már végeztem néhány értékelést – a SRI kifogástalanul működik” – mondta az államfő az Agerpres szerint.
“Senkinek sem kell aggódnia” – tette hozzá.
Klaus Iohannis emellett dicsérte a jelenlegi megbízott igazgatót: “A SRI-t az első helyettes, Ionescu tábornok vezeti, és úgy gondolom, hogy nagyon jól vezeti a SRI-t”.
A titkosszolgálat civil és parlamenti felügyelete elengedhetetlen egy demokráciában. Cristian Pîrvulescu politológus úgy véli, hogy Romániában ez az ellenőrzés – civil igazgatóval vagy anélkül – amúgy is inkább csak formális.
“A megszűnt Securitate hagyományai szerint a titkosszolgálatok nem álltak hatékony civil ellenőrzés alatt. Általában a parlamenti ellenőrző bizottságokban helyet foglaló vagy ott dolgozó politikusok formális és díszszerepet töltenek be. A civil szervezetek vagy a sajtó pedig szintén nem képesek betölteni a küldetésüket” – mondja Cristian Pîrvulescu a Szabad Európának.
Hozzáteszi, hogy “a Coldea-botrány egy olyan titkot tár fel, amelyet mindenki ismer: valódi és hatékony civil ellenőrzés nélkül a titkosszolgálatok veszélyeztethetik a jogállamiságot és a demokráciát”.
“És akkor az átláthatatlanság egész igazolása, amely mindig a kontextushoz – akár a geopolitikai helyzethez, akár a korrupció elleni küzdelemhez, akár az intézmény természetéhez – kapcsolódik, puszta elterelő hadműveletnek bizonyul” – érvel a politológus.
“Az intézményen belüli csoportok közötti befolyási harc valószínűleg eszkalálódni fog, és komoly kockázatot jelent a demokrácia minőségére nézve, különösen akkor, ha nincs tekintélyes civil igazgató, aki korlátozná az anómia veszélyét” – mondja Cristian Pîrvulescu.
Ki ellenőrzi a SRI-t a parlamentben
Ioan Chirteș és Teodor Lazăr mellett a képviselőház és a szenátus SRI-t ellenőrző vegyes bizottságának hét tagja van:
- Florin Hurduzeu, az alelnök a PSD első ciklusban megválasztott képviselője. 2016 és 2020 között a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke volt. Mérnök, a távközlési ágazatban dolgozott. Kéthetes tanfolyamot végzett a Nemzetvédelmi Egyetemen, és megszerezte a “Biztonság és jó kormányzás” című, a nemzetbiztonság és a honvédelem területén szerzett szakmai kompetenciákat igazoló bizonyítványt.
- Csoma Botond, a Bizottság titkára, második ciklusban RMDSZ-es képviselő. Korábban tíz évig volt kolozsvári önkormányzati képviselő, majd jogtanácsos. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Európa-tudományi és jogi karán végzett, a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) nemzetközi közjogból szerzett mesterdiplomát.
- Dorel Acatrinei, az AUR részéről tagja a SRI Bizottságnak, első ciklusos parlamenti képviselő. A szőcsvásári (Suceava) sportgimnáziumban végzett, és közúti árufuvarozói szakképesítéssel rendelkezik. Sofőr volt, majd egy autós cég „CEO”-ja.
- Oana Florea (PSD) második ciklusát tölti a parlamentben. Tagja volt a Iordache-bizottságnak, amely 2016 és 2020 között az igazságügyi törvényeket, valamint a büntető- és polgári törvénykönyvet vitatta meg. Korábban asszisztensként dolgozott az Európai Parlamentben és a F.A.C.I.A.S. (Alapítvány a polgárok védelméért az állami visszaélések ellen) nevű alapítványnál, amelyet Dan Voiculescu, az Antena sajtótröszt tulajdonosa hozott létre.
- Silviu Macovei (PSD) második ciklusát tölti a Parlamentben. Korábban Jász (Iaşi) megyei tanácsos volt, és egy kereskedelmi vállalat igazgatója. Jogi és politikatudományi diplomát szerzett. Az Ovidiu Șincai Szociáldemokrata Intézet Posztgraduális Akadémiai Tanulmányok Iskolájában európai tanulmányokból, vezetői kommunikáció és emberi erőforrásokból, valamint politikai menedzsmentből szerzett mesterdiplomát.
- Alexandru Muraru (PNL) másodszoros parlamenti képviselő. A jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem politikatudományi docense, tudományos kutató, a Román Újkori Történeti Intézet munkatársa, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója, a román kormány emlékezetpolitikáért, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemért felelős különmegbízottja.
- Răzvan Prișcă (PNL) másodszoros parlamenti képviselő, szakmáját tekintve jogász, jogi és közgazdasági diplomával rendelkezik. Mielőtt képviselő lett, 2009 és 2012 között, Roberta Anastase mandátuma idején a képviselőház elnökének tanácsadója volt.
A Szabad Európa megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Bizottság tagjaival.
Néhányan nem válaszoltak, mások megígérték, hogy válaszolnak, de nem jelentkeztek. Megint mások azt mondták, hogy kérdéseinkre csak a bizottság elnöke fog válaszolni.
Mit tesz a képviselőház és a szenátus közös állandó bizottsága a SRI munkája feletti parlamenti ellenőrzés gyakorlása érdekében?
E bizottság közlemények rovatában az utolsó közleményt 2023. november 8-án küldték el, amikor a SRI vezetőségét meghallgatták. Következtetések:
“A Moldovai Köztársaság geopolitikai helyzetének szempontjait is érintették, hangsúlyozva, hogy Románia továbbra is az európai út fő támogatója. Románia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországi Föderáció által kezdeményezett agressziós háború által érintett szomszédos országba irányuló és onnan érkező gabona és logisztikai anyagok tranzitjával kapcsolatban.
Megvitatták az Izrael és a Hamász közötti konfliktus nemzeti és regionális következményeit.
A Román Hírszerző Szolgálat intézkedéseket kezdeményezett és hajtott végre a biztonsági kockázatok és fenyegetések nemzeti területen való megjelenésének megelőzésére.
Egyelőre nincs olyan információ, amely a nemzetbiztonságot közvetlenül és közvetlenül fenyegető kockázatok jelenlétét tükrözné”.
Ezen kívül a Bizottság kiadott még:
- egy véleményezést a 2022-es költségvetési törvényről.
- négy véleményezést 2023-ban.
- három véleményezést 2024-ben.
És szintén a Bizottság vitatja meg és hagyja jóvá a SRI tevékenységi jelentéseit is. Amikor benyújtják, titkosítják azokat. Először a különbizottság vitatja meg azokat titkos üléseken, majd a plenáris ülésen megszavaznak egy jelentést a jelentésről.
Meg kell említeni, hogy a SRI tevékenységi jelentései örökre titkosak maradnak, és tartalmukat csak a különbizottság tagjai ismerik.
Ők viszont jelentést készítenek arról, hogy megvitatták a Szolgálat mérlegét. Ezt a jelentésről szóló jelentést a Parlament plenáris ülésén olvassák fel, majd a képviselők és szenátorok a bizottsági dokumentumról szavaznak, magáról a SRI mérlegéről nem, anélkül, hogy valaha is megismernék annak tartalmát.
A nagyközönség számára a SRI a saját honlapján is meglehetősen fukar az információkkal. A tevékenységi jelentésekről a legutóbbiak 2022-ből származnak.
Az egyik a nyilvános információkhoz való hozzáférésről szól, és egyoldalas. A SRI 44 kérésből 28-ra válaszolt, 15-öt elutasítottak. A SRI azt is állítja, hogy “a közérdekű információk másolásáért nyújtott szolgáltatásokért nem számoltak fel semmilyen összeget”.
Egy másik jelentés a “SRI és a polgárok kapcsolata 2022-ben” című jelentésről szól, amely szintén egy oldalas.
“2022-ben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2869 beadványt kapott magánszemélyektől és jogi személyektől. Ezek közül 519-et kedvezően oldottak meg, 702-re kedvezőtlen választ adtak, 39-et más intézményeknek utaltak át megoldásra, 1552-t pedig a 27/2002. sz. törvényerejű rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében lezártak.”.
Ez azt jelenti, hogy a szolgálat a kérelmek 18%-ára adott kedvező választ. A jelentés végén az SRI biztosítékot ad arra, hogy “nyitottságot tanúsít a polgárok jogos érdekeire tekintettel az intézmény által a nemzetbiztonság biztosítása érdekében végzett munkában”.
A másik eset, amikor a Román Hírszerző Szolgálat számot ad arról, amit tesz, az az éves konferencia, ahol bemutatja mérlegét, és amelyre meghívják az állam vezető embereit. Ez inkább egy ünnepi pillanat és egy alkalom arra, hogy a SRI vezetői beszédet mondjanak.
Megtörtént, hogy még ezeket a meglehetősen ünnepi pillanatokat is titokzatosság övezi, ahogyan azt a Szabad Európa megírta.
A 2022-es mérlegkészítő ülésen az ünnepség zárt ajtók mögött zajlott. Az állam első számú vezetői – Klaus Iohannis elnök és Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök – vettek részt rajta. A sajtó nem.
Mit mond a SRI
A Román Hírszerző Szolgálatnak is küldtünk egy kérdéssort:
- Önök szerint létezik-e valódi civil és parlamenti ellenőrzés a SRI felett? Mit válaszolnak azoknak, akik szkeptikusak, és azt mondják, hogy ez az ellenőrzés csak elméleti és homályos?
- Eléggé átlátható intézmény-e a SRI? Miért nem hozzák nyilvánosságra a SRI tevékenységi jelentéseit (azt a részt, amely nyilvánosságra hozható és nem tartalmaz minősített információkat)? Miért nem nyilvánosak a SRI éves mérlegei (2022-ben a mérleg sajtómentes volt)?
- Hogyan és milyen konkrét módon érinti Önöket az a tény, hogy a nemzetbiztonsági törvényekről szóló csomagot a parlamentben elvetették?
- Coldea és Dumbravă nyugalmazott tábornokok jelenlegi ügyével kapcsolatban, Önök szerint a törvény lehetővé teszi, hogy tanácsot adjanak olyan személyeknek, akik a SRI megfigyelési tevékenységének tárgyát képezhették, amíg az előbbiek hivatalban voltak? Önök szerint kiskapu a törvényben, hogy a volt SRI-tisztek felhasználhatják a SRI-nél töltött szolgálati idejükből származó információikat és kapcsolataikat? Hogyan kellene módosítani a törvényt? Florian Coldea és Dumitru Dumbravă megszegtek-e bármilyen törvényt?
- Milyen, ha egyáltalán van, a SRI-nek mostanában bűnügyekben való részvétele?
- A törvény szerint a SRI-nek joga van önálló ügyvitelű vállalatok és kereskedelmi cégek tulajdonosa lenni. Meg tudná mondani, hogy mik ezek, és milyen bevételt termelnek évente a SRI számára?
- Befolyásolja-e a SRI munkáját az, hogy 11 hónapja nincs civil igazgató az intézmény élén? A távollétében is úgy gyakorolják-e a civil ellenőrzést, ahogyan azt kellene?
A válaszokat a cikk megjelenése után küldték el.
Az SRI lényegében elutasítja a Szabad Európa cikke által felvetett kérdéseket.
A Román Hírszerző Szolgálat azzal érvel, hogy a parlamenti képviselők annyi ellenőrzést gyakorolnak, amennyit a törvény előír:
“A Román Hírszerző Szolgálat a hatályos jogszabályi keretben meghatározott feladatoknak és hatásköröknek teljes mértékben megfelelve végzi tevékenységét, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács koordinálásával, valamint a képviselőház és a szenátus állandó vegyes bizottsága által gyakorolt, a SRI tevékenysége feletti parlamenti ellenőrzés gyakorlására irányuló ellenőrzés alatt.
Ez utóbbi ellenőrző szerv a jogalkotó által ráruházott hatáskörökkel összhangban végzi munkáját, az ezzel kapcsolatos konkrétumok a képviselőház honlapján a nyilvános térben található sajtóközleményekben olvashatók.”
Ami az átláthatóságot illeti, a hírszerző szolgálat képviselői azt állítják, hogy erőfeszítéseket tettek e tekintetben, és ismertetik a tevékenységi jelentések alapjául szolgáló jogszabályokat.
A 2022-es botrány után eltemetett nemzetbiztonsági törvényekkel kapcsolatban a SRI nem kívánt nyilatkozni:
“Mint minden jogalany, a Román Hírszerző Szolgálat is köteles tiszteletben tartani a hatályos jogszabályi keretet, mivel intézményünknek nincs jogalkotói hatásköre”.
A Coldea és Dumbravă nyugalmazott tábornokokat érintő DNA-vizsgálatról részletesebb választ kaptunk:
“A minősített információk védelmének rendszerét szabályozó normatív aktusok kötelezően előírják, hogy “a minősített információkkal megbízott természetes személyek kötelesek biztosítani azok védelmét, a törvénynek megfelelően”, még “a munkaviszony, a szolgálat vagy a szakmai kapcsolat megszűnése után is, az információ minősítésének teljes időtartamára” [a minősített információk védelméről szóló, módosított 182/2002. sz. törvény 36. cikk. (1) és (2) bekezdése]. Az intézményünk szintjén minősített dokumentumok, adatok és információk tekintetében a jogalkotó kifejezetten, a Román Hírszerző Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló módosított 14/1992. sz. törvény 45. cikk. (2) bekezdésének szövegében állapította meg, hogy azok csak az archiválástól számított 40 év elteltével válhatnak nyilvánossá.
Ezen kívül a tartalékos állományból nyugdíjazott katonák állampolgárként élvezik az Alkotmányban és más törvényekben rögzített és garantált jogokat és szabadságokat, és az ott előírt kötelezettségekkel rendelkeznek.
Összefoglalva, a jogalkotó kifejezett tilalmának hiányában jóhiszeműen, mások jogainak és szabadságainak megsértése nélkül kell gyakorolniuk alkotmányos jogaikat és szabadságaikat. Ennek megfelelően a törvényben meghatározott szabályok megsértése képezi a jogi felelősség kizárólagos jogalapját, beleértve a katonai tartalékosok esetében is.”
Azzal kapcsolatban, hogy az intézmény élén nincs civil igazgató, a SRI közölte, hogy a helyzet nem először fordul elő, és a munka normálisan folyik.
A SRI teljes válaszát itt olvashatják.
Alina Manolache
2024. május 31.
https://romania.europalibera.org/a/cine-controleaza-serviciul-roman-de-informatii/32965566.html
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.