A több mint 30 éves törvények mellett egy fantomszerű parlamenti bizottság két éve várakozik az új nemzetbiztonsági tervezetek megvitatásával. De a 2022-es tervezetek botránya után senkinek sincs már bátorsága vállalni azokat. Vagy talán nincs is akkora érdeklődés, mint gondolnánk? A Szabad Európa megpróbált fényt deríteni a rejtélyre.
A jelenleg hatályos nemzetbiztonsági törvények az 1990-es évek elejéről származnak, és már nem felelnek meg a jelenlegi fenyegetéseknek. Már több mint egy évtizede beszélnek a módosításukról.
Az elmúlt években úgy tűnt, hogy a politikai döntéshozók végre tettekre váltják a szavakat.
2022. május 3-án – pontosan egy hónappal azelőtt, hogy a biztonsági törvénytervezetek megjelentek a sajtóban és nagy botrányt kavartak – a parlament különbizottságot hozott létre, hogy megvitassa ezt a Románia biztonsága szempontjából létfontosságú jogszabálycsomagot.
A Szabad Európa utánanézett, hogy mit tett eddig a bizottság, és hogyan áll a biztonsági törvénytervezetek ügye.
A bizottság neve “A képviselőház és a szenátus nemzetbiztonsági vegyes állandó bizottsága”, és 15 tagból áll.
Elnöke Eugen Bejinariu PSD-s (Szociáldemokrata Párt) parlamenti képviselő. Az alelnök Nicoleta Pauliuc PNL-s (Nemzeti Liberális Párt) szenátor, a titkár pedig Bogdan Rodeanu USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség) képviselő.
A bizottságnak további 12 tagja van, akik közül néhányan jól ismertek a közvélemény előtt: Dan Barna, Ion Stelian, Marilen Pirtea és Gigel Știrbu.
A nemzetbiztonsági törvényekkel foglalkozó parlamenti bizottság
A Hotnews a bizottság felállításakor azt írta, hogy a hat törvénytervezetből álló törvénycsomagot hamarosan megvitatja a képviselőház és a szenátus.
És egy fontos részlet a Hotnews cikkéből – a törvényeket állítólag a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács (CSAT) dolgozta ki: “A CSAT-ban kidolgozták az erre vonatkozó törvénycsomagot, amelyet a következő időszakban nyilvánosságra hoznak és parlamenti vitára bocsátanak”.
Alig egy hónappal később azonban kiderült, hogy a hat törvény valójában tíz, és sem a CSAT, sem a kormány, sem a parlament nem dolgozta ki azokat.
A G4Media által közzétett tervezetekből kiderült, hogy a törvények a titkosszolgálatok hatásköreit növelték, és szerzőjük a mai napig rejtély – legalábbis félig rejtély – maradt.
A botrányt követően ejtették a törvénycsomagot, pedig a törvények szükségessége nyilvánvaló volt: hat év telt el azóta, hogy Klaus Iohannis elnök megállapította, hogy a törvények korszerűsítésre szorulnak, és konzultációra hívta az összes parlamenti pártot.
Az államfő 2016. április 13-án azt mondta, hogy “az első törvénycsomagról még ezen a parlamenti ülésszakon szavazhatnak”, és hogy “a második törvénycsomaggal kapcsolatban különbizottságot javasolt a parlamentben”.
Azonban sem az első, sem a második törvénycsomagot nem szavazták meg. És a törvénytervezési botrány után az újonnan létrehozott különbizottság is elvesztette munkájának tárgyát.
A különbizottság elnöke, Eugen Bejinariu elismeri, hogy eddig nulla munka folyt
“Ennek a bizottságnak a felállítása a parlament politikai akarata volt, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk kezdeményezni egy törvénycsomagot ezen a területen” – mondta Eugen Bejinariu, a különbizottság elnöke a Szabad Európának.
Bármilyen gyorsak és hatékonyak is akarnak lenni a parlamenti képviselők, egy dolog biztos. Nem volt min dolgozniuk.
“A nemzetbiztonsági munkáról szóló törvénycsomag nincs a parlamentben. A bizottságot nem keresték meg meg ilyen kezdeményezésekkel a parlamentben, ezért a bizottság megalakulása óta nem is tartott munkaüléseket” – mondja Bejinariu.
“A bizottság munkája akkor kezdődik, amikor a nemzetbiztonsági intézmények szervezésére és működésére vonatkozó törvénykezdeményezésekkel fognak megkeresni minket:
- SRI (Román Hírszerző Szolgálat),
- SIE (Külföldi Hírszerző Szolgálat),
- STS (Különleges Távközlési Szolgálat),
- SPP (Védelmi és Őrzőszolgálat),
- CSAT (Legfelsőbb Honvédelmi Tanács),
- MApN (Honvédelmi Minisztérium)”,
teszi hozzá a Bizottság elnöke, és biztosítékot ad arra, hogy amint a törvények megalkotásának akadálya elhárul, a parlamenti képviselők mozgósítani fogják magukat.
“Azonnal és felelősségteljesen megvizsgáljuk a törvénycsomagokat, amint azok a parlamenti körforgásba kerülnek. Mindannyian egyetértünk abban, hogy már sok évvel e bizottság megalakulása előtt is elavult és nem megfelelő törvényeink vannak a nemzetbiztonság területén” – teszi hozzá Bejinariu.
“A nemzetközi kontextus, az ország határainál zajló háború és a romániai törvényhozás e téren tapasztalható hiányosságai miatt mindannyian – polgárok, civil társadalom, politikusok és az érintett intézmények alkalmazottai – jogosultak vagyunk arra, hogy minél hamarabb korszerű és megfelelő törvényi szabályozást akarjunk ezen a téren” – teszi hozzá.
A Szabad Európának adott válaszának folytatásában Eugen Bejinariu feltár néhány okot, amiért Romániának még nincsenek a jelenlegi biztonsági fenyegetésekhez igazított, korszerűsített törvényei.
“A jogalkotás ezen a területen érzékeny kérdés, ahol elengedhetetlen a polgárokkal és a civil társadalommal való konzultáció”.
A PSD-s képviselő megjegyzi, hogy ha a polgárok prioritásként kezelik a témát, akkor lehetséges, hogy egy ilyen törvénycsomagot a parlamenti ülésszakon el lehetne fogadni.
“Másrészt, mivel a választások küszöbén állunk, a polgárok talán azt szeretnék, ha ezeket a törvényeket az ősszel megválasztandó parlament fogadná el, mivel az a népakarat frissebb képviselete lenne!” – mondja.
Tehát a Bizottság elnöke azt sugallja, hogy:
- A biztonsági törvények kényes kérdés.
- A politikusok arra várnak, hogy a törvények a polgárok számára prioritássá váljanak.
- A törvényeket valószínűleg csak a következő parlament fogja megvitatni.
Úgy tűnik, a politikusok félnek a törvények választókra gyakorolt hatásától a sikertelen 2022-es epizód után – amire még visszatérünk –, ezért inkább a választási év után a jövő választott képviselőinek kezében hagyják a forró krumplit.
Nicu Fălcoi, az USR parlamenti képviselője, a képviselőház védelmi bizottságának tagja egyenesen fogalmaz.
“Nincs politikai akarat, és ezt a lehető legvilágosabban mondom, mert ezeknek a törvényeknek a szükségessége mindenki számára rendkívül világos. Háború van a határon” – érvel.
“Például a terület és a lakosság védelmi felkészítéséről szóló törvény. Ez magában foglalta az önkéntes katonai kiképzést. Sajnos, nincs bátorságuk ezekkel a parlamentbe jönni, elfogadni őket, és itt szigorúan politikai bátorság kérdése, mert úgy gondolják, hogy választási év van, és elveszíthetnek néhány szavazatot” – mondja Nicu Fălcoi.
De ha eltekintünk a parlamenti képviselők választási számításaitól, egy kérdés továbbra is fennáll.
Kinek kellene kidolgoznia ezeket a törvényeket?
Nicoleta Pauliuc, a szenátus védelmi bizottságának elnöke a Szabad Európának azt mondja, hogy a törvényeket a kormánynak kellene megalkotnia, majd a CSAT-nak kellene jóváhagynia őket, és utána a parlamentnek kellene megvitatnia.
Három lépés, amely nem történt meg.
“A szenátus védelmi bizottságának elnökeként a nemzetbiztonsági csomag részét képező törvénytervezetek közül egyet sem kaptam meg a bizottságban” – mondta Nicoleta Pauliuc.
A szenátor elzárkózott attól, hogy kommentálja, ki és miért késlekedik a törvényhozással. Válasza újabb kérdést vet fel.
Miért hagy a parlament, amely a törvények fő kezdeményezője, egy ilyen fontos jogszabálycsomagot másokra? Az egyik választott képviselő elmondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a parlament téved, és nem tudja, hogy valójában milyen védelmi szükségletei vannak az országnak.
Nicu Fălcoi, az USR képviselője is azt állítja, hogy a Parlament, ahogyan most kinéz, legalábbis nem tudná ezeket a törvényeket kidolgozni.
“Ezeket nem lehet a parlamentben elkészíteni, munkacsoportokat kell létrehozni, amelyekben parlamenti képviselők vehetnek részt, ez igen, amelyekben szakemberek vannak. Ezek bonyolultabb törvények, amelyek bizonyos fokú felkészültséget igényelnek, amivel, igen, sajnos, a parlamenti képviselők nem rendelkeznek. Ennyi” – mondja az ellenzéki képviselő.
“Ha megnézzük a védelmi bizottságot, azt látjuk, hogy van három-négy olyan, aki rendelkezik némi kompetenciával ezen a területen, ha megnézzük a többi bizottságot, ugyanez a helyzet” – mondja.
Tia Șerbănescu újságíró és író rátapint a lényegre. Romániában általános a szakemberhiány az ilyen bonyolult területeken.
“Az igazság az, hogy hiányoznak az ilyen képzett emberek. Mindenféle emberek vannak a parlamentben, akik általában nem értenek semmihez, akik teljesen más szempontok alapján kerülnek a pártlistákra, és semmilyen kompetenciával nem rendelkeznek, amit be is vallanak – gyakran azt sem tudják, hogy mit szavaznak meg” – mondja Tia Șerbănescu.
“A minisztereket és államtitkárokat is politikai szempontok alapján léptetik elő a kormányban, anélkül, hogy különösebb kompetenciájuk lenne egyik vagy másik területen. És ha mégis, akkor a saját érdekeiket nézik. Ezért nem szabad meglepődnünk azon, hogy nem találnak ott olyan embereket, akik képesek egy ilyen érzékeny terület elsajátítására és törvényhozására”.
Claudiu Degeratu védelmi és biztonsági szakértő szerint nem állja meg a helyét az az érv, hogy a törvényeket nem lehet a parlamentben meghozni.
“A parlamenti képviselők szakemberekre mutogatnak. Nos, ezeket a szakembereket a törvény szerint a parlamenti képviselők hívhatják meg és meghallgathatják. Ne vegyük készpénznek néhány parlamenti képviselő kijelentéseit, akik megpróbálnak elmenekülni a felelősség elől” – mondja a szakértő.
“A jelenlegi jogszabályokkal, a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó jelenlegi rendelkezésekkel lehet elemzést végezni, és természetesen a parlamentnek lehet jogalkotási kezdeményezése a szakértőkkel való interakció révén” – hangsúlyozza Claudiu Degeratu.
“Titkos szakértői meghallgatást akarsz? Behívod a szolgálatok szakértőit, és meghallgatod őket a prioritások ügyében. Ha egy felelős parlament vagy”.
Mit kockáztat Románia a biztonsági törvények késleltetésével, és kiknek állhat érdekében, hogy ne fogadják el azokat
Ha Románia néhány évvel ezelőtt sebezhetőséggel nézett szembe – mutat rá Claudiu Degeratu –,a román hatóságok most egyenesen kockázatokkal és fenyegetésekkel szembesülnek.
“Sebezhetőek valószínűleg 2014-ig voltunk, amikor a hibrid háború, majd azt követően az ukrajnai háború két fázisa kezdett kiéleződni. Most nemcsak sebezhetőek vagyunk, hanem kockázatokkal és fenyegetésekkel is szembesülünk, mert régi és hiányos a jogszabályi keret” – mondja.
“Ez aggasztó fejlemény, és olyan fejlemény, amely más tempót kellene, hogy diktáljon a törvények megváltoztatásában” – teszi hozzá.
A biztonsági és védelmi szakértő két problémára hívja fel a figyelmet:
- ahhoz, hogy új biztonsági törvényeket lehessen alkotni, előbb fel kell mérni, hogy mi a jó és mi a rossz a jelenlegi szabályozásban. Ilyen értékelés nincs;
- másodszor, a jelenlegi jogszabályi keret számos rendelkezését nem hajtják végre: “Jelenlegi formájában régi és elavult”.
“Tehát van ez a nagy probléma is, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak, és nem értékelik sem a Parlamentben, sem a végrehajtó hatalom szintjén” – mondja Degeratu.
Nicu Fălcoi európai parlamenti képviselő a jelenlegi szabályozás hiányosságait példázza.
“Gondoljunk csak arra, hogy drónok lépnek be Románia területére, és nem tudjuk lelőni őket, mert a parancsot, hogy ezeket a drónokat lőjék le, közvetlenül a nemzetvédelmi minisztertől kellene kapni. Megáll az ész” – mondja.
Az exkatonatiszt szerint természetes, hogy a parancs a minisztertől jöjjön a pilóta által vezetett repülőgépek esetében, de a drónok esetében a döntést “a létesítmény parancsnokának kellene meghoznia, aki ott van, a helyszínen, és aki felfedezi azokat”.
Tia Șerbănescu újságíró úgy véli, hogy a régió jelenlegi geopolitikai kontextusában érthetetlen ennek a törvénycsomagnak a késlekedése.
“A képviselők azt mondják, hogy választási év van, ezért nem lehet ilyen érzékeny témához nyúlni. Azon kívül, hogy ez egy választási év, olyan év is, amikor háború van a határon, és minden oldalról fenyegetések érkeznek, amikor mindenki egy esetleges háborúra készül, és megpróbál minden óvintézkedést megtenni” – mutat rá.
“Nem elég, hogy nincs nemzetbiztonsági törvénycsomagunk, de még a SRI-nek sincs vezetője már majdnem egy éve, ami teljesen érthetetlen” – teszi hozzá.
Példaként hozza fel az uniós országokat, amelyeket a június 9-i választások kapcsán az orosz kémek tevékenysége riaszt.
A kormány hezitálása az újságíró szerint “több mint érzékeny” időszakban történik. “Egy olyan korszakban, amelyben mindenféle fenyegetés, nemcsak a tulajdonképpeni háború, hanem a hibrid háború, mindenféle kémkedés, beavatkozások, és manipulációk, és elterelések, és mindenféle hazugságok árasztják el az egész világ piacterét”.
“És nincsenek minimális óvintézkedések, nincsenek törvények, nincs a SRI vezetője, akivel konzultálhatnál, és megtudhatnád, mi történik az országban – ez tényleg érthetetlen. Másrészt viszont nem meglepő, mert nem ez az egyetlen terület, amely elhagyatott, nincs megfelelően szabályozva, és ahol bizonyos fokú káosz uralkodik” – mutat rá Tia Șerbănescu.
Claudiu Degeratu szerint a modern biztonsági törvények elfogadásának késlekedése mögött a választási érdekeken kívül más érdekek is állhatnak.
“Nem zárhatjuk ki, hogy a jelenlegi, nem aktualizált vagy nem elemzett és nagyon régi törvények idővel egyfajta egyensúlyt teremtettek a különböző intézmények és ügynökségek között a biztonság és a védelem területén, és valószínűleg ezek közül néhány román állami szintű entitás elégedett a jelenlegi helyzettel” – mondja Claudiu Degeratu.
“Lehet, hogy bizonyos politikai vezetők vagy bizonyos politikai csoportok részéről is van érdeklődés, akik változást akarnak, vagy éppen ellenkezőleg, meg akarják őrizni a jelenlegi állapotot. De bizonyos, hogy egyes ügynökségek a jelenlegi állapotot részesítik előnyben” – mutat rá.
Milyen régiek a nemzetbiztonsági törvények
A nemzetbiztonsági törvények, vagyis azok, amelyek a legfőbb védelmi és hírszerzési intézményeket szabályozzák, évtizedes múltra tekintenek vissza.
A legrégebbi törvény a nemzetbiztonsági törvény, ezt követi a SRI-törvény és a honvédelmi törvény.
A nemzetbiztonsági törvényt 1991-ben – 33 évvel ezelőtt – fogadták el.
A Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács szervezetéről és működéséről szóló törvény 2002-ben született – 22 éve.
A Belügyminisztérium működéséről szóló rendelet 2007-ből származik – 17 év.
A Külföldi Hírszerző Szolgálat működéséről szóló törvény 1998-ból származik – 26 éves.
A minősített adatok védelméről szóló törvény 2002-ből származik – 22 éves.
A katonai személyzet jogállásáról szóló törvény 1995-ös – 29 éves.
A Román Hírszerző Szolgálatról szóló törvényt 1992-ben fogadták el – 32 év.
A Védelmi és Őrszolgálatról szóló törvény 1998-as – 26 éves.
A Különleges Távközlési Szolgálatról szóló törvény 1996-ból származik – 28 éves.
A honvédelmi törvény 1994-es – 30 éves.
Megkérdeztük a Román Hírszerző Szolgálatot, hogy érinti-e és hogyan érinti-e a modern, az új biztonsági fenyegetésekhez igazított jogszabályok hiánya.
“Mint minden jogalany, a Román Hírszerző Szolgálat is köteles tiszteletben tartani a hatályos szabályozási keretet, mivel intézményünknek nincs jogalkotói jogköre”.
Így van, a SRI-nek és egyetlen más védelmi intézménynek sincs törvénykezdeményezési joga. Az alkotmány 74. cikkelye szerint ez a jog “a kormányt, a képviselőket, a szenátorokat vagy legalább 100.000 választójoggal rendelkező állampolgárt illeti meg”.
Csend a 2022-es kísérlet után
Pedig a nemzetbiztonsági törvénycsomag egészének módosítására valóban volt egy kísérlet, mégpedig 2022-ben.
Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök szerint az érintett intézmények – bár nem rendelkeztek kezdeményezési joggal – dolgoztak a G4Media által 2022 júniusában nyilvánosságra hozott híres tervezeteken.
A Külföldi Hírszerző Szolgálat pedig elismerte, hogy az Elnöki Hivatal konzultált vele a tervezetek egy részének előkészítésében.
Az UmbrelaStrategica.ro-nak adott válaszában a SIE elismerte, hogy “a nemzetbiztonság területére vonatkozó normatív aktusok értékelésének, felülvizsgálatának és aktualizálásának folyamata során a Szolgálat konzultált az Elnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Főosztályával és a Kormány Főtitkárságával, a közzétett tervezetek az e konzultációk eredményeként született munkaverziók, amelyeknek a törvény által előírt jogalkotási folyamatokon kell átmenniük” – jegyezte meg akkor a G4Media.
Az ellentmondásos rendelkezések által kirobbantott hatalmas botrány miatt a kérdést a szőnyeg alá temették. Most senki sem beszél ezekről a törvényekről, pedig a társadalom napról napra fejlődik, és vele együtt a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek, valamint a bűnözők és ellenségek eszközei.
Teljes rejtély, hogy miért lepte be a por ezeket a Románia biztonsága szempontjából alapvető fontosságú törvényeket.
Ioan Chirteș, a SRI ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke bevallotta, hogy a törvények módosítása “politikai akarat” kérdése.
Riporter: Miért húzódik ilyen sokáig a nemzetbiztonsági törvények módosítása a parlamentben?
Ioan Chirteș: Ez politikai döntés, amelyet a politikai pártok vezetőinek és a CSAT-nak (Legfelsőbb Honvédelmi Tanács) kell meghoznia. Mi, a bizottság tagjai csak a képviselőház és a szenátus eljárási szabályzatát és a 30-as határozatot alkalmazzuk.
A naprakész jogszabályok hiánya ördögi kört hoz létre. Ha senki nem nyúl a biztonsági törvényekhez, akkor nemcsak a modern kornak és a fenyegetéseknek megfelelő jogi rendelkezések hiányoznak, de a szolgálatok feletti ellenőrzés sem erősödhet meg.
“A civil társadalommal, az összes érintett és érdekelt féllel erről a kérdésről is vitát kell folytatni – arról, hogy a parlament hogyan ellenőrzi vagy nem ellenőrzi a titkosszolgálatokat” – ismerte el Ioan Chirteș a Szabad Európának.
“Valószínűleg el kell majd döntenünk, hogy módosítjuk-e a jogszabályt, hogy nekünk, a bizottság tagjainak más jogköreink legyenek. Például az elmúlt években, három évvel ezelőtt módosítottuk a parlament azon döntését, hogy ha szabálytalanságot találunk a Román Hírszerző Szolgálatnál, akkor a parlament elé kell vinnünk az ügyet” – tette hozzá a SRI ellenőrző bizottságának elnöke.
“Véleményem szerint a parlamenti frakciók vezetőinek is rendelkezniük kell ezzel a hatáskörrel, és lesznek javaslatok, amelyeket a megfelelő időben fogok előterjeszteni, mert végül is az egész parlament abban érdekelt, hogy erős szolgálatok és olyan szolgálatok legyenek, amelyek teszik a dolgukat, nem csak a bizottság” – tette hozzá Chirteș.
Nicu Fălcoi, az USR képviselője szerint a törvények vitája elengedhetetlen a szolgálatok feletti civil ellenőrzés megerősítéséhez:
“Megmondom őszintén, nincs valódi civil kontroll ezek felett az intézmények felett. Ezért kellene más törvények, amelyek nagyon komolyan megalapozzák az ellenőrzést, hogy ne érjenek meglepetések” – mondta.
Tia Șerbănescu újságíró úgy véli, hogy a törvényekről szóló vita más szempontból is lényeges.
“Az első megfogalmazásuk óta, a SRI-törvények megalkotása óta, a kezdetektől fogva nagy hiba és a nagy visszaélések előfeltétele. Nevezetesen, hogy a SRI-nek joga van gazdasági tevékenységet folytatni” – mondta.
“Ez szabad kezet adott mindazoknak, akik a SRI-ben vannak, hogy részt vegyenek gazdasági tevékenységekben, létrehozzák a cégeiket, részt vegyenek a műveletekben, és alapvetően irányítsák az egész gazdaságot”.
“Egy dolog ellenőrizni, hogy nem történnek-e káros privatizációk, hogy nem történik-e szabotázs, és egy másik dolog közvetlenül belekeveredni, amikor információkkal, hálózatokkal, különböző létesítményekkel a kezedben, mindenféle gazdasági művelethez, privatizációhoz hozzáférsz. A SRI egyszerűen kivette a részét, így, ezekben az években, mindenből, ami gazdasági tevékenységet jelentett Romániában, a privatizációkból, a visszaszolgáltatásokból, a külfölddel kötött szerződésekből” – mondja Tia Șerbănescu.
De térjünk vissza a 2022-es botrányhoz, amely véget vetett egy Románia biztonsága szempontjából alapvető fontosságú törvénycsomagnak.
Csírájában elfojtották a vitatott nemzetbiztonsági tervezeteket
A G4Media 2022. június 3-án tette közzé a nemzetbiztonsági csomag mind a tíz törvénytervezetét:
- Törvénytervezet a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységről
- CSAT-törvénytervezet
- A belügyminisztérium szervezetéről szóló törvénytervezet
- SIE-törvénytervezet
- SPP-törvénytervezet
- SRI-törvénytervezet
- STS-törvénytervezet
- A honvédelemről szóló törvénytervezet
- A Válsághelyzetek Integrált Rendszeréről szóló törvénytervezet
- Törvénytervezet a kiberbiztonságról és -védelemről
A G4Media újságírói által készített elemzés azonban feltárta, hogy a tervezetek a kor követelményei által diktált szükséges változtatások mellett számos olyan mérgezett almát is tartalmaztak, amelyek veszélyesen megnövelték a titkosszolgálatok, különösen a SRI és a SIE hatalmát.
A másik nagy probléma az volt, hogy a törvények szerzőségét egyik törvénykezdeményező sem vallotta magáénak azok közül, akiknek joguk lett volna törvényt kezdeményezni. A parlamenti képviselők egyike sem volt tisztában a tartalmukkal, és nem vettek részt a kidolgozásukban.
Klaus Iohannis elnök akkoriban azt mondta, hogy e törvények tervezetei eljutottak a kormányhoz. Kitérő választ adott, amikor újságírók megkérdezték tőle, hogy ki készítette a tervezeteket.
“Olyan tervezetekből indultunk ki, amelyeket a terület szakemberei készítettek. Így jutottak a tudomásomra, hogy válaszoljak az ön kérdésére, de még csak be sem kerültek a törvényhozás körforgásába” – mondta.
“Amikor bekerülnek a törvényhozási körforgásba, a politikusok állást tudnak majd foglalni, és amikor eljutnak hozzám, még világosabban fogom kifejezni magam. Garantálom, hogy ezek a törvények legalább kétszer eljutnak hozzám. Egyszer a CSAT-ban, majd kihirdetésre vagy más eljárásra” – mondta.
Ugyanebben a beszédében az államfőnek volt egy szokatlan, sokak által fenyegetésnek felfogott megjegyzése:
“Valaki, és tudjuk, hogy ki, úgy gondolta, hogy most lesz jó kiszivárogtatni azokat. Ez nagy hiba, mert az emberek aggódnak, pedig ez még csak az első tervezet”.
Ezzel szemben Nicolae Ciucă akkori miniszterelnök, most a szenátus elnöke elismerte, hogy minden intézmény az őt érintő törvényeket dolgozta ki.
“A törvényeket az egyes felelős intézmények szintjén dolgozták ki. A csomag – teljes egészében – az egyes pártok szintjén van, hogy a szakbizottságok elemezhessék” – mondta az Agerpres szerint.
A G4Media beszámolója szerint a 2022-ben született biztonsági törvénycsomag főbb problémái:
- nagyobb mentelmi jog a két szolgálat tisztjeinek.
– külön ügyészek kijelölése egy SRI vagy SIE tiszt ellen folytatott nyomozáshoz
– a SRI vagy a SIE helyiségeiben csak a CSAT vagy az ország elnökének hozzájárulásával lehet házkutatást tartani
- a SRI igazgatójának többé nem kell jelentést tennie a Parlamentnek
- a SRI és a SIE igazgatóit az elnök nevezi ki és a Parlament szavazza meg, de megbízatásuk nincs időbeli korlátozással. Nem lehet őket tisztségükből eltávolítani, kivéve, ha politikai pártokhoz tartoznak vagy egy jelölt mellett kampányolnak, és csak az elnök által. A Parlamentnek nincs szerepe az eltávolításban.
- az állampolgárok, a vállalatok és a hatóságok – a szolgálatok kérésére kötelesek együttműködni a szolgálatokkal.
- a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek listájának kiterjesztése a társadalom szinte minden területére, beleértve az egészségügyet, az oktatást, a kutatást, a kulturális örökséget. Ez lehetővé teszi a SRI tisztjei számára, hogy a nemzetbiztonsági mandátumot szinte bármilyen helyzetben felhasználják.
- a hírszerző szolgálatok számára annak lehetősége, hogy a nemzetbiztonsági parancs alapján szerzett információkat bizonyítékként használják fel büntetőügyekben.
- a szolgálatok működési költségalapját csak a CSAT ellenőrizheti. A Számvevőszék és a Parlament elveszíti ezt a jogot.
A két elnök által megígért honvédelmi törvény még mindig nincs a parlamentben
Nemcsak a szolgálati törvények fontosak, hanem a honvédséget érintő törvények is.
Jelenleg a honvédelmi törvény tervezete alig jutott túl a nyilvános vita szakaszán. De itt már elveszett a nyom. El kellett volna jutnia a Parlamentbe, de ez nem történt meg.
“A parlament védelmi bizottságainak volt néhány megbeszélése a Honvédelmi Minisztériumban, ahol azt ígérték nekünk, hogy két hónapon belül a törvényekkel a parlament elé állnak. Íme, még a két hónap anyja is eltelt már, mégsem jöttek meg” – árulta el Nicu Fălcoi, az USR képviselője.
“Igen, a honvédelmi miniszter kezdeményezte, hogy a védelmi bizottságban, például a képviselőházban, a honvédelmi törvényhez munkacsoportot hozzanak létre. De ennek a bizottságnak csak egy ülése volt, ahol mindannyian elmondtuk a véleményünket erről a törvénytervezetről, de ennyi. Semmi más nem történt” – mondta.
A Szabad Európa átfogó elemzést készített ezekről a jogszabályokról.
A jelenlegi honvédelmi törvény 1994-ből származik. Azóta hétszer módosították, legutóbb 2011-ben, amikor Oroszország még nem annektálta a Krímet, és nem is hajtott végre nagyszabású inváziót Ukrajnában.
Egy másik törvény, amely már túljutott a nyilvános viták szakaszán, a Nemzeti Integrált Válságkezelési Rendszerről szóló törvény. Ez a jogszabály azonban szintén nem jutott el a parlamentig.
Románia utolsó két elnöke, Traian Băsescu és Klaus Iohannis 19 éves hivatali ideje alatt nem hozott új nemzetbiztonsági törvényeket.
2006-ban, második román elnöki ciklusa közepén Traian Băsescu azt mondta, hogy a politikai osztályon belül senki sem tett ilyen kezdeményezést.
“A valóság az, hogy mindenki megelégedett azzal, hogy azok a próbálkozások, amelyek egy projektcsomag összeállítására irányultak, az elnöki intézmény támadásának eszközei voltak, de senki nem tett hozzá egy sort, hogy azt mondja: “Nézd, ez nem jó, ez jó, menjenek a parlamentbe” – mondja az akkori elnök.
Traian Băsescu azt is elmondta, hogy 2005-ben arra kérte az illetékes intézményeket, hogy “munkaalapot” készítsenek az akkor is elavult törvények korszerűsítésére.
Románia a közelmúltban egy olyan súlyos biztonsági válságon ment keresztül, amely több biztonsági hatáskörrel rendelkező intézményt is érintett: a 2005 tavaszán történt iraki túszdráma, amikor Bagdadban három újságírót raboltak el.
Akkor legalább három katonai intézmény avatkozott be, többek között külföldi földön is: a MApN, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és a Román Hírszerző Szolgálat.
Klaus Iohannis jelenlegi, néhány hónap múlva lejáró elnöki mandátumában új nemzetbiztonsági törvények kidolgozásába kezdett.
“Világos, hogy a 21. században nem működhetünk a ’91-es, ’92-es nemzetbiztonsági törvényekkel” – mondta.
Alina Manolache
2024. június 05.
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.