Az EU jövőképéről szóló vitákban a progresszívek csak a néző szerepét szánták a konzervatívoknak – Romániában is.
A konzervativizmus, a hagyományos értékek képviseletének, a család és az egyház támogatásának fontosságáról beszélt egy minapi bákói rendezvényen Ludovic Orban, a bukaresti képviselőház elnöke, a fő kormánypárt vezetője. A politikus felszólalásának üzenete még akkor is meglepő, ha azt a helyén kezeljük, azaz annak a kampánynak a részeként, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptemberi kongresszusát … olvasásának folytatása
Nincs, nem lehet csend és stabilitás a román politikában. Pénz jön a házhoz még akkor is, ha az eurómilliárdok nagy része kölcsön.
Előtolul emlékeimből a szeptemberi helyhatósági választások utáni este: minden politikai párt elnöke lelkesen nyilatkozott politikai alakulatának győzelméről. A parlamenti választások után szinte senki sem tűnt boldognak.
A választások dátumáról szóló hitvita a halasztást kilátásba helyező szociáldemokrata többségű parlament, illetve a liberális kormány között nem feltétlenül a választások dátumáról szól. A tét nem kimondottan az emberek biztonsága, egészsége, hanem – mint az esetek többségében – gyarló választási érdekek.
A titkosszolgálat a „székely terroristák” után kutatott, miközben a fundamentalista, antidemokratikus szervezetek valóban Románia érdekeit veszélyeztetik – egyetemi tanárok a „genderideológia”-ellenességről beszélgettek.
Most minden reményünk és csodálatunk az orvosoké, nővéreké, általában a kórházi személyzeté – szajkózzák a politikusok patetikus regiszterben. És igazuk van: rajtuk áll jórészt (a lakossági fegyelem és a hatósági szigor mellett), hogy hány csatát vesztünk vagy nyerünk a COVID-19-es ellenféllel szemben. Csakhogy a képzeletbeli lövészárkokba küldött medikusosztagok nem tarthatják a frontot megfelelő utánpótlás nélkül; … olvasásának folytatása
Egyre valószínűbb, hogy az államfőválasztás második fordulója előtt nem lesz nyilvános vita a két jelölt között – és, csodák csodájára, most nem a PSD vagy Viorica Dancila a hibás, hanem Iohannis.
Sok jelölt annak ellenére indul el az elnökválasztási versenyen, hogy nincs valódi esélye bekerülni a második fordulóba. Imázsépítésről, de egyes pártoknak a második forduló manipulálására irányuló stratégiájáról is szó van. Az állam 2019-ben 10 millió dolláros értékhatárig számol el kampányköltségeket.
Klaus Iohannis elnök szeptember 29-én hozta létre az országprojektért felelős elnöki bizottságot. Az elnök egy évvel később, szeptember 28-án új döntést hozott, mellyel módosította az elnöki bizottságra vonatkozó eredeti döntést. Ezzel az új döntéssel 25 főben határozták meg a bizottság végleges formáját, független személyekből és a politikai pártok képviselőiből.