EuroCom – Romániai Sajtófigyelő
román-román
Amikor az ajándék is provokáció – Háromszék
Mivel a bukaresti külügy érdemben nem tud változtatni a németországi húsiparban rendkívül nehéz körülmények között dolgozó, kizsákmányolt és koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett román állampolgárok sorsán, ezért inkább a budapesti kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programját ostorozza.
Kis politikai anziksz a jelenből: a magyaroknak kuss, Románia sikoltozhat kedvére – Főtér
Olvasom, hogy a derék Titus Corlățean (PSD-s szenátor, ex-külügyér) aggódik. Fel is kapom a fejem: nocsak, hát most épp miért szorong a jó honatya? Ugye, kicsit korábban azért aggódott, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter machinációi nyomán Klaus Ionopotchivanoc álkisebbségi államelnök nem hirdette ki az egyébként épp Corlățean mester által kezdeményezett „nemzetmentő” Trianon-törvényt.
Nem tekinti már kockázati tényezőnek az etnikai kisebbségeket a román nemzetvédelmi stratégia – Krónika
A kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése nagy szavazattöbbséggel megerősítette kedden Románia 2020-2024-es időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiáját, amelyet a második elnöki megbízatását tavaly decemberben megkezdő Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé. Fejlemény, hogy a dokumentumban a nemzeti kisebbségeket már nem jelölik meg kockázati tényezőként.
Székely István a bukaresti paradigmaváltásról: a román szélsőjobb átköltözött a mainstreambe – Maszol
A román politikai elit szintjén végbement egy paradigmaváltás a magyarsághoz való viszonyulásban. A fősodorba tartozó pártok ma ugyanúgy ellenzik a kisebbségi jogok bővítését – sőt a meglevők alkalmazását is –, ahogy azt régebben a szélsőjobboldali pártoktól megszokhattuk. Ráadásul megszűnt az a korábbi konszenzus is, hogy a magyarságnak képviselettel kell rendelkeznie a bukaresti parlamentben. Székely István … olvasásának folytatása
Kutatástámogatás: nincs szüksége Romániának a kolozsváriak szürkeállományára? – Maszol
Több száz millió eurót költene uniós forrásokból a kormány a tudományos kutatás fejlesztésére. A gond az, hogy előzetesen nem konzultáltak a már bejelentett projektekről az egyetemi kutatóközpontokkal, és a teljes összeget bukaresti intézmények létrehozására fordítanák. Markó Bálintot és Soós Annát, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseit kérdeztük.
Hátraarc – Maszol
Hat halott, 746 sebesült és 1 030 alapvető szabadságjogában korlátozott személy. Ezek a számok eltörpülnek a koronavírus-járvány még mindig növekvő számai mellett, a pandémia körüli (média)felhajtás pedig elveszi a levegőt az emlékezés körül. Inkább magyarázom ezzel, mintsem az érdektelenséggel, hogy a magyar sajtó május 20-án nem szentelt kitüntetett figyelmet az első szabad választások évfordulójának most … olvasásának folytatása
Online felvételi, több ezer tandíjmentes hely a BBTE-n – Krónika
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2020–2021-es tanévre 4875 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több mint 10 ezer tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére, ugyanakkor 2550 hely a távoktatásra és csökkentett látogatású oktatásra jelentkezők számára – jelentette be a felsőoktatási intézet.
Lucian Boia: a jövőben Erdélyben létrejöhet az autonómia valamely formája – Transindex
A neves román történésszel, aki egyebek mellett arról híres, hogy gyakorta szembemegy a hivatalos román történelemszemlélettel, a Szabad Európa Rádió készített interjút a Trianon-centenárium kapcsán.
Prut menti „testvérháborút” eredményeztek a román és moldovai politikusok sértegető nyilatkozatai – Krónika
Heves szóváltást eredményezett vezető román és moldovai politikusok részéről egy Facebook-bejegyzés, amelyben egy román EP-képviselő a chișinăui reformok hiányának tudta be a moldovai koronavírus-fertőzöttek számát. Válaszként a volt szovjet tagköztársaság miniszterelnöke Európa legkorruptabb országának nevezte Romániát.
Felmérés: csökkent a kormánypárt népszerűsége, a közéleti személyiségek közül Iohannisban bíznak a legtöbben – Krónika
Ha most lennének a helyhatósági választások, a szavazók 32,7%-a a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 25,3%-a a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19,8%-a pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta szövetségre (USR-PLUS) adná a voksát – derül ki a Társadalomkutatási Iroda (BCS) május 1-je és 7-e között végzett közvélemény-kutatásából.
Főtámogatók
KEDVENCEINK
