Hazánk schengeni övezethez való csatlakozásával egy sor jogszabályi és eljárási változás történt, de az egész csatlakozási folyamat negatív következményekkel is járt a román munkaerőpiacra nézve, ahol a romániai munkaadók nagy része számára a munkaerő importálása az egyetlen életképes megoldás.
Jelenleg a Romániában foglalkoztatott külföldi munkavállalók mintegy 35%-a már úgy döntött, hogy elhagyja az országot, hogy más schengeni országokban építsen új jövőt.
Az ország elhagyását választó külföldi munkavállalók problémája egyaránt érinti a külföldi munkavállalókat közvetítő ügynökségeket és a romániai munkaadókat, akik a romániai munkaerőpiacot sújtó hatalmas munkaerőhiányt a munkaerőimportban bíznak.
“A Romániába érkezett munkavállalók közül sokan, vagy azok, akik most kaptak schengeni időszakra érvényes munkavállalási vízumot, elhagyják az országot. Olyan munkavállalókról beszélünk, akik már nem is jönnek hazánkba, mert több pénzt akarnak keresni, mint amennyit Romániában kaphatnak. Becsléseink szerint Románia schengeni csatlakozásának időpontjától napjainkig a külföldi munkavállalók mintegy 35-40 százaléka már elhagyta az országot” – mondta Yosef Gavriel Peisakh, a Work from Asia külföldi munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója.
A munkaerőhiány évről évre nő, de a megoldás esélyei drámaian csökkennek, ha nem születnek olyan intézkedések, amelyek kezelnék ezt az új keletű jelenséget, hogy a külföldi munkavállalók inkább elhagyják az országot a fejlettebb gazdaságok felé. A hatóságokat be kell vonni olyan intézkedések kidolgozásába, amelyek képesek biztosítani az országban a betöltetlen munkahelyeket, és megkönnyíteni a külföldi munkaerő Romániába hozatalát.
A Romániát elhagyó munkavállalók általában már rendelkeznek egy vagy két évre érvényes ideiglenes tartózkodási engedéllyel. Természetesen óriási kockázatoknak vannak kitéve, hiszen a határokon az ellenőrző szervek, jelen esetben a határrendőrség és a román bevándorlási felügyelőség tisztviselői azonosíthatják és megállíthatják őket. Az újonnan bevezetett eDAC alkalmazással a személyazonossági okmányok beolvasása után másodpercek alatt az ellenőrző szervek láthatják az aktuális státuszukat, és világossá válik a külföldi állampolgárok számára, hogy legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni övezetben, turista státuszban, az adott országban való munkavállalás joga nélkül. Ráadásul azt kockáztatják, hogy elveszítik alapvető jogaikat, és itt a szociális védelemről, a munkahely biztonságáról, a munkaidő és a pihenőidő be nem tartásáról van szó. Sajnos a munkavállalók nem panaszkodhatnak majd a hatóságok visszaéléseire, és nem kaphatnak ingyenes orvosi ellátást sem” – mondta Yosef Gavriel Peisakh.
Sajnos, a külföldi munkavállalók Romániába való bejuttatásának bürokratikus folyamata a schengeni övezethez való csatlakozással sem mentes a további problémáktól, és a külföldi munkaerő bejuttatása az országba most még bonyolultabb, mint korábban.
“Először is, a vízumeljárás még körülményesebbé vált, mert a romániai Nemzeti Vízumközpont (CNV) jóváhagyása mellett most már a schengeni országok érvényesítésére is várnak, ami még hosszabbá teszi a folyamatot. Ráadásul a román konzulátusok munkatársai sokkal szigorúbbak és óvatosabbak lettek a kérelmezőkkel folytatott személyes interjúk során, és az elutasítások aránya megnőtt. A munkaadók, akiknek nagy szükségük van munkaerőre, arra panaszkodnak, hogy a jelentkezők végleges kiválasztása utáni folyamat egyre tovább tart, egyes esetekben akár egy évig is” – tette hozzá Yosef Gavriel Peisakh.
A munkáltatók által a jelenség orvoslására megjelölt módszerek között szerepel a román hatóságok által indított világos és jól felépített tájékoztató kampány, amelynek célja, hogy tájékoztassák a külföldi állampolgárokat arról, milyen kockázatokkal kell szembenézniük, ha csalárd módon felmondják a munkaszerződésüket és elhagyják az országot. Ezenkívül szükséges, hogy ezt a kampányt nemzetközi nyelven, például angolul folytassák le, hogy az információ átadása egyszerű és hatékony legyen.
A Work from Asia munkaerő-közvetítő ügynökség továbbá megelőző intézkedésként határozza meg egy olyan közös adatbázis meglétét a schengeni tagállamok szintjén, amely információkat tartalmazna a külföldi munkavállalók foglalkoztatási státuszáról, azaz arról, hogy Romániában a felek közös megegyezésével megszűnt-e a munkaszerződésük, vagy az utolsó munkáltatójuk beleegyezésével máshol vállalnak munkát.
Afrodita Cicovschi
2024. június 10., 10:25
https://adevarul.ro/economie/aproximativ-35percent-din-muncitorii-straini-aflati-in-2367407.html
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.