Most még nyilvános izgalmat és a megoldáskereső zsizsegést gerjeszt a kormánykoalícióban egy szembejövő költségvetési „lyuk”, ősztől viszont ez már másként lesz. A következő pár hónap talán az utolsó lehetőség arra, hogy a politikai elit, s főleg annak hatalmon lévő része minimális realitással tekintsen az ország pénzügyi helyzetére.
Az erdélyi magyarok dérékhada ma már nem is emlékszik, milyen felfokozott izgalom előzte meg az RMDSZ-kongresszusokat. A kilencvenes években a félelem járta át a közösséget, nehogy botrányba, atrocitásba fulladjon a küldöttek és a nacionalista román tüntetők elkerülhetetlen találkozása. Aztán az volt a tét, hogy a szövetségen belüli ellentétek milyen eredményt hoznak, kinek van az elnökjelöltek … olvasásának folytatása
Olvasom a kolozsvári tévések nagykárolyi beszámolóját. Kínos helyzetbe hoz, hiszen én román-magyarszakosként, a román kultúra meglehetősen alapos ismeretében kénytelen vagyok önmagam előtt a román szempontot, ha nem is mindig elfogadni, de legalábbis mérlegelni.
A jelek szerint a szolgálatos nemzetféltők, feljelentésbajnokok, provokátorok számára távolról sem volt kielégítő, hogy mintegy két héttel ezelőtt sikerült kéretlenül és feleslegesen belerondítaniuk a költő Kölcsey Ferenc szobrának felavatásába Nagykároly főterén, ezért újabb fejezetet nyitottak a köztéri alkotás elleni ámokfutásban.
Ha kissé késve is (de szerencsére ami késik, nem múlik, ha a hazáról van szó) a múlt hét közepén a Szatmár megyei igen-igen liberális képviselő, Adrian Cosma megmagyarázta, hogy a nagykárolyi Kölcsey-szobor leleplezésénél történt botrány okozója a magyar köztársasági elnök, Novák Katalin volt.
Nagyon nehéz év elé nézünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa múlt hét végi ülésén –, mert a következő hónapok a jövő évi választásokról szólnak majd. 2024 a stagnálás éve lesz, ugyanis a közigazgatásban a legjobb szándék ellenére is csak a szükséges munkát végzik el.
A műtét sikerült, a beteg meghalt – akár ez a mondás is eszébe juthat a cinizmusra hajlamosabb erdélyi magyar választópolgárnak Kelemen Hunor szavai hallatán, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégén lezajlott ülésén sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, szerinte valamilyen formában folytatni kell azt.
Egyszerre elszomorító és dühítő az, amikor egy közösség jeles ünnepét valakik, akárkik önös érdekből elrontják, sőt még rosszabb: semmi hasznuk nem származik abból, ha a másiknak rosszat tesznek, csupán a káröröm az egyetlen mozgatórugójuk. Nehéz ezeket az embereket jellemezni, mert keresve is alig találni rájuk megfelelő jelzőt.
Egy új párt bejegyzése a demokrácia ünnepe is lehetne. Erdélyi magyar társadalmunkban is volt idő – például 2007–2008-ban –, amikor egy új alakulat létrejötte, választásokon való indulása komoly fegyverténynek számított: a tét a politikai pluralizmus létrejötte, a választás szabadságának megteremtése volt. A Magyar Polgári Erő nevű párt tegnap bejelentett létrejötte azonban aligha lendítette fel az erdélyi … olvasásának folytatása
Ahogy közeledik a 2024-es választási „szuperév”, egyre intenzívebb a mozgolódás a romániai pártok táján.