Egyvalaki egészen biztosan jól járt a kétnapos „molinóbotránnyal”, azaz a magyar labdarúgó-válogatott egyes szurkolói által a meccsek alatt kifeszített, a történelmi Magyarország körvonalait is ábrázoló transzparens kapcsán kitört romániai hisztériával.
Mind a román külügyminisztérium, mind maga a román kormányszóvivő azzal hárította el a román újságíróknak a Magyar Labdarúgó Szövetség történelmi Magyarországot ábrázoló molinókról szóló döntésével kapcsolatos érdeklődését, hogy nincs miért állást foglalniuk, a politikát nem kell összekeverni a sporttal.
Egy csúf régi szólás szerint a székely sz…ta a magyart, és bár ez csak egy rossz vicc, azért minden viccnek a fele igaz…
Még 33 év után is sűrű homály fedi Marosvásárhely fekete márciusának titkait, okozóinak kilétét. Ezért jó, hogy a történtekről néha a „szakértők” fellebbentik a fátylat, hogy mi is világosabban lássunk.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol erre a kérdésre: Barabás T. János, Pataky István, Rostás-Péter István és Pászkán Zsolt.
Még a Magyar Távirati Iroda nevű budapesti állami hírügynökség ingerküszöbét is elérte az RMDSZ párttelevíziójának, az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) egyik tegnapi műsora. A Metszet című félórás összeállításban az 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen történt eseményekkel, az ún. fekete márciussal foglalkoztak, gondosan kerülve az azóta történelmileg igazolt megállapítást: egy magyarellenes pogromot rendezett ott és akkor a nemzetállmi, kommunista … olvasásának folytatása
Hosszú évtizedek után 33 évvel ezelőtt ünnepelhette meg végre szabadon az erdélyi magyarság március 15-ét. Az öröm azonban nem tartott sokáig, négy nappal később tört ki a marosvásárhelyi véres etnikai összecsapás, a fekete március.
Harminchárom évvel a marosvásárhelyi események után Mindössze néhány hónappal a forradalom után, 1990. március 19-20-án került sor Marosvásárhelyen a pogrom-kísérletre, amely megdöbbentette a külföldi közvéleményt is. A magyarok és a románok véres konfliktusát akkoriban a globális léptékben legfontosabb rádió- és televíziócsatornák is közvetítették. A márciusi eseményeknek öt halálos áldozata volt, 278 személy sebesült meg. A … olvasásának folytatása
Marosvásárhely fekete márciusára – különösen 19-ére és 20-ára – emlékezünk, amely 21-én ért véget az akkor még magyar többségű városban.
Azt már többször is szóvá tettük, hogy – ellentétben a magyar feliratokkal, jelképekkel, stb. – a szélsõséges személyek, mozgalmak és eszmék ellen sokkal kisebb lendülettel harcolnak a román hatóságok. Álljon itt arra egy újabb példa: