A négy nagy párt kongresszusai, az alkotmány módosítása és a regionalizálási folyamat elindítása, az elnök–USL kohabitálás, de az is, ahogy a Szövetség tagjai majd kormányozni fognak, a politikai színpad nagy eseményei és kihívásai lesznek 2013-ban. Majd meglátjuk, 2013 kinek lesz szerencsétlen év.
(Fotó: Gandul/Mediafax – Octav Ganea)
Mind a négy nagy párt, a PSD, a PNL, a PDL és az RMDSZ bejelentette szándékát, hogy 2013 elején kongresszust tart a belső helyzet tisztázására. Míg a PNL-nél és a PSD-nél Crin Antonescu és Victor Ponta a parlamenti választás győzteseiként készítik elő a kongresszusokat, a PDL-nél Vasile Blaganak a párt által a december 9-én elért gyenge eredmény utáni bírálatokra kell majd válaszolnia. Az RMDSZ-nél nem vezetőváltásról van szó, hanem a választáson rosszul teljesítő helyi szervezetekre vonatkozó belső elemzésről.
Politikai szempontból 2012 nagy nyertesei a szociáldemokraták, történelmi eredményeket érve el úgy a helyhatósági, mint ahogy a parlamenti választáson is. Ugyanakkor a szövetségi politikák révén a PSD-nek sikerült a parlamenti választás után elfogadtatnia kormányfőjét, Victor Pontat, Traian Băsescu elnök választási kampány alatt kifejezett ellenállása dacára.
A Victoria-palota főnökévé lett Ponta kormányfőnek nem okoz gondot megerősítenie a következő kongresszuson mandátumát a PSD élén. Sőt, Victor Ponta a román politikában egyedülálló kísérletet hajthat végre – a PSD elnöknek a párt összes tagja általi megválasztását. Az előfeltételek a PSD vezetőjének kedveznek, tekintettel arra, hogy a párton belüli ellenzék nem tud szilárd érveket felhozni a szociáldemokraták éléről való eltávolításához.
A jövő év elején megoldható másik kérdés az „árulók kiiktatása”. A megtorlások által közvetlenül érintettek: Marian Vanghelie és Mircea Geoană, akiket a párttal és a vezetőségével szembeni hűtlenséggel vádolnak. Victor Ponta különben megpróbálja majd megakadályozni Marian Vanghelie bekerülését a párt jövendőbeli vezetőségi struktúrájába.
A PSD kongresszusa nyomán egy 2010-eshez képest jelentősen megváltozott Országos Politikai Büró (BPN) jöhet létre. Míg Mircea Geoană embereinek három évvel ezelőtt, különféle kulisszák mögötti játékokkal, sikerült érvényesíteniük akaratukat a vezetőségi csapat összeállításában, a 2013-as kongresszuson ezt már nehezebb lesz megvalósítani.
Az egyik meglepő lépés Liviu Dragnea esetleges lemondása lesz a főtitkári tisztségről, miután kormányfő-helyettes és közigazgatási és belügyi miniszter lett. Ugyanakkor csata lesz az Adrian Năstase letartóztatása után szabadon maradt országos tanácsi elnöki tisztségért.
Érdekes lesz a PSD pozíciója az Országos Tanács (CN) volt elnökének januárra, vagy februárra tervezett szabadon engedése után. Victor Ponta nem átalotta több nyilvános kijelentésében kifejezni kötődését Adrian Năstasehoz.
Victor Pontanak meg kell majd küzdenie a területi vezetők ellenállásával is, akik az idegesség jeleit mutatták a miniszteri tisztségek elosztásakor. A kiskirályok nem értenek egyet a párton belüli döntéshozatal túlzott, az Adrian Năstase pártelnöki mandátuma alattihoz hasonló központosításával.
A PNL-kongresszus tétjei
A liberálisok rögtön az új év elején készülnek kongresszust tartani, amelyen megválasztják az új vezetőséget, eldöntik, hogy az európai liberálisok családjában maradnak, vagy átmennek a néppártiakéba, de az „árulókat” is eltávolítják a pártot.
A PNL elnöke, Crin Antonescu a parlamenti választás előtt bejelentette, 2013-ban rendkívüli kongresszust fog kérni, amelyen elindul egy új elnöki mandátumért. A helyhatósági és a parlamenti választási siker a biztos esélyes státuszt biztosítja Antonescunak, az egyetlen dilemma az lévén, hogy ki lesz az ellenjelöltje.
A PNL-n belüli ellenzéket jelenleg a Chiliman–Tăriceanu–Moisescu–Orban csoportosulás képviseli, amihez más, az autoriter vezetési stílussal elégedetlenek is társulnak.
A Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazás után Crin Antonescu nyilvánosan megvádolta az 1. kerületi polgármestert, Andrei Chilimant és a PNL 1. kerületi volt elnökét, Vlad Moisescut, hogy elárulták a pártot. Őket érintheti egy esetleges kizárás 2013-ban, rendkívül hűvös kapcsolatban állva Crin Antonescu elnökke.
A PNL-n belüli nem kívánatosak listáján szerepel még a jelenlegi nagybányai polgármester, Cătălin Cherecheş is. A volt Prahova megyei PNL-s képviselőt, Adriana Săftoiut már kizárták a pártból.
A párt vezetőséggel szemben ellenzékben lévő Ludovic Orban és Călin Popescu Tăriceanu Crin Antonescu lehetséges ellenjelöltjei lehetnek a PNL vezetésére.
A liberálisoknak el kell majd dönteniük, hogy az európai liberálisok családjában maradnak, vagy csatlakoznak az európai néppártiak családjához, amit Sorin Frunzăverde alelnök javasolt.
A PDL vezetőt keres
A helyhatósági és a parlamenti választáson elért gyenge eredmények, a kormányzás és számos megyei tanácsi elnöki tisztség elvesztése után a PDL kongresszusa a párt talpra állítására képes csapatot készül megtalálni.
2012 politikai katasztrófa volt a PDL számára, a párt nem volt képes megmagyarázni a választóknak a kormányzás eredményeit. Ennek megfelelően, míg 2008-ban a PDL rendelkezett a legtöbb parlamenti képviselővel, december 9-e után a harmadik helyen végzett, a PSD és a PNL mögött. A demokrata-liberálisoknak a helyhatósági választáson csak két megyei tanácsi elnöki tisztséget sikerült megőrizniük az előző választáson szerzett 14-ből.
A helyhatósági választás után Emil Boc csapatát felváltották Vasile Blagaéval, de egyiknek sem sikerült a pártot a tervezett választási célok felé vinni.
A májusi kongresszus rendkívül hevesnek ígérkezik, a pártnak ugyanis el kell döntenie, ki lesz a jövendőbeli elnök és nyerő csapat.
A PDL-ben máris körvonalazódott két irányzat. A Blagahoz hű emberek azt állítják, hogy folytatni kell az ARD létrehozásával elkezdett, a jobboldal egyesítésére irányuló tervet, a demokrata-liberálisokkal együtt haladó pártoknak pedig vagy a PDL, vagy a többi párttal folytatott tárgyalásokból következő szervezet jelképe alá kell vonulniuk. A másik oldalon Elena Udrea emberei vannak, akik a PDL egyedül haladását támogatják, nyilvánosan bírálva Vasile Blagat a párt vezetésének átvétele óta meghozott politikai döntéseiért.
Kelemen Hunor és az RMDSZ-en belüli elemzés
A másik három kongresszushoz képest az RMDSZ-én nem lesz elnökválasztás. Ennek ellenére ez nagyon fontos a Szövetség elnöki mandátumának felénél tartó Kelemen Hunor számára. Mégpedig azért, mert a mérleg megvonásakor azt állapíthatják meg, hogy az RMDSZ-nek nagy gondjai voltak a választási küszöb elérésével, a Szövetség pedig kimaradt a kormányból.
Különben a kongresszuson elvégzik a 2012-es politikai év elemzését, azt, ahogy a területi szervezetek teljesítettek, sokat közülük eluralta a hatalmon lévő párt rutinja és el fogják dönteni, végrehajtják-e a területi szervezetek mélyreható reformját. Ezen kívül meghatározzák az alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot.
A MEGLEPETÉSEK: az elnök–USL kohabitálás, az USL-n belüli kapcsolatok
A pártokon belüli harcokon kívül a 2013-as politikai év a Traian Băsescu elnök és az USL-s kormány közötti kohabitálás szempontjából is meglepőnek ígérkezik, de a hatalmat megszerző Szövetségen (USL) belüli kapcsolatok szempontjából is.
Băsescu elnök azután ment bele Victor Ponta kormányfői kinevezésébe, miután ők ketten aláírtak egy kohabitálási dokumentumot. Bár nincs jogi, vagy más természetű hatása, a dokumentum a két fél hajlandóságát mutatta meg a kohabitálás megkísérlésére. Bár az elnök a választási kampány során azt állította, nem ad új mandátumot Victor Pontanak és felfüggeszti a büntetőügyek által érintett minisztereket, december 9-e után ezen kijelentések egyike sem tárgyiasult.
Arra lehet számítani, hogy Băsescu elnök 2013-ban bírálni fogja Ponta kormányzását és megpróbál majd beavatkozni az alkotmánymódosítási folyamatba.
A hatalom átvétele az USL-n belüli is napvilágra hozta az első repedéseket, a liberálisok és a szociáldemokraták kemény tárgyalásokat folytatva a kormányalakításról. Sőt, Victor Ponta Crin Antonescuval szemben más álláspontra helyezkedett az RMDSZ kormányzati kooptálását illetően is.
Az USL egy kétharmados parlamenti aránnyal mindaddig támadhatatlan politikai erő, amíg egységes marad. De ez év (2012) vége felé megjelentek az első szóbeszédek azokról a tárgyalásokról, melyeket a PSD az RMDSZ-szel folytat a kormányba való kooptálásáról. Ennek a lépésnek az lenne a szerepe, hogy állandó fenyegetést képezzen a liberálisok számára, de tartalékmegoldás is lenne a PSD számára arra az esetre, ha a PNL támadni fogja és elhagyja a Ponta-kormányt.
Alkotmánymódosítás, az ország régiósítása
Az USL pontosan tíz évvel az alkotmány módosítása után bejelenti, hogy jövőre (2013-ban) elindítja az alaptörvény módosítását.
A Szövetség vezetői kijelentették, módosítani fogják az elnök, a parlament, a kormány, de az Alkotmánybíróság hatásköreit is. Ezen kívül Crin Antonescu és Victor Ponta az alkotmány 103. cikkelyének módosításával meg akarják oldani a kormányfő kinevezésének ügyét.
Victor Ponta kormányfő szerint, az év közepén tartják meg az új alkotmány érvényesítéséről szóló népszavazást.
Ezen kívül, szintén a jövő év folyamán kezdődik el az ország regionalizálásának nagyszabású folyamata, nyolc fejlesztési régiók, de ezen övezetek vezetőinek megjelenésével is.
Cristian Andrei
gandul.info, 2013. január 1., 14:44
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.