Még ha Oroszország nem is rohanja le Ukrajna keleti és déli részét és nem annektálja Transzdnyesztert, Románia és Oroszország akkor is szomszédokká válnak, de nem szárazföldön, hanem tengeren. A Krím Orosz Föderációval kötött „csatlakozási szerződése” szerint, az annektálás a Krím területi vizeinek követelésével is együtt jár, az ezzel kapcsolatos kizárólagos gazdasági övezettel (KGÖ) együtt.
(romanialibera.ro)
Emiatt a román és az orosz övezet közvetlen szomszédságba kerülnek egymással és egyáltalán nem világos, hogy az oroszok be fogják-e tartani a 2009-es hágai döntést, amivel Románia Ukrajnával szemben megkapta a kontinentális talapzat és kizárólagos gazdasági övezet egy 12.200 négyzetkilométeres részének a csaknem 80 százalékát.
Vladimir Socor, a Jamestown Foundation elemzője az Eurasia Daily Monitor-nak írt egyik cikkében megjegyzi, a Krím Orosz Föderációhoz csatlakozásáról szóló szerződésben azt áll, hogy „a fekete-tengeri területi vizek demarkációja az Orosz Föderáció által megkötött nemzetközi szerződések alapján történik” és kihangsúlyozza, hogy „ez a ködös megfogalmazás legalábbis azt érzékelteti, hogy Oroszország nem tartja többé érvényesnek az Ukrajna által a demarkációval kapcsolatosan aláírt megállapodásokat és annak jeleként lehetne értelmezni, hogy Oroszország megpróbálhatja újratárgyalni és módosítani a jelenlegi demarkációs megállapodásokat”.
Ez nagymértékben érinti Romániát, mert a Románia és Ukrajna között a Hágai Nemzetközi Bíróságon lezajlott per nyomán a 2009. február 3-i 100. sz. döntéssel egy román kormányának kedvező határozat született és elismerték a vitát képező 12.200 négyzetkilométernyi terület 79 százaléka fölötti szuverenitását. A vita a Kígyók-szigetének jogállása körül zajlott, melyet Románia sziklának tekintett, Ukrajna pedig szigetnek, melynek joga van saját kontinentális talapzatra. A Kígyók-szigete Ukrajna része maradt és Románia KGÖ-jének státuszának jogi szempontból nem kellene változnia, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszország kötelezőnek fogja magára nézve tartani a hágai döntést, ami konfliktushoz vezetne Románia és Oroszország között.
A România liberă a múlt hét végén megpróbálta megtudni Bogdan Aurescu államtitkár véleményét, aki Románia képviselője volt a kontinentális talapzat ügyében, de nem volt elérhető. Ezzel szemben magas szintű nemzetbiztonsági források megerősítették, a kizárólagos övezetek kijelölése foglalkoztatja Romániát és jelenleg elemzik a helyzetet.
Socor megjegyzi, hogy Oroszország a Krím annektálása után a tengeren legalábbis Romániával és Törökországgal szomszédossá válik, de azt is, hogy ezek a Fekete-tengerrel határos államok egyike sem ismerte el Oroszország Krím feletti szuverenitását és így a fekete-tengeri orosz joghatóság kiterjesztésének törvényességét sem ismerhetik el. „Ennek ellenére, állítja az elemző, történhetnek bizonyos informális megállapodások, hogy elkerüljék a súrlódásokat”. Más szavakkal, a nyílt konfliktus elkerülése érdekében sor kerülhet az annektálás bizonyosfajta hallgatólagos elismerésére. De ha Oroszország a maximális követelések mellett dönt, akkor kevés esély van arra, hogy Moszkva elismeri majd a hágai bíróság döntését, amíg az ENSZ el nem ismeri formálisan az új határokat.
Változás az erőviszonyokban
Az orosz követeléseket egy jelentősen megnövelt fekete-tengeri flotta is megtámogathatja majd. Socor megjegyzi, hogy Oroszország Szevasztopol megkaparintásával már nem köteles korlátozni a krími katonai jelenlétét. Ezzel kapcsolatosan az elemző az orosz kormány egyik március 12-i bejelentését említi, mely szerint 2016-tól kezdve hat-hat új fregatt és tengeralattjáró csatlakozik a fekete-tengeri flottához és valószínűleg további harci repülők is. Ezeket kiegészíti majd az oroszok által Franciaországtól vásárolt két Mistral típusú hajó. Minthogy a Vlagyivosztoknak keresztelt első az azonos nevű kikötőben fog tartózkodni a Szevasztopolnak nevezett második bázisa a Krímen lesz. Mivel úgy tűnik, hogy Franciaország nem hajlandó leállítani a két hajó eladását, legalábbis nem a szankciók jelen szakaszában, a fekete-tengeri orosz flotta erősebb lesz, mint az összes többi partmenti államé együttesen, állítja Socor, aki megjegyzi, hogy az elfogott ukrán hajók saját hadrendjébe állításával a fekete-tengeri orosz és török hajók aránya paritásból az előbbiek többletébe váltott át.
Vagyis néhány éven belül az orosz erőt képtelenség lesz kivédeni, Oroszország pedig kénye-kedve szerint átrajzolhatja majd a tengeri demarkációs vonalakat és a kizárólagos gazdasági övezeteket. Ukrajna a Krím annektálása után gyakorlatilag az Odesszai-öböl körüli tengeri övezettel maradt, míg Oroszország átvette Ukrajna helyét a legnagyobb fekete-tengeri területtel rendelkező államként.
A Déli Áramlat gázvezeték építése újabb gondot okozhat. Az oroszok Ukrajna gazdasági övezetének elkerülését tervezték és megkapták Törökország beleegyezését, hogy a nyomvonalat a területén vezessék át, de most már oktalanná vált ez a kitérő. Ha azonban Oroszország úgy dönt, hogy a vezetéket egyenes vonalban építi meg Várnáig, akkor Románia területi vizein kell áthaladnia és senki sem tudja megmondani, mi történik, ha Románia ezt elutasítja.
Háborús fenyegetőzések, moldovai aggodalmak
A dolgok még tovább fognak bonyolódni, ha az oroszok elfoglalják Ukrajna keleti és déli részét is Transzdnyeszterig és teljesen elvágják a tengertől Ukrajnát. Orosz csapatok szombaton megrohamozták a Szevasztopol melletti Belbek légi bázist, tovább növelve a két ország közötti feszültségeket. Andrej Parubi ukrán védelmi miniszter tegnap azt mondta, az orosz hadsereg kész „bármely pillanatban” megtámadni Ukrajnát, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak a Krímet vette célba, hanem az egész ukrán területet.
Az AFP által idézett amerikai kémszolgálatok szerint, Ukrajna egész keleti határa mentén találhatók orosz egységek, 50 kilométerre ennek vonalától. Az európai szövetséges erők (SACEUR) főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok szintén azt állította tegnap, a Brussels Forum, a Germen Marshall Fund által a befolyásos politikai személyiségek részvételével szervezett éves összejövetel keretében szervezett egyik vitán, hogy Oroszország jelentős erőket vonultatott fel Ukrajna keleti határánál és aggódik amiatt a fenyegetés miatt, amit ezek az erők Moldovára és Transzdnyeszterre jelentenek. 8.500 főről van szó az orosz tüzérségi erők kötelékéből, akik tíznapos hadgyakorlatot folytatnak Ukrajna határainál és akik, Breedlove szerint, „abszolút elegendőek ahhoz, hogy Transzdnyeszter felé nyomuljanak, ha parancsot kapnak rá és ez aggasztó”. Az amerikai tábornok arra figyelmeztetett, hogy „gondolnunk kell a szövetségeseinkre, az erők Szövetségen belüli elhelyezkedésére és a reagálási képesség növelésére, hogy ha szükség van, ott legyünk a védekezésben, főleg a balti övezetben és máshol”.
Cristian Câmpeanu
romanialibera.ro, 2014. március 23.
Cum poate intra România în conflict cu Rusia
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.